Debrecenben megalakul az Ideiglenes Nemzeti Kormány. A miniszterelnök dálnoki Miklós Béla lesz.Tovább
B-listázás a városházán
„1875 fővárosi alkalmazottat kellene elbocsátani, hogy az 1938-as létszámot 10 százalékkal csökkentsék. A Nemzeti Bizottság viszont az 1875 alkalmazott elbocsátása helyett a kiszivárgott hírek szerint 3580 fő elbocsátására tett javaslatot, vagyis 1655-tel többre, mint kellene."
Források
Az alább közölt forrás Budapest Főváros Levéltárában található a
között, amelyet a könnyebb átláthatóság kedvéért táblázatokba rendeztünk. A táblázatok elé csak rövid magyarázatokat fűztünk. Látható, hogy a budapesti B-listázás során, a Városházán dolgozó közalkalmazotti réteg 30%-a az utcára került, és megélhetését más módon kellett fedeznie. Igazolások-B-listázás-polgármesteri rendeletek, mind az átalakítás részei. Bizony átalakítás volt ez, hiszen a közalkalmazottak munkáját ellátták mások, a kommunista párthoz hű alacsonyabb végzettségű dolgozók, akik immár a „közigazgatás frontján harcoltak".
1. Táblázat
| Megnevezés | Létszám 1946 | A döntőbizottság határozata [B-listázottak száma] | A döntőbizottság határozata százalékban | maradt | I-V. Fizetési osztály |
| Törvényhatósági elnöki hivatal | 23 | 3 | 13 | 20 | - |
| Polgármesteri hivatal | 32 | 2 | 6,3 | 30 | 1 |
| Alpolgármesteri hivatalok | 33 | 1 | 3 | 32 | 1 |
| Székesfővárosi Számszék | 11 | - | 0 | 11 | - |
| Összesen | 99 | 6 | 6,3 | 93 | 2 |
Az első táblázat részletezi a központi hivatalokban leépített alkalmazottakat hivatalok szerint. Amint látható a központi hivatalokban csak hat főt bocsájtottak el. Ez a 6,3 százalékos arány jóval kisebb mértékű volt, mint a polgármesteri ügyosztályoknál és a kerületi elöljáróságoknál, illetve a többi hivatalnál. A politikai háttéralkuk miatt a leépítések „magasabb szinten" ekkor még kevésbé érvényesültek...
2.
| Megnevezés | Létszám 1946 | A döntőbizottság határozata [B- listázottak száma] | A döntőbizottság határozata százalékban | maradt | I-V. Fizetési osztály |
| Polgármesteri I. ügyosztály | 118 | 38 | 32,2 | 80 | 2 |
| Polgármesteri II. ügyosztály | 103 | 38 | 36,9 | 65 | 5 |
| Polgármesteri III. ügyosztály | 229 | 99 | 43,2 | 130 | 7 |
| Polgármesteri IV. ügyosztály | 55 | 25 | 45,5 | 30 | 2 |
| Polgármesteri V. ügyosztály | 28 | 12 | 42,9 | 16 | 1 |
| Polgármesteri VI. ügyosztály | 25 | 7 | 28 | 18 | 2 |
| Polgármesteri VII. ügyosztály | 74 | 29 | 39,2 | 45 | 5 |
| Polgármesteri VIII. ügyosztály | 79 | 20 | 25,3 | 59 | 1 |
| Polgármesteri IX. ügyosztály | 373 | 76 | 20,4 | 297 | 3 |
| Polgármesteri X. ügyosztály | 53 | 4 | 7,5 | 49 | - |
| Polgármesteri XI. ügyosztály | 61 | 10 | 16,4 | 51 | 1 |
| Polgármesteri XII. ügyosztály | 48 | 13 | 27,1 | 35 | 1 |
| Polgármesteri XIII. ügyosztály | 132 | 40 | 30,3 | 92 | 3 |
| Polgármesteri XIV. ügyosztály | 98 | 36 | 36,7 | 62 | 1 |
| Polgármesteri XV. ügyosztály | 60 | 13 | 21,7 | 47 | 2 |
| Polgármesteri XVI. ügyosztály | 160 | 43 | 26,9 | 117 | 4 |
| Összesen | 1696 | 503 | 29,7 | 1193 | 40 |
A második táblázat a Polgármesteri ügyosztályoknál leépített alkalmazottakat mutatja. Kiugróan magas a leépítettek aránya a III., a IV., és az V. ügyosztálynál, míg a X. ügyosztályt érintette a legkevésbé. Ennek a magyarázata még várat magára, hiszen a III. ügyosztály a városrendezéssel foglalkozott, mégis innen távolítottak el majdnem a legtöbb munkatársat, fontos osztály a IV. közjogi illetékességű is, a legnagyobb mértékű szanálás ezt az osztályt érte. Nem tudni, miért voltak olyan kegyetlenek az V. osztály dolgozóival sem, az osztályon pedig akkor a közlekedésfejlesztést irányították, ami a romos városban elsőrangú kérdés volt. A X. ügyosztály a közegészségügyet irányította, és -indokoltan- csak négy munkatársától váltak meg.
3.
| Megnevezés | Létszám 1946 | A döntőbizottság határozata [B-listázottak száma] | A döntőbizottság határozata százalékban | maradt | I-V. Fizetési osztály | |
| I. kerületi elöljáróság | 145 | 46 | 31,7 | 99 | 2 | |
| II. kerületi elöljáróság | 263 | 116 | 44,1 | 147 | 5 | |
| III. kerületi elöljáróság | 242 | 100 | 41,3 | 142 | 1 | |
| IV. kerületi elöljáróság | 237 | 83 | 35 | 154 | 4 | |
| V. kerületi elöljáróság | 440 | 162 | 36,8 | 278 | 3 | |
| VI. kerületi elöljáróság | 441 | 176 | 39,9 | 265 | 2 | |
| VII. kerületi elöljáróság | 487 | 204 | 41,9 | 283 | 2 | |
| VIII. kerületi elöljáróság | 498 | 193 | 38,8 | 305 | 2 | |
| IX. kerületi elöljáróság | 391 | 155 | 39,6 | 236 | 7 | |
| X. kerületi elöljáróság | 236 | 76 | 32,2 | 160 | 3 | |
| XI. kerületi elöljáróság | 319 | 138 | 43,3 | 181 | 9 | |
| XII. kerületi elöljáróság | 228 | 89 | 39 | 139 | 3 | |
| XIII. kerületi elöljáróság | 253 | 78 | 30,8 | 175 | 1 | |
| XIV. kerületi elöljáróság | 331 | 116 | 35 | 215 | 2 | |
| Összesen | 4511 | 1732 | 38,4 | 2779 | 46 | |
A harmadik táblázat a kerületi elöljáróságoknál leépített alkalmazottak számát ismerteti. A kerületi elöljáróságokat a leépítések érzékenyebben érintették, mindegyik kerületnél 30% fölött van az elbocsátások aránya, míg néhány esetében a 40 százalékot is meghaladja.
4. Táblázat
| Megnevezés | Létszám 1946 | A döntőbizottság határozata [B-listázottak száma] | A döntőbizottság határozata százalékban | maradt | I-V. Fizetési osztály |
| Árvaszék | 114 | 29 | 25,4 | 85 | 4 |
| Tiszti ügyészség | 87 | 22 | 25,3 | 65 | 7 |
| Tisztifőorvosi Hivatal | 26 | 8 | 30,8 | 18 | 4 |
| Tüdőbeteg-gondozó Intézet | 107 | 24 | 22,4 | 83 | - |
| Nemi beteg-gondozó Intézet | 44 | 4 | 9,1 | 40 | - |
| Idegbeteg-gondozó Intézet | 11 | 1 | 9,1 | 10 | - |
| Közegészség-ügyi Intézet | 30 | 7 | 23,3 | 23 | - |
| Statisztikai Hivatal | 147 | 47 | 32,2 | 100 | 5 |
| Levéltár | 19 | 3 | 15,8 | 16 | - |
| Központi Számvevőség | 460 | 131 | 28,5 | 329 | 9 |
| Összesen | 1045 | 276 | 26,4 | 769 | 29 |
A negyedik táblázat az önálló központi hivataloknál leépítetteket mutatja be. Ma már nem rekonstruálható, hogy miért érintették olyan kevéssé a Nemibeteg gondozó Intézetet, illetve az Idegbeteg-gondozó Intézetet. Vélhetően a háború következtében megnőtt ez ilyen jellegű betegségekben ellátást igénylők száma, Hozzá kell tennünk, a nagyszámú TBC beteg ellenére a leépítés e területen mégis meghaladta a 22%-ot.
5. Táblázat
| Megnevezés | Létszám 1946 | A döntőbizottság határozata [B-listázottak száma] | A döntőbizottság határozata százalékban | maradt | I-V. Fizetési osztály | |
| I. Ügyosztály |
|
|
|
|
| |
| Sz[ékes]főv[árosi] Alkalmazottak segítő alapja | 137 | 55 | 40,1 | 82 | 3 | |
| Polgármesteri központi segédhivatalok | 121 | 19 | 15,7 | 102 | - | |
| Szfőv. Telefonközpont | 11 | 1 | 9,1 | 10 | - | |
| Fővárosi Közlöny szerkesztősége | 15 | 3 | 20 | 12 | - | |
| Igazoló Bizottságok Titkársága | 22 | - | 0 | 22 | - | |
| II. ügyosztály |
|
|
|
|
| |
| Útügyi Intézet | 27 | 6 | 22,2 | 21 | - | |
| Építőanyag vizsgáló és Kísérleti Intézet | 12 | 1 | 8,3 | 11 | - | |
| Dunaparti Felügyelőség | 6 | 3 | 50 | 3 | - | |
| Erdő és Mezőgazdasági Hivatal | 77 | 16 | 20,8 | 61 | 1 | |
| Kertészet | 72 | 14 | 19,4 | 58 | 1 | |
| III. ügyosztály |
|
|
|
|
| |
| Földhivatal | 7 | 1 | 14,3 | 6 | - | |
| VI. ügyosztály |
|
|
|
|
| |
| Központi Adószámvevő Hivatal | 121 | 26 | 21,5 | 95 | 2 | |
| Központi Pénztár | 55 | 23 | 41,8 | 32 | 3 | |
| Javadalmi Őrség | 651 | 240 | 36,9 | 411 | - | |
| VIII. ügyosztály |
|
|
|
|
| |
| Vegyészeti és Élelmiszer-vizsgáló Intézet | 113 | 45 | 39,8 | 68 | 3 | |
| Állategészség-ügyi Telep | 10 | 3 | 30 | 7 | - | |
| Állatvásárok és Közvágóhidak Igazgatósága | 145 | 51 | 35,2 | 94 | 3 | |
| Élelmiszerjegy-központ | 1258 | 476 | 37,8 | 782 | - | |
| Vásárcsarnokok Igazgatósága | 160 | 40 | 25 | 120 | 1 | |
| Gabonahivatal | 26 | 1 | 3,9 | 25 | - | |
| Tüzelőanyag Hivatal | 63 | 14 | 22,2 | 49 | - | |
| IX. ügyosztály |
|
|
|
|
| |
| Hatósági háziipari foglalkoztató | 12 | 1 | 8,3 | 11 | - | |
| Szeretet-otthonok Igazgatósága | 37 | 14 | 37,8 | 23 | - | |
| Hajléktalanok menhelye | 6 | 1 | 16,7 | 5 | - | |
| Népszállók | 10 | - | 0 | 10 | - | |
| Szociális Telepek | 11 | 1 | 9,1 | 10 | - | |
| Árvaházak | 2 | - | 0 | 2 | - | |
| Gondozottak Központi Nyilvántartó Hivatala | 18 | - | 0 | 18 | ||
| Anya-, csecsemő- és kisdedvédelmi Intézet | 334 | 95 | 28,4 | 239 | 1 | |
| Gyermek- és Ifjúságvédelmi Központ | 69 | 15 | 21,7 | 54 | 1 | |
| Gyermek-otthonok és üdülők | 13 | 1 | 7,7 | 12 | - | |
| Szfőv. Kislakások Hivatala | 59 | 25 | 42,4 | 34 | - | |
| Központi Lakáshivatal | 187 | 56 | 29,9 | 131 | 2 | |
| X. ügyosztály |
|
|
|
|
| |
| Közkórházak Központi Igazgatósága és közkórházak | 644 | 109 | 16,9 | 535 | 4 | |
| Fertőtlenítő Intézet | 68 | 5 | 7,4 | 63 | 1 | |
| Köztemetők Igazgatósága és Köztemetők | 97 | 21 | 21,7 | 76 | 1 | |
| Községi Temetkezési Intézet | 277 | 44 | 15,9 | 233 | - | |
| Köztisztasági Hivatal | 89 | 27 | 30.3 | 62 | 1 | |
| Közkórházak Gyógyszertárai | 54 | 4 | 7,4 | 50 | - | |
| XI. ügyosztály |
|
|
|
|
| |
| Gondnoki Hivatal | 123 | 11 | 8,9 | 112 | - | |
| Idegenforgalmi Hivatal | 19 | 7 | 36,8 | 12 | 1 | |
| Fővárosi Könyvtár | 178 | 51 | 28,1 | 127 | 1 | |
| Fővárosi Múzeumok | 22 | - | 0 | 22 | - | |
| Fővárosi Képtár | 18 | - | 0 | 18 | - | |
| Népművelési Központ és Városi Színház | 58 | 9 | 15,5 | 49 | - | |
| Budapest Irodalmi Intézet | 17 | 3 | 17,7 | 14 | - | |
| Állat és Növénykert | 26 | 4 | 15,4 | 22 | - | |
| Zenekar | 61 | - | 0 | 61 | - | |
| XIV. ügyosztály |
|
|
|
|
| |
| Tűzoltóság | 849 | 156 | 18,4 | 693 | 2 | |
| XV. ügyosztály |
|
|
|
|
| |
| Zsibárus-csarnok | 11 | - | 0 | 11 | - | |
| XVI. ügyosztály |
|
|
|
|
| |
| Hordójelző Hivatal | 8 | - | 0 | 8 | - | |
| Központi Javító Műhely | 65 | 18 | 27,7 | 47 | - | |
| Összesen | 6 551 | 1716 | 26,2 | 4835 | 32 | |
| Mindösszesen | 13 902 | 4233 | 30,4 | 9669 | 149 | |
Az ötödik táblázat a Polgármesteri ügyosztályokhoz tartozó közigazgatási hivatalok, intézetek, intézmények leépített alkalmazottait ismerteti. A leépítések nem érintették az Igazoló Bizottságok Titkárságát, a Népszállók, az Árvaházak, a Gondozottak központi Nyilvántartó Hivatala, a Múzeumok, Képtárak, a Zenekar, a Zsibáruscsarnok és a Hordójelző Hivatal Intézményeit. A legtöbb közalkalmazott viszont a Kislakások Hivatalában vehetett át elbocsátó határozatot.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 22.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
szerzőnk közül három is foglalkozik a korszakkal, igaz, különböző eseményeket vizsgáltak. Ugyanakkor másként is csoportosíthatók hatodik számunk írásai: három szerző esetében ugyanis az idő mint jelenség bír fontossággal. Két írás ugyanis retrospektív, míg a harmadik pedig egy olyan gazdaságpolitikai szabályozást-lehetőséget mutat be, amely igazán csak a forrásismertetésben szereplő évtizedet követő évtizedekben teljesedett ki – és ebben a formájában közismert napjainkban is.
Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) két irat segítségével mutatja be, hogyan jelent meg 1944 őszén a szovjet hadsereg Szatmárban, és mit tapasztaltak a helyiek az ottani harcok, a kezdeti megszállás során, illetve miként viselkedtek a szovjet csapatok a rekvirálás és a beszállásolás alkalmával."
Rendhagyó írást közlünk, amelyet Károlyi Mária (nyugalmazott régész, Savaria Múzeum) jegyez. Lapunk 2013. évi 5. számában Szécsényi András mutatta be Handler László munkaszolgálatos naplóját, amelyet korábban Károlyi Mária bocsátott a rendelkezésére. A napló ismertetése kapcsán, bő tíz évvel a megjelenés után, néhány személyes adalékot kívánt hozzáfűzni Károlyi Mária Handler László és családja történetéhez visszaemlékezés formájában.
A háztáji gazdálkodás említése sokak számára valószínűleg a Kádár-korszak gazdaságirányítását idézi fel. A Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) által ismertetett dokumentumok azonban azt mutatják be, hogy a Rákosi-korszakban miként próbálta az állami vezetés bevezetni és szabályozni a háztáji gazdálkodást.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre.
Az idei hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. december 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő