Eperjesen kikiáltják a Szlovák Tanácsköztársaságot.Tovább
Bírói és Államügyészi Akadémia
„Avégből, hogy az ítélőbírói és államügyészi karnak a népi demokrácia szellemében való megújhodása meggyorsítható legyen, lehetővé kell tenni, hogy népi származású dolgozók a büntető bírói és az államügyészi feladatok betöltéséhez szükséges ismereteket és képesítést - megfelelő társadalomtudományi előképzés után - az egyébként fennálló szabályoktól eltérően szerezhessék meg. Ebből a célból az igazságügyminiszter egyéves büntetőbírói és államügyészi akadémiát (a továbbiakban: akadémia) szervez.”
Tanrend
A Bírói és Ügyészi Akadémia
1950/51. évi második egyéves tanfolyamának
szervezete, anyaga és tanrendje
A jogi tanfolyamot 4 hetes előkészítő előzi meg. Kezdete 1950. novemer hó 6-án, vége december hó 2-án lesz.
I. Az előkészítő tanfolyam anyaga:
| 1. Ideológiai ismeretek | 4 előadás, összes óraszám: 3 |
| 2. Magyar (fogalmazás és helyesírás) | összes óraszám: 5 |
| 3. Történelem | 3 előadás, összes óraszám: 2 |
| 4. Jogi alapfogalmak | 4 előadás, összes óraszám: 2 |
| 5. Számtan | összes óraszám: 2 |
| összesen: | 14 |
Az egyes anyagok összeállítása az alábbi szempontok szerint történik:
- Ideológiai anyag: a 4 napon keresztül időszeru kérdéseket beszélünk meg. Pl. A SZOT munkájával kapcsolatos politikai bizottsági határozatot, Révai elvtársnak a helyi tanácsok választásával kapcsolatban tartott beszédét és egyéb anyagot.
- Magyar: Az előirányzott 50 órából 24 fogalmazásra, 26 pedig helyesírásra esik. Anyagát szaktanárok állították össze úgy, hogy az oktatásnál felhasznált példák politikai szempontból is jók és nevelőhatásúak legyenek.
- Történelem: A 3 előadásból egyet a cári Oroszország döntő eseményeiről, kettőt pedig Magyarország történetéről az I. világháborúig.
- Jogi alapfogalmak: a) Az állam és a jog keletkezése. Magántulajdon, szocialista tulajdon. Alkotmány; b) Jogalany, jogtárgy és jogviszony. Jogképesség, cselekvőképesség; c) Jogforrások; (törvény, törvényereju rendelet, rendelet) Meghozataluk és közzétételük; d) Jogágak. A büntetőjog felosztása, szerepe. A bírák és ügyészek feladata.
A 4 hetes előkészítő alatt a magyart 8 pedagógus tanár (minden szemináriumhoz egy-egy) és 4 számtan tanár adja le. A történelmet a Pártfőiskola felkért előadója. A többi anyagot pedig az iskola ideológiai, illetve jogi szemináriumvezetői adják le.
Az előkészítőt kiértékelő összefoglaló fejezi be.
(MOL-M-KS-276.f.-96.cs.-6.őe.-15.d.-Magyar Országos Levéltár-MDP iratok-Adminisztratív osztály-6.őrzési egység -15.doboz)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt június 16.
1919
1940
A Szovjetunió megkezdi Észtország megszállását.Tovább
1944
Jaross Andor belügyminiszter a közrend és a közbiztonság megőrzésére hivatkozva feloszlatja a Gyermekbarát Egyesületet. A "veszélyt...Tovább
1948
A Nemzetgyűlés elfogadja az egyházi iskolák államosításáról szóló törvényjavaslatot (1948:XXXIII. tv.), amelynek végrehajtása...Tovább
1958
Nagy Imre, Maléter Pál és Gimes Miklós halálos ítéletének végrehajtása.Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet frissen megjelent idei második lapszámában négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek család-, (kultúr)diplomácia-, valamint politikatörténet számára biztosíthatnak további ismeretanyagot. Jelenlegi számunk különlegessége, hogy nemcsak két, eddig még nem publikált interjút közlünk, ezzel engedve teret az oral history számára, hanem egy olyan, komplex képi-szöveges forrást is bemutat egyik szerzőnk, amely a 20. század gyorsan változó nagypolitikai helyzetének egy megmaradt lenyomata.
Éppen ez utóbbi ismertetés forrása keletkezett a legkorábban. Segyevy Dániel (térképész, Herder-Institut für historische Ostmitteleuropaforschung) saját tudományának diszciplínája szerint mutat be egy 1941-ben publikált szovjet térképet, amelynek különlegessége, hogy Moszkva akkori sajátos nagypolitikai álláspontjának a lenyomata. Ez a helyzet gyorsan megváltozott, ugyanakkor a bemutatott térkép azt az álláspontot-állapotot tükrözi, amely értelmében a Szovjetunió csak a második bécsi döntés területi változásait ismerte el, míg az elsőét nem.
Krahulcsán Zsolt (tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) az 1956-ot követő megtorlások időszakába kalauzolja el az olvasót publikációjában. Az általa ismertetett források központi szereplője Szénási Géza, aki 1957-ben mint legfőbb ügyész működött. Pozíciójából adódóan volt rálátása a megtorló intézkedésekre, és az ezekkel kapcsolatos gondolatait foglalta össze Biszku Béla belügyminiszternek. Levelét nem ad acta kezelte a szaktárca, hanem megvizsgálták Szénási észrevételeit.
A hidegháborús időszakban a befolyásszerzés egyik módszere volt a különböző harmadik világbeli országok egyetemistái számára juttatott ösztöndíjak rendszere. Magyarország a szovjet blokk részeként szintén élt ezzel a módszerrel. Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásismertetésében a bolíviai-magyar ösztöndíjprogramra vonatkozó dokumentumokat mutat be, köztük egy olyan diplomáciai jelentést is, amely Bolívia első állandó magyarországi diplomáciai képviselőjétől származik.
A Jankovich, Károlyi és Apponyi családok fordulatokkal teli 20. századi történetéhez hozza közelebb az olvasót két, eddig még nem publikált interjúval Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár). Jankovich Ilona és Jankovich-Blanquet Ilona saját szavaikkal mutatják be, hogy miként alakult családjuk sorsa a magyarországi kommunista hatalomátvételt követően a franciaországi emigrációban.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. május 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő