A közsegélyre szoruló hét éven felüli gyermekek gondozásáról szóló 1901:XXI. törvénycikket az uralkodó szentesítette, majd augusztus 10-én...Tovább
A katonai fegyelemtől a sztrájkig. A hadiipari munkásság helyzete az első világháború idején
„Az elégedetlenségre vezető okok közül a legnyomatékosabb az elsőrendű életszükségleti cikkekkel való ellátás tekintetében mutatkozó fogyatékosság, a másik kérdés pedig, amely a munkások elégedetlenségének szintén oka, a bérkérdés” – hangsúlyozta a munkásság problémái iránt megértést tanúsító Szurmai Sándor honvédelmi miniszter az 1917. október 19-i kormányülésen. Az elhúzódó háború alatt a kormánynak mind nagyobb gondot okozott a hadiipar számára szükséges munkaerő biztosítása és a munkások követeléseinek kielégítése.
Források
1. Kimutatás az állami vasgyárak katonai szolgálat alól felmentett tisztviselőiről
Az irat jelzete: MNL OL K 255-1914-5-5367. - Gépelt, aláírással ellátott levél és gépelt kimutatás.
 |  |  |  |
 |  |  | |
2. Rendelkezés az 1894-1899-ben született korosztályok felmentett tagjainak behívásáról, kivéve egyes vállalatok alkalmazottait
Az irat jelzete: MNL OL K 255-1918-5-2052. - Dátummal, aláírással ellátott másolat; kézzel írt kimutatás.
 |  |  |  |
 |  |  |  |
 |
3. A nemzeti színű karszalag viselésének kötelezővé tétele a hadiszolgálatra kötelezett üzemekben
Az irat jelzete: MNL OL K 148-1915-25-27201. - Eredeti, gépelt aláírással ellátott levél és sokszorosított körlevél.
 |  | ||
4. A honvédelmi miniszter rendelkezése a gyárakban, üzemekben, bányákban alakítandó népfölkelő munkásosztagok számára
Az irat jelzete: MNL OL K 255-1916-5-12502. - Sokszorosított irat.
 |  |  |  |
 |  |  |  |
 |  |  |  |
 |  |  |  |
5. Népfölkelő munkásosztagok alakítása az osztrák-magyar államvasút társaság Krassó-Szörény megyei üzemeiben és bányáiban
Az irat jelzete: MNL OL K 255-1916-5-19552. - Dátummal és aláírással ellátott gépelt másolat.
 |  |  | |
6. Allender Henrik, a diósgyőri vas- és acélgyár igazgatójának levele a központi igazgatósághoz a gyár katonai felügyelet alá helyezése ellen
Az irat jelzete: MNL OL Z 1557-1917-41/eln.-7. d. - Gépelt levéltervezet, kézzel írt javításokkal.
 |  | ||
7. Javaslat a munkásság helyzetét tanulmányozó miniszteri bizottság alakítására a sztrájkok megelőzése érdekében
Az irat jelzete: MNL OL K 27-1917. október 19. 43. napirend. - Gépelt előterjesztés kézzel írt javításokkal.
 |  | ||
 |  | ||
 |  |
8. Szabályzat a munkásság helyzetét tanulmányozó miniszteri bizottság számára
Az irat jelzete: MNL OL K 27-1917. október 30. 33. napirend. - Gépelt, aláírás nélküli előterjesztés ceruza javítással.
 | |||
 |  | ||
 |  | ||
 |  | ||
9. Körlevél a katonai hatóságok magatartásáról a hadiüzemekben sztrájk esetén
Az irat jelzete: MNL OL K 255-1918-5-3779. - Sokszorosított, aláírással ellátott másolat.
 |  |  |  |
 |  |  |  |
 |  |  |
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 27.
1901
1944
A brit és amerikai légierő pusztító bombatámadása a csepeli Weiss Manfréd Művek ellen.Tovább
1944
A zugligeti Szép Ilona villamos kocsiszín melletti a Nagy Béla-féle cukrászdában a detektívekkel folytatott tűzpárbajban életét vesztette...Tovább
1949
Az első sikeres szovjet kísérleti atomrobbantás.Tovább
1955
A szovjet csapatok kivonulnak Ausztriából.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő