„Aki ettől a naptól fogva abortuszt hajt végre, azt a legkeményebben büntetjük”

Abortuszellenes propaganda az ötvenes évek elején
„A szülészeti rendtartás adatai azt mutatják, hogy a felszabadulás óta a születések száma mutat ugyan állandó jellegű emelkedést, de ez az emelkedés nem olyan fokú, mint azt a politikai, társadalmi és gazdasági életünkben történt nagyarányú változás indokolja, illetőleg megkívánja. A születések száma ma is alig haladja meg a 20 ezreléket.
A Szovjetunióban a bűnös vetélések elleni harc és a szocializmus embert formáló ereje révén a születési arányszám a 40 ezreléket is meghaladja. Ez az adat arra enged következtetni, hogy hazánkban a bűnös vetélések száma közel annyi, mint a születések száma.”

II. A terhességek megszakításáról határozó I. és II. fokú abortusz bizottság tevékenysége

  

1. Az elsőfokú abortusz bizottságok ügymenetének szabályozása
Budapest, 1952. november 5.

 Budapest Városi Tanács VB.
XII. Egészségügyi osztálya

 

Szám: 815/15/9                                                                      Tárgy: az I. fokú Bizottságok ügymenetének szabályozása
Előadó: dr. Horváth Kornél
főorvos

 

Az I. és II. fokú Bizottság valamennyi Tagjának

Budapest

  

A 81/34/Eü. M. utasítással rendszeresített I. fokú Bizottság ügymenetét az alábbiakban szabályozom:

1.)    A személyesen vagy írásban előadott kérelmekről iktatókönyvet kell vezetni.

2.)    A terhesség megszakítása iránti kérelemről a csatolt minta szerinti jegyzőkönyvet kell

.

3.)    A II. fokú Bizottsághoz való fellebbezés esetén a jegyzőkönyvhez az összes szükséges leletet mellékelni kell. Szívbaj esetén terheléses elektrographiai vizsgálatot, hypertonia esetén munka utáni vérnyomás vizsgálatot, tüdő-gümőkórnál röntgenfelvételt, szükség esetén rétegfelvételeket kell végezni. Szűk medence esetén a diagonális nagyságát fel kell tüntetni.

4.)    Eltérő véleményeket és ezek indokolását a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.

5.)    A bizottságban meghívott tagként szereplő orvos csak a javallatot képező betegek szakorvosa lehet. A meghívott tag nem lehet a bizottságban állandó tagként működő orvos szolgálati beosztottja.

6.)    A terhesség megszakításának engedélyezése esetén a beteg kórházba utalását a bizottság végzi.

7.)    Nyomatékosan felhívom a figyelmet a Miniszteri utasítás 8. pontjára, amely szerint „a kórház köteles a kórházban a jelen utasítás alapján végrehajtott terhesség megszakításáról, valamint a kórházon kívül megindult és a kórházban befejezett vetélésekről a jelen utasítás III. számú mellékletének megfelelő nyilvántartást vezetni. A nyilvántartás adatait havonként a Szülészeti rendtartás 7-es számú nyomtatványán és az ennek alapján készült összesítő kimutatáson a tárgyhónapot követő hónap 15-ig napjáig [!] meg kell küldeni az illetékes vezető kórház szülész főorvosának" (Szülész főorvosi Hivatal, Bp. VIII. Gyulai Pál utca 2. sz., Rókus kórház). A szülész főorvos (szülész főorvosi hivatal) az összesítő kimutatást a hónap 25-ik napjáig felterjeszti a Városi Tanács VB. XII. Eü. osztályához.

8.)    A bizottságok kötelesek azoknak a terhes nőknek címét, akiknek a terhesség megszakítása iránti kérelmét jogerősen elutasították, a terhes nő lakóhelye szerint illetékes kerületi Tanács VB. Eü. osztályával közölni. Az eü. osztály a kerület terhesvédelmi rendszerén keresztül az ilyen terhest fokozott védelembe[n] részesíti.

Amennyiben a bizottságok a 8. pontban ismertetett feladatot ez ideig nem teljesítették, felhívom, hogy ezt haladéktalanul pótolják.

Budapest, 1952. november 5.

 

A kiadmány hiteléül:                                                             dr. Arató Ottó s. k.
[Olvashatatlan kézírás.]                                                         osztályvezető
s[egéd]hiv[atali] vezető                                            

 Az irat jelzete: MNL OL XIX-C-2-d-81/65-1952. - Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Egészségügyi Minisztérium, Anya-, csecsemő- és gyermekvédelmi főosztály. -  Gépelt, s. k. jelzéssel ellátott, hitelesített körlevél.

 

2.
Jelentés a terhesség megszakításáról határozó I. és II. fokú bizottság munkájáról

Budapest, 1952. november 15.

 A KSH elnöke 4728/1952. E. Sz. alatt engedélyezte

 

Egészségügyi Minisztérium                                        A terhesség megszakítása tárgyában
V. Akadémia u. 10.                                                         határozó I. és II. fokú bizottság munkájáról szóló jelentés
81/65/1952. IV/2.

 

A budapesti városi és valamennyi megyei Tanács VB.
Egészségügyi osztálya vezetőjének
Székhelyén
 

A 81/34/1952. Eü. M. számú utasítás a terhesség megszakítása tárgyában intézkedik az első és másodfokú bizottságok megalakulásáról és működéséről.

Felhívom, hogy az első és másodfokú bizottságok működésével kapcsolatban az alább részletezett módon folyó hó 30-ig tegye meg jelentését.

1.)    Mikor alakultak meg az I. és II. fokú bizottságok, mióta működnek (a dátumok pontosan közlendők).

2.)    A megalakulástól kezdve az I. fokú bizottság eseteinek száma:

a)      abból hány esetben engedélyezte a terhesség művi megszakítását,

b)     abból hány esetben utasította el a kérelmet,

c)      az engedélyezések milyen javallatok alapján történtek,

d)     hány esetben terjesztette az esetet elbírálás végett akár a terhes kérelmére, akár mint nem illetékes döntésre a II. fokú bizottsághoz és milyen kórisme alapján.

3.)    A II. fokú bizottság eseteinek száma:

a)      abból a terhesség művi megszakítását engedélyezte,

b)     milyen javallatok alapján,

c)      abból a terhesség művi megszakítására vonatkozó kérelmet elutasította,

d)     a végső döntésig eltelt idő hány esetben haladta meg a 14 napot (kezdő időpontnak a kérelemnek az I. fokú bizottsághoz történt beadási napját tekintsék).

4.)    Az első és másodfokú bizottság eddigi munkájának tapasztalatai.

 

Felhívom a jelentéstétel határidejének feltétlenül pontos betartására.

Budapest, 1952. november 15.

 

A kiadmány hiteléül:                                                             dr. Drexler Miklós sk.
Varga [?]                                                                                  miniszterhelyettes
irodavezető

 
Az irat jelzete: MNL OL XIX-C-2-d-81/65-1952. - Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Egészségügyi Minisztérium, Anya-, csecsemő- és gyermekvédelmi főosztály. - Gépelt, eredeti, s. k. jelzéssel ellátott, hitelesített körlevél.

 

3. Az elutasított művi vetéléssel kapcsolatos intézkedések
Budapest, 1952. november 17.

  

Budapest Városi Tanács VB
XII. Egészségügyi osztály

 

Szám: 815/15/8/1952.                                                Tárgy: Elutasított művi vetéléssel
Előadó: dr. Horváth Kornél                                         kapcsolatos intézkedések

I-XXII. ker. Tanács VB Eü. osztály vezetőjének,
                                                                           valamennyi szülészeti osztály főorvosának, és a terhes védelmet ellátó szakorvosoknak

Budapest

Az Egészségügyi Minisztérium 81/34/1952. eü. miniszteri számú utasítása alapján folyó évi augusztus hó 1-én megindult a terhesség művi megszakítását szabályozó bizottságok munkája. Az utasítás 9. pontja előírja, hogy mindazon esetekben, amelyekben a terhesség megszakítása iránti kérelmet a bizottságok elutasították, a terhesség fokozott megfigyelése szükséges.

Ebből a célból a következőket rendelem:

1.)     Az elutasításokról a bizottság köteles a terhes lakóhelye szerint illetékes Tanács VB. Eü. osztályát értesíteni. A védelembe vételt az eü. osztály a kerület terhes védelmi rendszerén keresztül foganatosítja.

2.)    Az elutasítást a terhes védelem orvosa a törzslapon és a terhességi könyvecskében a kórismével együtt bejegyzi.

3.)    Az ilyen terheseket a terhes védelmet ellátó orvosok fokozottan észleljék és a terhesség megszakítása okaként feltüntetett betegség természetének megfelelő szakorvossal ellenőriztessék.

4.)    Az ilyen terheseket terhességük alatt a körzeti védőnő legalább 6 alkalommal köteles meglátogatni, amennyiben látogatása alkalmával rendellenességet tapasztal, ezt a terhes gondozásban illetékes orvosnak jelenti.

5.)    Abban az esetben, ha az ilyen terhesség akár vetéléssel, akár szüléssel végződik, a vetélést, ill. szülést a terhes védelmet ellátó védőintézet a ker. eü. osztályon keresztül a Városi Tanács VB. eü. osztályának esetenként jelenteni tartozik. A jelentés tartalmazza a vetélésre, ill. a szülésre és az újszülött státuszára (l: a következő pont) vonatkozó lényeges adatokat.

6.)    Az ilyen terhességből születetett csecsemőről a védőintézeti gyermekorvos az első bemutatáskor, és ha rendkívüli esemény nem lép fel, a betöltött első év után, leletet vesz fel, és azt köteles az illetékes kerületi Tanács VB. eü. osztályán keresztül a Városi Tanács VB. XII. Egészségügyi osztályának felterjeszteni. A csecsemő fejlődésében fellépő vagy státuszában az újszülött koron túl mutatkozó rendellenességről év közben is jelentést kell tenni.

Budapest, 1952. november 17.


A kiadmány hiteléül:                                                                        dr. Arató Ottó s. k.
[Olvashatatlan aláírás.]                                                                     osztályvezető h.
s. hiv. vezető


Az irat jelzete: MNL OL XIX-C-2-d-81/65-1952. - Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Egészségügyi Minisztérium, Anya-, csecsemő- és gyermekvédelmi főosztály. - Gépelt, eredeti, s. k. jelzéssel ellátott, hitelesített körlevél.

 

4.
Jelentés a terhesség megszakításáról határozó I. és II. fokú bizottság munkájáról

Eger, 1952. december 5.

 

Megyei Tanács V. B. XI. Egészségügyi Osztálya, Eger
Eger, Egészségház u. 2.
Száma: 81-13/1952.
Hiv.: 81/65/1952. IV. 2.
Tárgy: A terhesség megszakítása tárgyában határozó I. és II. fokú biz[ottság] munkájáról szóló jelentés 

Egészségügyi Minisztérium

Budapest

Jelentjük, hogy úgy az I., mint a II. fokú bizottságok 1952. június hó 24-én alakultak meg és ezen idő óta működnek.



                                                                                                                      Eger    Gyöngyös

2. A megalakulástól kezdve az I. fokú bizottság eseteinek száma: 8                      5

a) ebből hány esetben engedélyezte a terhesség megszakítását 8                      4

b) hány esetben utasította el a kérelmet                                              0                      1

c) az engedélyezések milyen javallatok alapján történtek:        

                                                                                  1. Spondyílitis tbc.        1. Vitium cordis

                                                                                  2. Hyperemesis gr.      2-3. Tbc pulm.

                                                                                  3. Tbc pulm.                  4. Carditis subac.

                                                                                  4-5. Vitium cordis

                                                                                  6. Anaemia aplastica

                                                                                  7. Uraemia

                                                                                  8. CC racti

(anus praeternat.)

d) Hány esetben terjesztette az esetet a II. fokú bizottsághoz:  0                      1

 

ad. 3.) A II. fokú bizottság eseteinek száma:                                                         1

a)      ebből a terhesség művi megszakítását engedélyezte                              0

b)     milyen javallatok alapján                                                                                  -

c)      ebből a kérelmet elutasította                                                                          1

d)     a végső döntésig eltelt idő meghaladta a 14 napot                                    0

ad. 4.) Az I. és II. fokú bizottságok eddigi munkájának tapasztalatai szerint az új rendelettel kapcsolatban az indicatiókban nagyobb változás nem állott be.

Eger, 1952. december 5-én.

Dr. Czekkel Ferenc
osztályvezető h.

 

Az irat jelzete: MNL OL XIX-C-2-d-81/65-21-1952. -Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Egészségügyi Minisztérium, Anya-, csecsemő- és gyermekvédelmi főosztály. - Gépelt, eredeti, aláírással ellátott, tisztázat.


5.
Statisztikai kimutatás a magzatelhajtásokról

Budapest, 1954. október 18.

 

IGAZSÁGÜGYMINISZTÉRIUM                                                             K/11/E/774/14.
Büntetőjogi Osztály

 

Statisztikai adatok
a magzatelhajtás bűntettével kapcsolatban

Bíróságaink 1953. első felében magzatelhajtás bűntette miatt 1387 személlyel szemben hoztak ítéletet és 965 személy bűnösségét állapították meg.

1952. év I. felében 400 személy, második felében pedig 494 személy ellen folyt magzatelhajtás bűntette miatt bűntető eljárás.

1953. év II. felében az elítélések száma 342-re, 1954. év első felében pedig 221-re csökkent le.

1953. első felében a magzatelhajtás bűntette miatt megvádoltak foglalkozás szerint a következőkép[p]en oszlottak meg:

            orvos                                        45                  (3,2%)

            szülésznő                               118                 (8,5%)

            kuruzsló                                  225                 (16,2%)

            ön- és passzív elhajtó          681                 (49,2%)

            felbújtó, bűnsegéd                318                 (22,9%)

Az ítéletek 4,3%-a felmentő volt.

A felmentések az egyes foglalkozási ágakon belül a következőkép[p]en alakultak:

            orvos                                      20%

            szülésznő                               6%

            kuruzsló                                  4,4%

            ön- és passzív elhajtó          2,8%

            felbujtó, bűnsegéd                4,7%

A kiszabott büntetések a következőkép[p]en alakultak:

 

 

5-10 évi börtön

2-5 bört[ön]

-2 évig bört[ön]

felfügg[esztés]

pénzbünt[etés]

orvos

75%

25%

-

-

-

szülésznő

43,7%

46,6°%

9,7%

-

-

kuruzsló

44,2%

41,4%

14,7%

2%

-

felbujtó, bűnsegéd

-

6,2%

93,8%

12,3%

-

1953. második felére vonatkozóan a foglalkozásbeli megoszlásra statisztikai adataink nincsenek.

A 342 elítélés tekintetében a büntetések a következőkép[p]en oszlottak meg:

 

-6 hó börtönig                                                 115      (34,0%)

6-12 hó börtön                                                148     (43,8%)

1 éven aluli összesen                                   263     (77,8%)

Ebből felfüggesztve                                       214     (81,4%)

1-2 év                                                                14       (4,2%)

2-5 év                                                                38       (11,2%)

5-10 év                                                              22       (6,5%)

10-15 év                                                              1       (0,3%)

1 éven felül összesen                                    76       (22,2%)

Pénzfőbüntetés                                                 4        (1,2%)

Elítéltek száma összesen                            342      (100%)

1954. év első felében 263 magzatelhajtás bűntettével vádolt személy ügyében hoztak ítéletet.

A vádlottak foglalkozás szerint a következőkép[p]en oszlottak meg:

 

orvos                                           3        (2 felmentés,                       1 megszüntetés)

szülésznő                                  18      (13 elítélés, 4 felmentés, 1 megszüntetés)

kuruzsló                                      45      (39 elítélés, 4 felmentés, 2 megszüntetés)

önelhajtó                                    75      (65 elítélés, 7 felmentés, 3 megszüntetés)

a terhes nő hozzátartozója      11      (10 elítélés,                         1 megszüntetés)

bűnsegéd                                   31      (24 elítélés, 3 felmentés, 4 megszüntetés)

Összesen:                               263      (225 elítélés, 24 felmentés, 14 megszüntetés)

 

A kiszabott büntetések a következőkép[p]en oszlottak meg:

-6 hónapig                            92        (45,3%)

6-12 hónapig                        61        (30,1%)

1 éven aluli összesen        153      (75,4%)

ebből felfüggesztve             136      (88,9%)

1-2 év                                     21        (10,3%)

2-5 év                                     26        (12,8%)

5-10 év                                   3          (1,5%)

10-15 év                                -          -

1 éven felül összesen         50        (24,6%)

Pénzfőbüntetés                    12        (5,4%)

Összesen:                             215

 

Ezen felül 4 fiatalkorúval szemben alkalmaztak intézkedést és 2 javító-nevelőmunkát szabtak ki.

A statisztikai adatokból mindenekelőtt azt a megállapítást lehet leszűrni, hogy a Kormányprogramm [!]

igen nagymértékben megcsökkent a magzatelhajtás bűntette miatt indított büntető eljárások száma. Kétségtelen, hogy ebben az igen erélyes büntetőjogi üldözésnek is szerepe lehet, valójában azonban az a helyzet, hogy a felderítő szervek tevékenységüket jelentős mértékben csökkentették.

Ami viszont az érdemi ítélkezést illeti, a Legfelsőbb Bíróság V. számú büntető elvi döntésének a folyományaként megszűnt az a mechanikus büntetéskiszabás, amely az abortőrökkel szemben maximális börtönbüntetést alkalmazta, vagy közelítette meg. A gyakorlat enyhébbé válását mutatja az, hogy 1954. első negyedében a megnövekedett pénzfőbüntetések arányszáma, csökkent az 1 évet meghaladó büntetések arányszáma és megnőtt a felfüggesztett szabadságvesztés büntetések arányszáma. Önmagában azonban ez nem egészségtelen jelenleg, mert az ítélkezés az V. számú elvi döntés szempontjainak megfelelően alakult. Csekély számban találtunk azonban megengedhetetlenül enyhe ítéleteket is. Így pl. két esetben is előfordult, hogy a bíróság nyereségvágyból elkövetett magzatelhajtás bűntette miatt felfüggesztett szabadságvesztés büntetést szabott ki.

Budapesten, 1954. évi október hó 18-án.

 

(Gulácsi József)
osztályvezető h.

Az irat jelzete: MNL OL 276. f. 96. cs. 18. ő. e. 1952. - Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Magyar Dolgozók Pártja és a Magyar Szocialista Munkáspárt iratai, MDP központi szervei, Adminisztratív osztály. - Gépelt, eredeti, aláírással ellátott, tisztázat.

 

6.
Feljegyzés a magzatelhajtások ügyében indított büntető eljárásokról

Budapest, 1954. október 27.

 

K/11/E/653.

[Kézírással írt feljegyzés.]


Úgy látom, nincs szükség különösebb intézkedésre.
Pné XI. 2.

 

Feljegyzés
Pintér elvtársnő részére

 

A kormányprogram óta nagymértékben csökkent a magzatelhajtás büntette miatt indított büntető eljárások száma.

            1952. I. félévben:       400

            1952. II. félévben:      494

            1953. I. félévében:     1387 (965 személy bűnösségét állapították meg).

1953. II. felében az elítélések száma 342-re csökkent.

1954. I. felében                      „          221-re             „

Oka:

1.)   részben az előző erélyes bűnüldözések,

2.)   a felderítő szervek tevékenységüket csökkentették.

Megszűnt a mechanikus büntetéskiszabás.

Növekedett a pénzfőbüntetések alkalmazása.

Csökkent az 1 évet meghaladó büntetések arányszáma.

Növekedett a felfüggesztett szabadságvesztések arányszáma.

Budapesten 1953. évben 14 127 vetélés került bejelentésre.

Ebből 1513 volt a művi (bizottság útján történő) vetélés.

Budapesten 1954. I-VIII. hónap alatt bejelentett vetélés: 13 835.

Ebből 6577 volt a művi (bizottság útján történő) vetélés.

Ezeknek az adatoknak alapján megállapítható, hogy a bíróságok vonalán nagyfokú az enyhülés.

Sokszorosára megnőtt a művi vetélések száma, ami az indikáció felállításánál a „körülmények figyelembevételére" mutat.

Meg kell mondani, az orvosok egy része még ma is fél az abortuszok engedélyezésétől, szívesebben csak az orvosi szempontokat veszi figyelembe.

Óvszerek kaphatók. Sok orvos elmulasztja a művi abortusz utáni preventív kioktatást. De az is biztos, hogy a prevenció nem mindig eredményes. Állítólag (még adat sincs rá) az év második felében a születések száma visszaesőben van.

Az egész jelentés kissé pesszimista. Én azt hiszem, 10 év alatt fogjuk tudni biztosítani a kellő ágyszámot.

Budapest, 1954. okt. 27.

Nyitrai

Az irat jelzete: MNL OL 276. f. 96. cs. 18. ő. e. 1952. - Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Magyar Dolgozók Pártja és a Magyar Szocialista Munkáspárt iratai, MDP központi szervei, Adminisztratív osztály. - Gépelt, eredeti, aláírással ellátott, kézírással kiegészített tisztázat.


Ezen a napon történt március 19.

1906

Adolf Eichmann náci tiszt, SS Obersturmbannführer, a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt vezető tagja (†1962)Tovább

1910

Bartók Béla I. vonósnégyesének premierjeTovább

1944

Magyarország náci megszállásával a fő cél – az ifjúsági mozgalmak számára is – a nemzeti függetlenség visszaszerzése lett. A Diákegység...Tovább

1944

Hajnali 4 órakor, a Margaréta-terv alapján, német csapatok lépik át Magyarország határát, ellenállás nélkül eljutnak a fővárosba,...Tovább

1946

http://www.holokausztmagyarorszagon.hu/index.php?section=1Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.

Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.

Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.

Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.

Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő