Az ÁVH-sok, országszerte – egyházi visszaemlékezések szerint – egy időpontban, éjjel, megrohanták a rendházakat – néhányat később – és a...Tovább
Artista rendőr '56-ban
„mindenütt, hol felléptem, még a magyar VIT-en is, ahol több, mint százezer néző előtt produkáltam magam egykerekű biciklin, csak elismerést kaptam és sikert arattam. Mindez azonban még nem is képezné panaszom tárgyát, ha művészeti teljesítményemen felül, mint jó pártember, nem teljesítettem volna hazám iránti kötelességemet."
3.
I. L. kerékpáros artista kérelme a Művelődésügyi Minisztériumhoz világ körüli utazási tervének jóváhagyására
A Művelődésügyi Minisztériumnak
Budapesten
Tárgy: Béke staféta egy keréken a Világ körül
Még a múlt év tavaszán beadvánnyal fordultam a Minisztertanácshoz, hogy az ellenforradalom alatt tanúsított magatartásom és a Népköztársaság érdekében véghez vitt cselekedeteim elismeréseként tegye lehetővé, hogy mint működési engedéllyel rendelkező artista-művész úgy Hazában, mint a baráti államokban megkereshessem a kenyeremet.
Ebből folyóan a t[isztelt] Minisztériumtól 8775-264. szám alatt értesítést kaptam, hogy jelentkezzem a t. Minisztérium művészeti előadójánál. Ez meg is történt, azonban sajnos a mai napig semmi eredménnyel nem járt, és most is ott vagyok, ahol a Minisztertanácshoz benyújtott beadványom alkalmával voltam.
Miután látom, hogy kenyérkereseti eshetőségeim meddőek maradtak, most azzal a kérelemmel fordulok a t. Minisztériumhoz, hogy tegye lehetővé azt az elgondolásomat - mint olyan artista, aki évtizedek óta bicikli egy keréken dolgozom - hogy mint
BÉKESTAFÉTA EGYKERÉKEN A VILÁG KÖRÜL
világkörüli útra indulhassak, és bejárjam a Világot az egész úton egy keréken haladva, és csak akkor térnék el ettől, ha vízen kell átmenni. Ez esetben hajóra szál[l]nék, de az út száraz részét minden terepen egykerekű biciklin tenném meg.
Mindenütt nagy szeretettel és érdeklődéssel fogadnák ezen vállalkozásomat, a sajtó elismerően írna róla és nemcsak dicsőséget szereznék a Magyar névnek, de a békepropaganda ügyét is szolgálná a t. Minisztériummal megbeszélendő elgondolás szerint.
Feleségem kísérne oldalkocsis motorkerékpáron és intézné előre utazva a fogadtatást, csinálná a propagandát és segítségemre lenne, hogy a nem kis energiát igénylő vállalkozásomat sikerrel hajthassam végre.
Minden ez ügyben teendőket a t. Minisztérium illetékes osztályával beszélném meg, és pontosan betartanám az ez irányú utasításokat.
Megélhetésemet az úton adott levelezőlap-szerű képeim, mint emlékképek biztosítanák és ez a része már ki van próbálva, mert egy ízben már elindultam ezzel a vállalkozásommal, azonban rajtam kívül álló kényszerítő okok miatt kellett az utazást abbahagynom.
Kérem tehát a t. Minisztériumot, hogy ebben a vállalkozásom és a szükséges úti okmányok megszerzésében legyen segítségemre, miért is kérem, hogy beadványom érdemleges elbírálása ügyében szíveskedjen engem behívatni.
Budapest, 1958. január 21-én.
Szocialista tisztelettel:
I. L.
Jelzet: MNL OL XIX-I-4-ff-B-109088-1958. (1. d.) - Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Művelődésügyi Minisztérium Színházi Főosztály. Eredeti, gépelt és aláírt tisztázat.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 11.
Az Ifjú Gárda megalakulása. 1956-ban, a forradalom után megalakult ifjúsági csoportok kapták ezt a nevet.
Az Ifjú Gárda a KISZ...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő
