I. világháború: A német haderő lerohanja Belgiumot, hogy megindíthassa támadását Franciaország ellen. Válaszul Nagy-Britannia hadat üzen...Tovább
Terrorfenyegetés Magyarországon a '80-as években
A magyar-arab konfliktusok kezelése szocialista módra
„de az arabok sem mind egyformák, van közöttük becsületes férfi, van közöttük kereskedő, aki, vigyáz a jó hírére. És a magyarok ugyanígy - van közöttük becsületes, és van közöttük gazember, a magyarok sem mind egyformák."
A damaszkuszi magyar nagykövetség rejtjeltávirata az Arab Élcsapat Szervezetről és a szocialista országok külképviseleteinek védelméről
1982. augusztus 24.
Készítette: SK. 20.00 Szigorúan titkos!
Damaszkusz, 82. 08. 24.
Statissime.
Von. 98-ára és 26 számú körtáviratra:
Sokoldalúan tájékozódtunk a témában. Barátiak számára teljesen ismeretlen [a szervezet]. Egy befolyásos, megbízható kapcsolatunkon keresztül tudomást szereztünk a szír biztonsági szervek rendelkezésére álló adatokból az Arab Élcsapat Szervezete (az arab elnevezés fonetikus átírása: Munazamit Attalia) nevű csoportokról.
Két, egymástól független ilyen nevű csoportról tudnak. Az első a Muzulmán Testvérek szervezetéből kivált frakció. Ezeket a Hamai események után 90 százalékban fizikailag likvidálták. Maradékuk egy része Damaszkuszban tartózkodik, de az illetékesek figyelik őket. A másik csoport a
közepe táján, június vége körül vált ki a palesztin Fatah szervezetből. Ez bosszút fogadott a tétlen arab országok és a szocialista országok ellen, amelyek - véleményük szerint nem nyújtottak elég hathatós támogatást a Libanonban megtámadott palesztinoknak. Más követségek (nem szocialisták) fenyegetéseket is kaptak.Kapcsolatunk véleménye szerint az illetékes szervek kellő erővel törekednek a két csoportosulás felgöngyölítésére, de azért szükség van a fokozott óvatosságra.
Fentiek alapján javaslataink:
1) Kérek engedélyt, illetve utasítást a KÜM szóbeli vagy jegyzékbeli tájékoztatására.
2) Javaslom, hogy kérjük az illetékeseket fegyveres őr biztosítására a követség épülete elé, augusztus 30-tól kezdődően.
Tájékoztatásul:
A barátiak közül fegyveres őr áll a szovjetek épületei előtt, a bolgár és újabban a lengyel nagykövetség előtt. A románok a konzuli és egyéb ügyfeleket nem engedik be az épületbe, a cseheknél jól külön van választva a hivatali és konzuli fogadó, az NDK-nak megbízható saját biztonsági szolgálata van.
Ezzel szemben nekünk semmilyen védettségünk nincs. A földszinti konzuli fogadóba, ahol rendesen két helyi titkárnő és egy magyar feleség tartózkodik, olykor 10-20 arab ügyfél is összegyűlik. Célszerű lenne egy hosszú pulttal elválasztani a fogadó helyiséget, hogy a korlátozott számban beengedett (maximum 3-4 fő egyidejűleg) ügyfelet ellenőrizni lehessen. Szükséges az is, hogy egy férfi - visszatérése után a hivatalsegéd - is folyamatosan ott tartózkodjon a fogadó idő tartamára.
Minimálisan ezeket az intézkedéseket javasoljuk biztonságunk fokozására bevezetni.
-199 - B. -
Lássa: Szigeti et.
Jelzet: MNL OL XIX-J-1-j-005070/15/1982. - Az államigazgatás felsőbb szervei, Központi (nem miniszteriális) kormányzati szervek, Külügyminisztérium, TÜK-iratok. - Eredeti, gépelt tisztázat.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt augusztus 04.
1914
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent forrásközlő folyóiratunk, az ArchívNet idei harmadik száma. Friss lapszámunkban négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek témájukat és keletkezési helyüket is tekintve meglehetősen széttartóak: utóbbira példa, hogy a bemutatott források közül egyet Melbourne-ben, egyet pedig Rómában vetettek papírra – s ezek tematikailag is eltérnek egymástól. Előbbi egy résztvevő visszaemlékezése az 1933-as gödöllői világjamboree-ra, a másik pedig egy beszámoló olaszországi magyar kolónia helyzetéről.
Az időrendet tekintve Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) publikációja az első, amelyben az akkor zajló országos események helyi lecsapódását mutatja be levéltári források segítségével: az 1918–1919-es impériumváltások okozta, finoman szólva is turbulens időszakának tiszadobi eseményeit – külön kiemelve az Andrássy-kastély feldúlását – prezentálja írásában.
Várdai Levente (történész muzeológus, Janus Pannonius Múzeum) különleges forrásra hívja fel a figyelmét ismertetésében: ausztráliai kutatóútja során bukkant rá egy eseményen elhangzott beszéd leiratára, amelyben az 1933-as gödöllői cserkész világtalálkozó egy Victoria állambeli résztvevője tekintett vissza az eseményre. A közölt forrás nemcsak a jamboree mindennapjait, vagy épp az európai út állomásait írja le, hanem az is kiolvasható belőle, hogy az 1930-as évek ausztrál fiataljai számára milyen „kultúrsokkot” jelenhetett a magyarországi tartózkodás.
Már a hidegháborús időszakból közöl forrást Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus), amely azonban kötődik a második világháború lezárását közvetlenül követő időszakhoz. Kada Lajos 1952-ben az Amerikai Magyar Katolikus Liga kérésére állította össze jelentését, amelyben az olaszországi magyarok helyzetéről számolt be, akik között még nagy számban voltak olyanok, akik menekültként érkeztek az országba, és még ekkor is különböző táborokban éltek.
Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésében olyan forrásokat mutat be, amelyek új információkkal szolgálhatnak Mindszenty József édesanyja, Kovács Borbála 1960-ben bekövetkezett halálával és temetésével kapcsolatban. Utóbbi esemény hozadéka volt, hogy a magyar külügyminisztérium fenyegető fellépése miatt az Associated Press és a Reuters tudósítói végül nem utaztak el a temetésre, amelyen amerikai követség tagjai nem, de francia és olasz diplomaták jelen voltak.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. július 23.
Miklós Dániel
főszerkesztő