Endresz György és Magyar Sándor átrepülik a Atlanti-óceánt.Tovább
Az ügynökök bére
Vita a "bizalmas jellegű közbiztonsági kiadások" növeléséről
A titkosszolgálatok titokzatos világával kapcsolatban számos legenda és féligazság olvasható. Kevés szó esik azonban az anyagi háttérről, illetve az állami apanázs felhasználásának pontos struktúrájáról. Önmagában az is izgalmas tétel, hogy mennyi pénz jut az információk megvásárlására, illetve ezzel összefüggésben a beépített vagy a „céggel" kapcsolatban lévő „ügynökök" munkájának megfizetésére. Az alábbi források erre világítanak rá két minisztérium levélváltásán keresztül az első világháborút követő pénzínséges világban.
1.
Kérelem a bizalmas természetű közbiztonsági kiadások fedezésére szolgáló keret növelésére
4970/eln./BM sz. M. kir. Pénzügyministerium
Érkezett: 1922. JÚL. 27.
A mindenkori belügyminiszternek bizalmas természetű közbiztonsági kiadások fedezésére az 1867. év óta fennálló gyakorlat szerint, évenként egy bizonyos - nyilvános elszámolás alá nem tartozó - hitelösszeg bocsáttatik rendelkezésre.
E célra az 1920. év június hónapjának végéig évenkint 300 000 korona volt a belügyi tárca költségvetésének előirányozva, ettől az időtől kezdve pedig ezen a címen 500 000 korona van a költségvetésben évenkint felvéve.
az általános drágulás folyamat következtében beállott értékcsökkenés folytán a fent számjelzett hitelösszegből ma már nem áll módomban a közbiztonsági és államrendészeti bizalmas természetű szükségletek fedezéséről való gondoskodás, úgy hogy az e címen előirányzott 500 000 koronának felemelése múlhatatlanul szükségesnek mutatkozik.
Erre való tekintettel, az államháztartás jelenlegi nehéz helyzetének is a figyelembevételével, van szerencsém Nagyméltóságodat tisztelettel arra kérni, hogy a belügyi tárca folyó évi I. évnegyedi szükségletéről szerkesztett hiteligénylési kimutatás alapján a közbiztonsági alap rovaton már rendelkezésemre bocsájtott havi 41 666 korona hitelösszeg helyett folyó évi július hó 1-től kezdődőleg havi 83 332 koronát engedélyezni s egyidejűleg intézkedni méltóztassék az iránt, hogy a belügyi tárca 1922/23. évi költségvetési tervezetében a „Közbiztonsági és közrendészeti szolgálat" cím „Közbiztonsági alap" rovat az eddigi 500 000 korona helyett évi 1 000 000 koronával vétessék fel.
Nagybecsű elhatározásáról értesítést kérek.
Budapest, 1922. évi július hó 21-én
Rakovszky (eredeti aláírás)
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Nagyméltóságú,
Dr. Kállay Tibor úrnak,
magyar királyi pénzügyminiszter
Jelzet: Magyar Országos Levéltár K-269, 189. cs. 81. t. 10.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 15.
1931
1944
Vitéz Némay Ferenc százados halála Szlovákiában... pontosabb adataim is vannak róla, hogyan, mikorTovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő