A Magyar Tanácsköztársaság Vörös Hadserege kivonul a Felvidékről; a Szlovák Tanácsköztársaság bukása.Tovább
Bírói és Államügyészi Akadémia
„Avégből, hogy az ítélőbírói és államügyészi karnak a népi demokrácia szellemében való megújhodása meggyorsítható legyen, lehetővé kell tenni, hogy népi származású dolgozók a büntető bírói és az államügyészi feladatok betöltéséhez szükséges ismereteket és képesítést - megfelelő társadalomtudományi előképzés után - az egyébként fennálló szabályoktól eltérően szerezhessék meg. Ebből a célból az igazságügyminiszter egyéves büntetőbírói és államügyészi akadémiát (a továbbiakban: akadémia) szervez.”
Tanrend
A Bírói és Ügyészi Akadémia
1950/51. évi második egyéves tanfolyamának
szervezete, anyaga és tanrendje
A jogi tanfolyamot 4 hetes előkészítő előzi meg. Kezdete 1950. novemer hó 6-án, vége december hó 2-án lesz.
I. Az előkészítő tanfolyam anyaga:
| 1. Ideológiai ismeretek | 4 előadás, összes óraszám: 3 |
| 2. Magyar (fogalmazás és helyesírás) | összes óraszám: 5 |
| 3. Történelem | 3 előadás, összes óraszám: 2 |
| 4. Jogi alapfogalmak | 4 előadás, összes óraszám: 2 |
| 5. Számtan | összes óraszám: 2 |
| összesen: | 14 |
Az egyes anyagok összeállítása az alábbi szempontok szerint történik:
- Ideológiai anyag: a 4 napon keresztül időszeru kérdéseket beszélünk meg. Pl. A SZOT munkájával kapcsolatos politikai bizottsági határozatot, Révai elvtársnak a helyi tanácsok választásával kapcsolatban tartott beszédét és egyéb anyagot.
- Magyar: Az előirányzott 50 órából 24 fogalmazásra, 26 pedig helyesírásra esik. Anyagát szaktanárok állították össze úgy, hogy az oktatásnál felhasznált példák politikai szempontból is jók és nevelőhatásúak legyenek.
- Történelem: A 3 előadásból egyet a cári Oroszország döntő eseményeiről, kettőt pedig Magyarország történetéről az I. világháborúig.
- Jogi alapfogalmak: a) Az állam és a jog keletkezése. Magántulajdon, szocialista tulajdon. Alkotmány; b) Jogalany, jogtárgy és jogviszony. Jogképesség, cselekvőképesség; c) Jogforrások; (törvény, törvényereju rendelet, rendelet) Meghozataluk és közzétételük; d) Jogágak. A büntetőjog felosztása, szerepe. A bírák és ügyészek feladata.
A 4 hetes előkészítő alatt a magyart 8 pedagógus tanár (minden szemináriumhoz egy-egy) és 4 számtan tanár adja le. A történelmet a Pártfőiskola felkért előadója. A többi anyagot pedig az iskola ideológiai, illetve jogi szemináriumvezetői adják le.
Az előkészítőt kiértékelő összefoglaló fejezi be.
(MOL-M-KS-276.f.-96.cs.-6.őe.-15.d.-Magyar Országos Levéltár-MDP iratok-Adminisztratív osztály-6.őrzési egység -15.doboz)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 07.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő