Juba Adolf felolvasást tartott az ifjúsági egyesületek kérdésköréről a Magyar Pedagógiai Társaság ülésén. Előadásában, amely nyomtatásban...Tovább
A katonai fegyelemtől a sztrájkig. A hadiipari munkásság helyzete az első világháború idején
„Az elégedetlenségre vezető okok közül a legnyomatékosabb az elsőrendű életszükségleti cikkekkel való ellátás tekintetében mutatkozó fogyatékosság, a másik kérdés pedig, amely a munkások elégedetlenségének szintén oka, a bérkérdés” – hangsúlyozta a munkásság problémái iránt megértést tanúsító Szurmai Sándor honvédelmi miniszter az 1917. október 19-i kormányülésen. Az elhúzódó háború alatt a kormánynak mind nagyobb gondot okozott a hadiipar számára szükséges munkaerő biztosítása és a munkások követeléseinek kielégítése.
Források
1. Kimutatás az állami vasgyárak katonai szolgálat alól felmentett tisztviselőiről
Az irat jelzete: MNL OL K 255-1914-5-5367. - Gépelt, aláírással ellátott levél és gépelt kimutatás.
 |  |  |  |
 |  |  | |
2. Rendelkezés az 1894-1899-ben született korosztályok felmentett tagjainak behívásáról, kivéve egyes vállalatok alkalmazottait
Az irat jelzete: MNL OL K 255-1918-5-2052. - Dátummal, aláírással ellátott másolat; kézzel írt kimutatás.
 |  |  |  |
 |  |  |  |
 |
3. A nemzeti színű karszalag viselésének kötelezővé tétele a hadiszolgálatra kötelezett üzemekben
Az irat jelzete: MNL OL K 148-1915-25-27201. - Eredeti, gépelt aláírással ellátott levél és sokszorosított körlevél.
 |  | ||
4. A honvédelmi miniszter rendelkezése a gyárakban, üzemekben, bányákban alakítandó népfölkelő munkásosztagok számára
Az irat jelzete: MNL OL K 255-1916-5-12502. - Sokszorosított irat.
 |  |  |  |
 |  |  |  |
 |  |  |  |
 |  |  |  |
5. Népfölkelő munkásosztagok alakítása az osztrák-magyar államvasút társaság Krassó-Szörény megyei üzemeiben és bányáiban
Az irat jelzete: MNL OL K 255-1916-5-19552. - Dátummal és aláírással ellátott gépelt másolat.
 |  |  | |
6. Allender Henrik, a diósgyőri vas- és acélgyár igazgatójának levele a központi igazgatósághoz a gyár katonai felügyelet alá helyezése ellen
Az irat jelzete: MNL OL Z 1557-1917-41/eln.-7. d. - Gépelt levéltervezet, kézzel írt javításokkal.
 |  | ||
7. Javaslat a munkásság helyzetét tanulmányozó miniszteri bizottság alakítására a sztrájkok megelőzése érdekében
Az irat jelzete: MNL OL K 27-1917. október 19. 43. napirend. - Gépelt előterjesztés kézzel írt javításokkal.
 |  | ||
 |  | ||
 |  |
8. Szabályzat a munkásság helyzetét tanulmányozó miniszteri bizottság számára
Az irat jelzete: MNL OL K 27-1917. október 30. 33. napirend. - Gépelt, aláírás nélküli előterjesztés ceruza javítással.
 | |||
 |  | ||
 |  | ||
 |  | ||
9. Körlevél a katonai hatóságok magatartásáról a hadiüzemekben sztrájk esetén
Az irat jelzete: MNL OL K 255-1918-5-3779. - Sokszorosított, aláírással ellátott másolat.
 |  |  |  |
 |  |  |  |
 |  |  |
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 16.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
A lapunk idei ötödik számában négy forrásismertetés olvasható, amelyek közül kettő a második világháború utáni Magyarország külországokkal való kapcsolataiba enged betekintést. A két másik forrásismertetés fő témája ugyan eltér az előzőekétől, azonban ez utóbbiakban is megjelenik – a személyek szintjén – a külfölddel, a külországokkal való kapcsolat.
Időrendben az első Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) két részes forrásismertetésének a második fele. Ezúttal olyan iratokat mutat be a szerző, amelyek a magyar–csehszlovák lakosságcsere Nógrád-Hont vármegye nyugati felére vonatkoznak: a kirendelt magyar összekötők jelentéseit, akik arról írtak, hogy a településeken miként zajlott a szlovákság körében a csehszlovák agitáció az átköltözés érdekében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Mindszenty József és Zágon József halálának 50. évfordulója kapcsán a Szent István Alapítvány levéltárából mutat be egy iratot. Amelyhez kapcsolódóan bemutatja az azt őrző gyűjteményt is. Az ismertetett dokumentum egy Zágon Józseffel lezajlott beszélgetés összefoglalója, amelyet Tomek Vince, a piarista rend generálisa jegyzett le; kifejtve többek között, hogy miként állt Mindszenty személyének, valamint utódlásának kérdése a nemzetközi térben.
Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) forrásismertetésének második részében a Mikroelektronikai Vállalat létrehozásának előzményeihez kapcsolódóan mutat be egy iratanyagot, amelyet az Államibiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára őriz. Az állambiztonság a saját módszereivel igyekezett hozzájárulni ahhoz, hogy csökkenjen Magyarország technológiai lemaradása: ehhez lett volna szükséges rávenni az együttműködésre az Egyesült Államokba emigrált Haraszti Tegze Péter villamosmérnököt, azonban ez a próbálkozás kudarcba fulladt.
Idén október 3-án avatták fel a néhai brit miniszterelnök, Margaret Thatcher emlékművét Budapesten. Ennek apropóján Pál Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) idézte fel a Vaslady 1984-es magyarországi látogatását. Az esemény kiemelkedő fontosságú volt nemcsak az év, hanem az évtized számára hazánkban: Thatcher volt ugyanis az első brit kormányfő, aki hivatali ideje során látogatott Magyarországra – a fogadó fél ennek megfelelően igyekezett vendégül látni.
Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. november 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő