Jules Verne francia író (*1828)Tovább
Terrorfenyegetés Magyarországon a '80-as években
„de az arabok sem mind egyformák, van közöttük becsületes férfi, van közöttük kereskedő, aki, vigyáz a jó hírére. És a magyarok ugyanígy - van közöttük becsületes, és van közöttük gazember, a magyarok sem mind egyformák."
A Külügyminisztérium Biztonsági Osztályának feljegyzése az Arab Élcsapat Szervezet fenyegetéseivel kapcsolatos tapasztalatokról
1982. október 4.
Biztonsági Osztály Szigorúan titkos!
005070/10/1982. Készült: 1 példányban
Váradi László Lássa:
Véleményezésre: Szerencsés János főov. et.
Jóváhagyásra: Szarka Károly min. h. et.
Július elején bizonyos Arab Élcsapat Szervezet nevében felső vezetésünkhöz terrorcselekményekkel fenyegető, Szófiában feladott levél érkezett. A fenyegetés indokaként a levél több észrevételt említ meg a magyar hatóságok (rendőrség és pénzügyőrség) egyes arab személyekkel szembeni eljárását illetően, kifogásolja a BM KEOKH tevékenységét, amely a levél megítélése szerint a Magyarországon tartózkodó arabokkal szemben elfogult és diszkriminatív. A BM KEOKH két dolgozóját a levél korrupcióval is vádolja. A továbbiakban a fentiekhez hasonlóan kifogásolja, hogy több magyar nagykövetség konzuli ügyfélforgalma során egyes arab személyekkel szemben nem megfelelő bánásmódot tanúsított. Végül augusztus 30-i határidőt szab a vizsgálat és [a] nyomozás megindítására, a vélt sérelmek és problémák kijavítására, [a] korrupt tisztviselők megbüntetésére. A követelések nem teljesítése esetére a szóban forgó szervezet terror-cselekmények végrehajtását helyezte kilátásba az alább felsorolt objektumok, személyek ellen:
- magyar külképviseletek
- magyar diplomaták
- áruszállító kamionok
- magyar repülőgépek
- stratégiai fontosságú hazai objektumok
Az érintett területi főosztályokkal és az illetékes társszervekkel együtt a Biztonsági Osztály is megtette az illetékességi körébe tartozó érdemi intézkedéseket. Felhívta a legveszélyeztetettebb külképviseletek figyelmét a fenyegető akciók lehetőségére, az azok elleni védekezés szigorítására, konzuli és más ügyfeleik forgalmának gondos ellenőrzésére, különös figyelemmel az arab személyekre, a szorosan együttműködő szocialista országok misszióival való együttműködésre.
A külképviseleteinktől kapott reagálásokból, információkból kitűnik, hogy az Arab Élcsapat Szervezet létező. Egyes információk szerint két szervezetről van szó, amelyek közül az egyik marxista beállítottságú, a másik reakciós arab országok támogatásával létrehozott fegyveres terrorcsoport.
Ez utóbbi jelenleg a jordán hírszerzés befolyása alatt áll. Az Arab Élcsapat Szervezet frakciói szoros kapcsolatot tartanak fenn több hasonló szervezettel. Céljaik között megtalálhatók a politikai gyilkosságok is. Az információk szerint nem kizárt annak lehetősége, hogy egyes akciók végrehajtására szíriai, libanoni vagy iraki állampolgárokat használnak fel. A szervezet feltételezett székhelye Irakban van.
Vizsgálataink továbbá bizonyítják, hogy az utóbbi időben, hazai viszonylatban is egyre nagyobb számban jelentkeznek olyan problémák, amelyeknek okozói a Magyarországon tartózkodó, bűnöző életmódot folytató arab személyek. Többségük már korábban összeütközésbe került hazájuk törvényeivel, illetve a magyar hatóságokkal is. Ezen személyekkel szemben több arab ország budapesti nagykövetsége is kérte a Külügyminisztérium
. (Az erre vonatkozó részleteket lásd a Konzuli Főosztály 1-152/1982. sz. feljegyzésében.). Az előfordult hasonló esetek is indítékai lehetnek a szóban forgó levélnek, illetve az egyes magyar hatóságokkal, külképviseletekkel, személyekkel szemben kilátásba helyezett megtorló akcióknak. Az Arab Élcsapat Szervezettel kapcsolatos eddigi tapasztalatainkból kiindulva is időszerűnek látszik a megfelelő következtetések levonása és a hatékony felkészülés a hasonló esetek, akciók kivédésére. Különösen indokolttá teszi ezt az, hogy a jövőben további, különböző politikai alapon álló terrorista szervezetek megjelenésével kell számolni. Példa erre az időközben felbukkant „Európa ökle" elnevezésű, ugyancsak arab terrorista szervezet, amelynek létezéséről hivatalos csehszlovák forrásból szereztünk tudomást. A jövőben sem zárható ki, hogy hatóságaink törvényes fellépése egyes személyekben, csoportosulásokban bosszút, vagy tiltakozást vált ki, amely terrorcselekményekkel való fenyegetéshez, vagy konkrét akciókhoz vezethet.A kilátásba helyezett terrorcselekmények és az ezek hátterében meghúzódó terrorszervezetek a jövőben várhatóan fokozódó veszélyt jelentenek, s ennek következtében külképviseleteink biztonsági helyzetének romlását eredményezhetik. Erre utalnak a külképviseletekről érkező információk és észrevételek is. Mindennek alapján az alábbi intézkedések megtételét tartjuk időszerűnek:
1. Konzultáció kezdeményezése a szorosan együttműködő szocialista országok külügyminisztériumaival;
2. A Tárcaközi Operatív Bizottság összehívása, a teendők egyeztetése és információcsere céljából;
3. A Biztonsági Osztály költségvetésének feloldása a korlátozó intézkedések alól.
4. A külképviseletek sebezhető pontjai felderítésének intenzívebb folytatása, a konzuli részlegek megfelelő elkülönítése, ill. a védelmet illetően megfelelő technikai intézkedések és módszerek kialakításának gyorsítása (golyóálló üveg, fémkutatók alkalmazása, stb.),
5. Operatív és folyamatos kapcsolat kialakítása a rendőrhatóságokkal az idegen állampolgárokat érintő eljárásokról való tájékozódás céljából;
6. Kapcsolattartás azokkal a hazai rendőri, belügyi szervekkel, amelyek közvetlenül illetékesek egyes biztonságot érintő kérdésekben, pl. a budapesti külképviseletek védelmét ellátó szervvel, stb.;
7. Terrorcselekmény esetén Operatív Bizottság létrehozása, az adódó teendők ellátása.
Budapest, 1982. október hó 4.
Árgyelán
Jelzet: MNL OL, XIX-J-1-j-005070/10/1982. - Az államigazgatás felsőbb szervei, Központi (nem miniszteriális) kormányzati szervek, Külügyminisztérium, TÜK-iratok. - Eredeti, gépelt és aláírt tisztázat.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt március 24.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő
