India és Pakisztán békeszerződést írnak alá.Tovább
Kísérletek a Keresztény Demokrata Néppárt politikai elismertetésére 1945-ben
„Mindszenty az utóbbi időben egyre jobban Barankovics ellen foglalt állás, s vagy 3 hete magához hívatta és közölte vele, hogy [a] Pálffy elleni támadó nyilatkozatait katolikus szempontból nem tartja megfelelőeknek, a Hazánkról pedig hűvösen nyilatkozott, egyáltalában nem adta a lapra áldását. Barankovicsot ez a prímási részről tapasztalható ellenszenv viszi a demokrácia felé..."
Pálffy József levele a miniszterelnökhöz az új választójogi rendeletről
Budapest, 1945. szeptember 14.
Miniszterelnök Úr!
7460/1945. M. E. sz[ámú]
rendelettel kapcsolatban a Demokrata Néppárt nevében a következőket hozom nagybecsű tudomására:Pártunk a demokrácia elveihez híven az alkotmányosság és a jogegyenlőség alapján áll és ennélfogva sajnálattal kénytelen megállapítani, hogy a rendelet a magyar közjog alapelveit súlyosan sérti, a magyar választójogi fejlődés már elért eredményeit hatálytalanítja. Ezzel lehetetlenné válik, hogy Kossuth Lajos demokratikus elvei 100 év után a választójogi rendszerben legalább érvényesülhessenek.
Kifogásaink a rendelet sorrendjében részletezve a következők:
1.) 2. §. /2/ rendelkezés szerint a választáson csak oly párt vehet részt, amelynek részvételéhez az Országos Nemzeti Bizottság hozzájárul.
Magyar közjogunk eddig a szabad pártalakulás elvi alapján állott. A legutóbbi, a titkos választójogot megállapító törvényünk - 1938. XIX. tc. [törvénycikk] - állítja a 82. §-ában az országos párt fogalmát, de ezen pártoknak is csupán csak az ajánlások tekintetében biztosít előnyös állást. De ez esetben is, amennyiben a Belügyminiszter nem vette volna tudomásul a párt bejelentését, közigazgatási bírósági panaszjogot adott. A reakciós idők eme rendelkezése csak előnyös volt minden pártnak, - így a Szociáldemokrata Pártnak és a Független Kisgazdapártnak is - de egy pártot sem zárt ki a választáson való részvétel lehetőségéből, mert ezt a reakció sem merte megkísérelni.
Ma teljesen egyoldalúan, a mostani pártpolitikában érdekelt pártok állapítják meg a választásban való részvétel jogát, bírói jogvédelem elutasító határozat esetére pedig nincs.
Nincs megállapítva az sem, amennyi alatt az Országos Nemzeti Bizottságnak a részvétel tekintetében nyilatkoznia kell és így a választási előkészületek alatt hosszabb ideig bizonytalanságban tarthat egy pártot.
2.) [
Főbb és lényeges vonásaiban ezek a pontok, amelyek a magyar közjogunk elveit és így alkotmányunkat is sértik e rendeletben, és a nemzet egyetemes érdekeinek érvényesülésére irányuló nemzeti akarat kialakulását pártpolitikai érdekből vezettetve korlátozzák, sőt meghiúsíthatják.
A Demokrata Néppárt állásfoglalása mennyire nem egyedül álló, utalok a közigazgatási bíróságnak ugyanezen rendeletére vonatkozó és az Ideiglenes Nemzetgyűléshez intézett észrevételeire, amelyek nagy megfontolást érdemelnek.
Ilyen körülmények között a fentiek alapján a Miniszterelnök Úrnak e tekintetben fennálló súlyos felelősségére, kötelességemnek tartottam a demokrata Néppárt nevében és felhatalmazására nagybecsű figyelmét felhívni azzal, hogy [az] e rendelet alapján tartandó választás a demokrácia elveivel össze nem egyeztethető.
Budapest, 1945. szeptember 14.
Pálffy József
a Demokrata Néppárt elnöke
(Pálffy József)
Jelzet: MNL OL XIX-A-1-j XXIII. tétel-9650-1945. - Az államigazgatás felsőbb szervei, Központi (nem miniszteriális) kormányzati szervek, Miniszterelnökség, Általános iratok.- Eredeti, géppel írt és aláírt tisztázat. A beadványon szereplő megjegyzés: „Iktatva és a/a [ad acta]."
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 03.
1970
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő