„Aki ettől a naptól fogva abortuszt hajt végre, azt a legkeményebben büntetjük”

Abortuszellenes propaganda az ötvenes évek elején
„A szülészeti rendtartás adatai azt mutatják, hogy a felszabadulás óta a születések száma mutat ugyan állandó jellegű emelkedést, de ez az emelkedés nem olyan fokú, mint azt a politikai, társadalmi és gazdasági életünkben történt nagyarányú változás indokolja, illetőleg megkívánja. A születések száma ma is alig haladja meg a 20 ezreléket.
A Szovjetunióban a bűnös vetélések elleni harc és a szocializmus embert formáló ereje révén a születési arányszám a 40 ezreléket is meghaladja. Ez az adat arra enged következtetni, hogy hazánkban a bűnös vetélések száma közel annyi, mint a születések száma.”


III. Jelentések, beszámolók az abortusz elleni munkáról 

1.
Az abortusz elleni felvilágosító és nevelőmunka megszervezése

Budapest, 1952. május 31.


Egészségügyi Minisztérium
V. Akadémia u. 10.
 

81/32/1952. IV/2.                                                                              Előadó: Verő Lívia

 
A budapesti városi és valamennyi megyei tanács végrehajtó bizottsága
Egészségügyi osztálya vezetőjének,
 

Székhelyükön 

A tiltott vetéléseknek - nagy számuk, valamint az egészségre és az életre kiható veszélyességük miatt - az egészségügy és a népszaporodás szempontjából igen nagy jelentőséget kell tulajdonítani. A nagyszámú és nem kielégítő körülmények között végrehajtott vetélések ugyanis komoly veszélyt jelentenek egyrészt a terhes nő életére, egészségére, munkaerejére és további fogamzási képességére, másrészt a születések számának alakulására. Nagyfontosságú feladat tehát az abortusz elleni küzdelem helyes megszervezése.

Az abortusz elleni küzdelem homlokterébe a széles körű társadalmi felvilágosító-nevelő munkát kívánom állítani, annak hangsúlyozásával, hogy ez a feladat nem lehet kampánymunka, hanem évekre szóló szívós, szervezett és tervszerű felvilágosító munkát igényel. Az eredményes munkához elengedhetetlenül szükséges a helyi Pártbizottságok állandó segítsége és támogatása, ezen felül pedig az, hogy minél szélesebben vonjuk be a munkába a társadalmi erőket, elsősorban a helyi tanácsok állandó bizottságait. Ennek érdekében ott, ahol ez még nem történt volna meg, az abortusz elleni küzdelemre kizárólag ezzel a feladattal foglalkozó albizottságot kell szervezni.

Az abortusz elleni küzdelem megszervezése, irányítása és ellenőrzése a megyei - budapesti városi - tanács végrehajtó bizottsága egészségügyi osztályának feladatkörébe tartozik.

A városi (városi kerületi) és a járási tanácsok végrehajtó bizottsága egészségügyi osztályának feladata az abortusz elleni küzdelemre vonatkozó rendelkezések végrehajtása és ellenőrzése.

A megyei (budapesti városi) tanács végrehajtó bizottságának egészségügyi osztálya köteles az abortusz elleni küzdelemmel kapcsolatos felvilágosító-nevelő munka megszervezése iránt haladéktalanul intézkedni. Ebből a célból köteles a városi (városi kerületi) és a járási tanácsok végrehajtó bizottsága egészségügyi osztálya (csoportja) vezetőinek, a megyei egészségügyi állandó bizottság elnökének, a kórházak (klinikák) vezetőinek és osztályos szülész-főorvosainak és a megyei (budapesti) egészségügyi vezető védőnőnek bevonásával értekezletet tartani. Az értekezletre a megfelelő együttműködés kialakítása és biztosítása érdekében meg kell hívni a SZOT, a Vöröskereszt és az MNDSZ helyi szervezeteinek vezetőit, valamint a megyei népművelési és oktatási állandó bizottság elnökét is. Az értekezleten ismertetni kell az abortusz elleni küzdelem jelentőségét, részletesen meg kell beszélni a felvilágosító-nevelőmunka megszervezésének irányelveit és meg kell állapítani, hogy a felvilágosító-nevelőmunka terén milyen munkát [kell] végezniök a helyi tanácsok végrehajtó bizottsága egészségügyi osztályának (csoportjának), az egészségügyi állandó bizottságoknak, az egészségügyi dolgozóknak, az egészségügyi intézményeknek és a tömegszervezeteknek.
 

A felvilágosító-nevelőmunka megszervezésénél és végrehajtásánál lehetőleg az alábbi irányelveket kell szem előtt tartani:

1.)       Meg kell szervezni az üzemekben, területen, kórházak (klinikák) szülészeti-nőgyógyászati osztályain tartandó felvilágosító előadásokat.

a)   Üzemekben: az üzemi Pártbizottság, a szakszervezet és a Vöröskereszt közreműködésével kell a felvilágosító előadásokat megszervezni. Az előadást az üzemi Pártbizottság által kijelölt napon kell megtartani. Az első előadást a területen lévő legnagyobb és legtöbb női dolgozót foglalkoztató üzemben kell megtartani. Ennek az előadásnak a megtartására a szülészeti klinika professzorát, vagy a megyei kórház szülész-főorvosát kell felkérni. A többi üzemekben is a felvilágosító előadásokat szakorvosnak kell tartania.

Az előadást, amennyiben erre lehetőség van, össze kell kötni egy kisebb oktatófilm bemutatásával. Az előadáson megjelentek között propagandafüzetet (füzeteket) kell kiosztani.

b)  Területen: a felvilágosító előadásokat az MNDSZ nőnapon és a vöröskeresztes-előadások keretében kell megszervezni, illetőleg megtartani. Ezeket az előadásokat is a lehetőséghez képest szakorvosnak kell tartania. Az előadásokat, amennyiben erre lehetőség van, ugyancsak össze kell kötni kisebb oktatófilm bemutatásával. Az előadáson megjelentek között propagandafüzetet (füzeteket) kell kiosztani.

c)   Kórházak (klinikák) szülészeti-nőgyógyászati osztályán: az orvosok kötelesek az egészségügyi középkáderek bevonásával rendszeres felvilágosító munkát végezni, a kiadott brosurák [!] alapján néhány perces kiselőadásban a vetélések káros következményeit ismertetni. A női betegek között propagandafüzetet (füzeteket) kell kiosztani és elő kell mozdítani, hogy azokat minden női beteg elolvassa.

2.)       Az előadásokat előre meghatározott tervek szerint először a városokban és nagyobb bányavidékeken, majd a községekben és a tanyákon kell megtartani. A felvilágosító előadásokat a megadott vezérfonal alapján kell tartani.

3.)       A megye területén meg kell állapítani azokat a helyeket, ahol a vetélések nagyobb számban fordulnak elő. A felvilágosító munkát elsősorban ezekre a területekre kell kiterjeszteni.

4.)       Az orvosok és az egészségügyi középkáderek kötelesek működési területükön rendszeresen felvilágosító-nevelőmunkát végezni.

5.)       Figyelemmel kell kísérni a folyóiratokban, napilapokban és szaklapokban az abortusz elleni küzdelemmel kapcsolatban megjelent cikkeket és azokat a felvilágosító-nevelőmunkában megfelelően fel kell használni.

6.)       A már kiadott és megküldött propagandafüzetek közül „Az abortuszról" című füzetet az előadásokhoz vezérvonalként kell felhasználni, a többi füzeteket („Néhány őszinte szó az abortuszról", „Művi vetélések káros következményei", „A terhes nő életmódja") pedig a kórházakban, üzemekben, területen, terhes tanácsadásokon stb. a női betegek, illetőleg női dolgozók között ki kell osztani azzal a tanáccsal, hogy azokat saját érdekükben olvassák el.

A megyei (budapesti/városi) tanács végrehajtó bizottságának egészségügyi osztálya köteles minden naptári negyedévet követő hónap 15. napjáig az elmúlt negyedévben a megye (Budapest főváros) területén az abortusz elleni küzdelemmel kapcsolatban végzett munkáról az Egészségügyi Minisztériumnak részletes és átfogó jelentést tenni.

 
II. (Hátírva az I. kiadmány másolatára.

A budapesti városi és valamennyi megyei tanács végrehajtó bizottsága elnökének

Székhelyükön



Tudomásulvétel végett megküldöm azzal, hogy az utasításban foglalt rendelkezések maradéktalan végrehajtása érdekében a maga részéről is tegye meg a szükséges intézkedéseket.

Budapest, 1952. május hó 31.

 
[Kézírással.]
L[átta]. V. 30. Benedek Jenő                        Dr.[olvashatatlan aláírás] VI. 5.
                                                                          K. Drexler VI. 11.

Az irat jelzete: MNL OL M-KS 276. f. 96. cs. 56. ő. e. 1952. - Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Magyar Dolgozók Pártja és a Magyar Szocialista Munkáspárt iratai, MDP központi szervei, Adminisztratív osztály. - Eredeti, gépelt, aláírással ellátott, kézírással kiegészített körlevél.

2.
Feljegyzés az abortusz elleni felvilágosító munkáról a 81/32/1953. EüM számú utasítás megjelenése után

Budapest, 1952. október 29.

  

K/11/E/305/[19]52. XI. 11.

Feljegyzés az abortusz elleni felvilágosító munkáról a 81/32. E.ü.M. számú utasítás megjelenésének ideje óta
 

A 81/32. számú egészségügyi minisztériumi rendeletre az abortusz elleni felvilágosító munka az egész ország területén szervezetten megindult.

Az első két-három hónap eredménye az eddigi rendelkezésre álló adatok alapján a következő:

Vidék: (9 megye jelentéséből) Mindenütt megtartották azt a széles körű értekezletet, mellyel ismertették a fenti számú rendeletet a megjelölt szervek jelenlétében.

Komárom megye: A tatabányai kórházban az abortuszok a szülések 60%-át teszi ki. A felvilágosító munkát fokozzák a területen és a kórházakban.

Dr. Takácsi főorvos által szerkesztett szöveget mondanak be a kórházi hangszóróban.

Az újságokban közlik a bírósági ítéleteket.

Az elmúlt évnegyedben 47 előadást tartottak, terhes tanácsadóban, üzemekben kisebb előadások folynak.

Nógrád megye: Elhangzott előadások az elmúlt negyedben 35. Ipari községekben körzeti orvosok tartanak beszámolót. Zagyvarónai védőnő és szülésznő leleplezett egy salgótarjáni abortőrt, nagy eset bizonyult rá.

Vas megye: 7 nagyobb előadást tartottak az üzemi előadásokon kívül. Falusi viszonylatban a mezőgazdasági munkák elvégzése akadályozta a tervszerű felvilágosító munkát.

Győr-Sopron megye: Járások, községek területén mindenütt megtartották az előadásokat, egészséges anyát, egészséges gyermeket címmel.

Győri járás 18, soproni 9, téti 13, m[osonmagyar]óvári 9, kapuvári 10, csornai járás 10.

Városokban: Győr 8, Sopron 6, Móvár 3.

A terhes tanácsadások előtt a védőnő és a szülésznő tart néhány perces előadást az abortusz káros következményeiről, propagandaanyagot osztogatva.

Kórházak szülészet-nőgyászati osztályán a beosztott orvosok minden héten egy-egy ismertető előadást tartanak és a propagandaanyagot kiosztják a betegek között.

A „Legdrágább kincsünk a gyermek" című filmet most kapták meg, amivel az üzemi előadásokat színesítik.

Hajdú-Bihar megye: A kórházak szülész-nőgyógyász osztályain hetenként tartanak felvilágosító előadást.

A JESZ (falusi szakorvosi külszolgálat) rendeléseken a szülész-szakorvos kiselőadásokat tart.

Terhes felkutatás fokozott gonddal történik és a Munka Törvénykönyv nővédelmi rendelkezéseit rendszeresen ellenőrzik. Ellenőrzésük során kiderült, hogy Biharkeresztes és Ártánd községekben sok a bűnös vetélés. A rendőrséggel érintkezésbe léptek az abortőrök felkutatására.

Előadások száma az elmúlt negyedben 135 volt, hallgatók száma 3000. Ezek részint sok nőt foglalkoztató üzemekben, részint tömegszervezetek összejövetelein hangzottak el, úgyszintén állami gazdaságokban, t. sz. cs.-kben, tanácsadóban. Kihangsúlyozza a jelentés a Párt, a Tanácsok és Tömegszervezetek segítségét.

Zala megye: 88 községben, illetve városban 109 előadás volt 2737 hallgató előtt.

Az abortusz elleni küzdelem fő irányítója a megyei kórház szülész főorvosa.

Az előadásokat ott tartották, ahol aránytalanul több vetélés fordult elő.

Az Állandó Bizottságokon belül megszervezték az Albizottságot, amely csak az abortusz elleni harccal foglalkozik.

A munka eredményének tudják be, hogy a megyében 6 abortőrt sikerült leleplezni.

Nehézségük a kiküldetési fedezet hiánya, nincs járművük, szakorvosok nem tudnak kiszállni, mert sem napidíjat, sem útiköltséget nem tudnak biztosítani számukra.

Szolnok megye: Az orvosok havonta tartanak előadást, minden egészségügyi intézményben. Megszervezték a várószobákban való néhány perces előadást.

A dolgozók szívesen kapcsolódnak be a társadalmi munkába, mely az abortusz elleni küzdelemmel foglalkozik.

A terhesek felkutatása védőnők, szülésznők albizottság aktíváin keresztül folyik, aminek következtében a tanácsadáson megjelenők száma szaporodik.

Az elmúlt negyedben 7 eljárás indult az abortőrök ellen.

Az osztály elrendelte a szülészeti osztályokon abortusszal jelentkező nőknél a kötelező feltárást és a leletnek (külsérelmi nyom) kórrajzban való leírását. A gyanús eseteket a rendőrségnek azonnal jelentik.

Bács-Kiskun megye: A kátaljai községi orvos faliújságot szerkesztett, amely szemléltető módon feltárja az abortusz egészségügyi és nemzetgazdasági károsodásait. Az újságot állandóan új anyaggal bővíti.

Leleplezték Henerári Péterné jánoshalmai szülésznőt, aki 2 és fél évi börtönbüntetést kapott.

Előadások: bajai járásban 12 községben, Solt, Újsolt, Szalkszentmárton, kecskeméti járás minden községében, kiskőrösi járás 19 előadás 578 hallgatóval. A kiskunhalasi járásban a községi orvos tart havonként előadást. Kecskemét városban a Konzervgyárban 250 hallgató előtt a megyei kórház szülész főorvosa tartott előadást az MNDSZ-ben, 60 hallgató előtt. Baja városban 3 előadás, Posztógyár, Helyőrségi Tiszti Klub, M. N. D. SZ. Kiskunfélegyházán a tömegszervezetekben és üzemekben 413 hallgató előtt tartottak előadásokat.

A hatósági orvosok Kecskemét városában nem vették ki részüket a felvilágosító munkából, emiatt az egészségügyi osztály igazolásra szólította fel őket.

A kórház felajánlotta november 7-e tiszteletére, hogy elkészíti a járás abortusz térképét.

Csongrád megye: A következő negyedévi munkatervét küldte be az abortuszelleni felvilágosító munkáról. Ebből kitűnik, hogy 70 előadást (városban, járásban, községekben) fog tartani. Az előadások helye üzem, MNDSZ, iskola, állami gazdaság, t. sz. cs.-k. Mind a 70 előadást orvos előadóval tartják.

Budapest: Még az összesítő jelentést nem kaptuk meg, de az eddigiekből is kitűnik, hogy a tervszerű munka mindenütt megkezdődött. Az előadások üzemekben, MNDSZ, iskola, szülészeti osztályokon, rendelőintézetekben és terhes tanácsadásokon folyik.

Felmerült a területi előadásoknál, hogy a hallgatóság többsége magasabb korú nőkből áll, így a propaganda hatása csak közvetett.

V. kerület: jelenti, hogy az Egészségügyi Minisztérium rendeletei komoly izgalmat váltottak ki, a szokottnál többen keresik fel a nőgyógyászati szakrendeléseket, hogy terhesek-e. A terhességtől való félelem miatt olyan kijelentések is hangzanak, hogy a feleségek megtagadják a házasélet folytatását és inkább elválnak.

A kerületek egyelőre még túl mechanikusan folytatják az abortusz elleni felvilágosító munkát és rendeletek kiadásával, jelentések bekérésével látják elintézettnek ezt a fontos feladatot.

A legtöbb helyen még nem vették fel a kapcsolatot a kerületi Pártbizottsággal és a kerületi VB se tűzte napirendre a kérdés tárgyalását.

Megállapítható: úgy vidéken, mind Budapesten, hogy a Párt segítsége nélkül ezt a fontos politikai munkát végezni nem lehet. Ahol a Párt segítsége, pl. Hajdú-Bihar, megnyilvánul, ott a munka hathatósabb.

Az ellenőrzést: megkezdtük Budapesten és vidéken egyaránt. A budapesti kerületek ellenőrzése folyamatosan történik, célunk az, hogy helyszíni megbeszéléssel tanácsot, segítséget adjunk a kerületek további munkájához. Kiterjesztjük a felvilágosító munkát az iskolák magasabb tagozatára és az ipari tanulóotthonokra is.

Vidéken szintén folyik az ellenőrzés a 81/32. számú rendelet megadott szempontjai alapján. 1953-ban a nagyüzemi előadások szervezését átadjuk a kerületi tanácsoknak és járási székhelyeken fogunk összevont nagy előadásokat tartan,i filmmel egybekötve.

A felvilágosító munka további kiterjesztéséhez a MOKÉP külföldi filmszolgálatától abortusz elleni propagandafilmet kértünk a Szovjetunióból. Szükségünk volna további szovjet anyag feldolgozására és ehhez a Szovjetunióban, 1936-ban az abortuszrendelet kiadásakor tartott széles körű vitaanyagra, amely tudomásunk szerint a Pravdában megjelent.

A Népművelési Minisztérium téli esték anyagában abortusz elleni propagandamunka be van állítva.

Színdarab készült az Egészségügyi Minisztérium felvilágosítási osztályán, mely elbírálás céljából a Népművelési Minisztériumban van. Ezt a színdarabot - amennyiben megfelelő lesz - a faluszínház tűzné műsorára.

Az abortusz elleni felvilágosító munkában nagy segítséget és komoly előrehaladást jelent a leleplezett abortőrök, kuruzslók nyilvános bírósági tárgyalásai.

A tárgyalásokon részt vett orvosok, középkáderek és üzemi dolgozók beszámoltak az ott hallottakról, ami elrettentő példaként szolgált az abortőrök munkájához.

Budapest, 1952. október 29.

[Kézírással.]
L.: Ratkó

Békés [Imréné]

 
Az irat jelzete: MNL OL M-KS 276. f. 96. cs. 56. ő. e. 1952. - Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Magyar Dolgozók Pártja és a Magyar Szocialista Munkáspárt iratai,, MDP központi szervei, Adminisztratív osztály. - Eredeti, gépelt, aláírással ellátott, kézírással kiegészített körlevél.

3.
Jelentések az abortusz elleni küzdelemről

A Bács-Kiskun Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának jelentése
Kecskemét, 1952. július 12.

 

Bács-Kiskun megye tanácsa végrehajtó bizottságának
XI. egészségügyi osztálya, Kecskemét
829/5/4/1952. XI.
Tárgy: Az abortusz elleni küzdelem felvilágosító-nevelőmunkájának megszervezése
Hiv. sz.: 81/32/1952. IV. 2.
Melléklet: 1 db

Egészségügyi Minisztérium IV/2. Osztályának
Budapest

Hivatkozott számú, tárgybani rendeletének végrehajtásával kapcsolatban jelentem, hogy június hó 26-án, Kecskeméten értekezletet tartottunk az abortusz elleni küzdelemmel összefüggő kérdések megbeszélése tárgyában. Az értekezleten részt vettek a járási, városi tanácsok egészségügyi csoportjainak, osztályainak vezetői, kórházigazgatók, a kórházi szülész-nőgyógyász főorvosok, és meghívtuk a megyei eü. állandó bizottság elnökét, az MNDSZ, Vöröskereszt vezetőit és a megyei oktatásügyi állandó bizottság elnökét is.

Az értekezleten dr. Bacsó Károly, a megyei kórház szülész-nőgyógyász főorvosa a vetélések meghatározásáról, bűnös vetélésekről és azok káros egészségügyi következményeiről és nemzetgazdasági kihatásairól beszélt, s a továbbiak során ismertette főbb vonásokban azokat a feladatokat, amelyek az abortusz elleni küzdelemben az egyes egészségügyi szervekre, általában az egészségügyi dolgozókra e téren hárulnak; hangsúlyozta, hogy ebben a kérdésben csak tervszerű, kitartó, nem kampányszerű munkától várhatók jó eredmények, s ebben mindenkinek részt venni kötelessége.

A XI. osztály képviselője ismertette az Egészségügyi Minisztériumnak a fenti tárgyban megküldött rendeletét s azokat a szempontokat, amelyeket az elvégzendő munka során érvényesíteni kell.

Az értekezletről felvett jegyzőkönyvet mellékletként

.

A továbbiak folyamán másolatban megküldöttük az egészségügyi csoportoknak, osztályoknak, kórházi szülész-nőgyógyász főorvosnak az Egészségügyi Minisztérium 81/32/1952. IV/2. számú rendeletét azzal a felhívással, hogy működési területükön az abortusz elleni küzdelem felvilágosító-nevelő munkáját a rendeletben megadott irányelveknek megfelelően és az értekezleten elhangzottak alapján azonnal indítsák meg, s a több női munkaerőt foglalkoztató üzemekben, területen, kórházakban a felvilágosító előadások megtartását kezdjék meg, a lehetőség szerint szakorvosok bevonásával.

Az osztályunkhoz beérkezett jelentésekből megállapítható, hogy bár az értekezlet óta eltelt idő rendkívül rövid ahhoz, hogy érdemleges kritikát gyakorolhatnánk, mégis a járások, városok egészségügyi szervei a legtöbb helyen a szóban lévő munkát már megindították, helyenként albizottságok is alakultak és az egészségügyi felvilágosító munka III. negyedévi programjába az abortusz elleni küzdelemmel kapcsolatos ismeretterjesztő előadásokat is felvették.

Az ez irányban végzendő további munka eredményeiről a f. é. október hó 15-én esedékes jelentésünkben fogunk

.

Kecskemét, 1952. július 12.

 
Dr. Zsiska Mihály
osztályvezető h.
 

Az irat jelzete: MNL OL XIX-C-2-d-81/32-5-1952. - Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Egészségügyi Minisztérium, Anya-, csecsemő- és gyermekvédelmi főosztály. - Gépelt, eredeti, aláírással ellátott tisztázat.


***  

A Hajdú-Bihar Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága Egészségügyi osztályának jelentése
Debrecen, 1952. július 23.

HAJDÚ-BIHAR MEGYE TANÁCSÁNAK VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA
DEBRECEN, MEGYEHÁZA
XI. Egészségügyi osztály                                                      Tárgy: Abortusz elleni küzdelem
814-13/2/1952. XI. 1.                                                             Hiv. sz.: 81/32/1952. IV/2.

 
Egészségügyi Minisztérium
IV/2. Osztályának,
Budapest,
501.
Akadémia u. 10.
 

Fenti tárgyra és számra hivatkozással jelentem, hogy Hajdú-Bihar megye területén az abortusz elleni küzdelem keretében a propaganda előadások sorozatát először Debrecen városban indítottuk be Dr. Árvai Sándor, a debreceni Szülészeti klinika igazgatója előadásával, folyó év április 8-án. Az előadás keretén belül bemutatásra került: „Legdrágább kincsünk a gyermek" c. keskenyfilm. Az előadáson mintegy 200 főnyi hallgatóság jelent meg, mely úgy az előadást, mind a film-bemutatást igen nagy érdeklődéssel és tetszéssel fogadta.

Dr. Árvai Sándor professzor reprezentatív előadása után Debrecen városa nagyobb, főleg női munkaerőkkel dolgozó üzemeiben tartottunk propaganda előadásokat. Április hó folyamán 4 ilyen előadás hangzott el, mintegy 600 hallgató előtt. A hallgatóságnak érdeklődését számos értékes hozzászólás, felvilágosítás, kérés tanúsította.

Folyó év május havában a megye valamennyi járásában és városában megszerveztük és beindítottuk széles körű felvilágosító munkánkat az abortuszkérdéssel kapcsolatban. A felvilágosító előadások nagyobb részét női munkaerőket foglalkoztató üzemekben tartottuk meg. A többi előadás állami gazdaságokban, tszcs-ékben, tömegszervezetek székházaiban, szülői munkaközösségek részére iskolákban, egészségvédelmi tanácsadóknak hangzott el. Folyó év május hónapban az abortusz elleni propagandamunkánk keretében 103 előadást tartottunk Hajdú-Bihar megye területén, összesen 1973 hallgató előtt.

Folyó év június havában a megye területén fekvő községekben és városokban 86 propaganda előadást tartottunk az abortusz elleni küzdelem tárgyában. Ezen előadások hallgatóinak száma elérte az 5000-et. A hallgatóság az előadásokat mindenütt nagy figyelemmel hallgatta meg, hozzászólások szép számmal történtek. Különösen a művi vetélések okozta egészségügyi károsodások keltették fel a közönség érdeklődését s a témával kapcsolatosan számos kérdést intéztek az előadókhoz.

A propaganda előadásokat mindenütt előre elkészített ütemterv szerint szerveztük meg, azokat orvosok tartották, az Egészségügyi Minisztérium által megadott irányelvek szerint. Propagandamunkánk előkészítésébe és megszervezésébe, tekintettel a kérdés országos jelentőségű fontosságára, s arra, hogy a vetélés problémáját a társadalom erőinek aktív közreműködésével lehet csak megfogni és megoldani - bevontuk a tömegszervezetek helyi szerveit és a megye valamennyi arra alkalmas egészségügyi dolgozóját. Az előadások megszervezésében s az agitációs munkában különösen jelentős segítséget kaptunk a helyi Pártszervezetektől, MNDSZ-től, a Magyar Vöröskereszttől és az egészségügyi állandó bizottságoktól. A propagandamunka céljaira igénybe vettük az Egészségügyi Minisztérium Felvilágosító Osztályától kapott brossúrákat [!] és röplapokat, felhasználtuk továbbá a községek, városok hangos híradóit és az egyéni agitáció módszerét.

Jelentem továbbá, hogy folyó év június hó 23-án az abortusz elleni küzdelem tárgyában értekezletet tartottunk valamennyi járási, városi Tanács V. B. Eü. Osztály, Csoport vezetőjének, a megyei egészségügyi áll. bizottság elnökének, a debreceni városi és berettyóújfalui járási kórház vezetőjének és osztályos szülész főorvosainak, a debreceni Szülészeti Klinika vezetőjének bevonásával. Az értekezleten megjelent a SZOT és Vöröskereszt helyi szervezeteinek vezetője is. Ezen az értekezleten ismertettük az abortusz elleni küzdelem jelentőségét, megbeszéltük az abortusz elleni küzdelem keretében végzendő felvilágosító-nevelő munka megszervezésének irányelveit és azokat a feladatokat, melyeket a felvilágosító-nevelő munka terén a helyi Tanácsok V. B. Eü. osztályainak, csoportjainak, egészségügyi állandó bizottságoknak, egészségügyi intézményeknek, tömegszervezeteknek és egészségügyi dolgozóknak végre kell hajtani a vetélés elleni küzdelem gyakorlati megvalósításának legeredményesebb keresztülvitele érdekében.

Abortusz elleni propagandamunkánk homlokterében az a cél áll, hogy azt a komoly egészségügyi és ezen túlmenően nemzetgazdasági problémát megyénk területén, épülő szocializmusunk adottságainak fejlődésével karöltve felszámoljuk.

Debrecen, 1952. július 23.
 

(Dr. Fónai Sándor)
osztályvezető

Az irat jelzete: MNL OL XIX-C-2-d-81/32-9-1952. - Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Egészségügyi Minisztérium, Anya-, csecsemő- és gyermekvédelmi főosztály. - Gépelt, eredeti, aláírással ellátott tisztázat. 

***  

A Heves Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága Egészségügyi osztályának jelentése
Eger, 1952. július 23.



Heves Megyei Tanács V. B. XI. Egészségügyi Osztálya
Eger, Egészségház u. 2.
Szám: 81-9/3/1952.
 

Tárgy: Abortusz elleni küzdelem
Hiv. szám: 81/32/1952. IV/2.
Előadó: Dr. Kiszely Sándor
1 drb. Melléklet

Egészségügyi Minisztérium

Budapest
Akadémia u. 10.

Tárgyban jelentjük, hogy 1952. II. negyedében megyénk területén kb. 70 előadást tartottak orvosaink. Az előadásokon átlagban 50 hallgató vett részt.

Általános tapasztalat szerint a hallgatóság, mely természetesen főleg nőkből állott, nagy érdeklődést tanúsított az előadások témájával szemben. Különösen sikeresek voltak az előadások ott, ahol ezeket vetéléssel kapcsolták egybe. A jelentések szerint orvosaink ezen kívül, a tanácsadásokon kívül is minden alkalmat megragadnak, hogy az abortusz elleni küzdelem elmélyüljön: egyénenként, a hozzájuk forduló terheseknek és fiatal anyáknak pár szóban ismertetik az abortuszoknak az egyénre, társadalomra és gazdasági életre káros és veszélyes hatását.

Tapasztalat szerint a nyári mezőgazdasági munkák beindulásával csökkent az előadásokon a hallgatóság száma, azonban, tekintve, hogy az abortuszkérdést nem csak mi, hanem orvosaink is állandóan napirenden tartják, ezen nyári munkák megszűntével fokozottabb lendülettel fognak ismét a felvilágosító előadások megindulni.

Üzemekben az üzemi orvosok felszólítást kaptak, hogy a felvilágosító előadások megtartásával kapcsolatban a kórház szülész főorvosával vegyék fel a kapcsolatot.

Kórházakban az orvosok a középkáderek részére felvilágosító előadásokat tartanak, a beteg körében is széles körű felvilágosítás folyik.

A június hó 26-án megtartott megyei állandó eü. bizottsági értekezlet fő témája az abortusz elleni küzdelem széles körű kiterjesztésének megtárgyalása, abortusz albizottság alakítása.

Július hó 2-án a járási orvos előadók és megbízott aktívák részére külön abortusz értekezletet tartott osztályunk, melynek

csatoltan felterjesztjük.

Eger, 1952. július hó 23-án.

 

Dr. Kőrfy Lóránd
osztályvezető h.

[Kézírással írt szöveg.]
Tudomásul.
Irattárba.
1952. júl[ius] 25. K. Verő.

.

 
Az irat jelzete: MNL OL XIX-C-2-d-81/32-8-1952. - Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Egészségügyi Minisztérium, Anya-, csecsemő- és gyermekvédelmi főosztály. - Gépelt, eredeti, aláírással ellátott és kézírással kiegészített tisztázat.

 

4.
Részletek Drexler Miklós miniszterhelyettes egészségügyi felvilágosító munkáról készült jelentéséből

Budapest, 1952. július 29.

 

[Részletek]

III. Vetélés elleni küzdelem

Az élve születésekhez képest a vetélések száma igen magas. A bejelentett vetélések csak kis hányadát képezik a valójában bekövetkezett vetéléseknek. Becslés szerint a vetélések száma eléri a 120-150 ezret.

A vetélések elleni küzdelem csak hosszú, tartós felvilágosító nevelőmunka, a bölcsődei, csecsemőotthoni hálózat kiszélesítése, valamint a rendészeti eljárások megszigorítása útján lehet eredményes.

Az igazságügy miniszterrel egyetértőleg rendeztük a terhesség megszakításának szabályozását. Meghatároztuk azokat a betegségeket, melyeknél a terhesség megszakítható. Az elbírálás lazaságainak felszámolása céljából megbízható szakemberekből álló bizottságokat szerveztünk, az ellenőrzés megszigorítása céljából a művi vetélés elvégzését csak kijelölt intézetben engedélyeztük.

Egészségügyi kádereink figyelmét az abortusz elleni küzdelemre nyomatékosan felhívtuk és rendszeres felvilágosító előadásokat tartunk a nagyüzemekben.

Az ügyészséget az ab. elleni küzdelem fokozására az igazságügy minisztérium felhívta.

Javaslat:

1.)   Abortusz elleni küzdelem felvilágosító munkájának kiszélesítése, meghatározott ütemterv és tematika alapján.

2.)   Ügyészi eljárások fokozása és egyes esetek fokozott nyilvánosságra hozatala.

Felelős: Igazságügy és Egészségügyi Minisztérium 

[...]

VI. Egészségügyi felvilágosító munka

Az egészségügyi felvilágosító munkánk nem kielégítő, ennek megnyilvánulása a nem kielégítő terhes gondozás, a nagyszámú bűnös vetélés, a hiányos egészségügyi szemlélet, intézményeink nem kielégítő kihasználása, stb.

Úgy a Párt, a tömegszervezetek, valamint az egészségügyi hálózat dolgozóin keresztül fokoznunk kell a terhesek helyes életmódra való nevelését, a sokgyermekes anyák fokozott megbecsülését, a bölcsődei hálózat kihasználtságának megjavítását. El kell mélyítenünk az abortusz elleni küzdelmet, a falusi anyák fokozott felvilágosításán keresztül meg kell oldanunk a szülőintézmények nagyobb mérvű igénybevételét. Ki kell szélesítenünk az anyatejgyűjtést, a csecsemők fokozott gondozását.

Javaslat:

1.)   Heti és napilapok közleményein keresztül rendszeresen biztosítandó az anya-, csecsemő- és gyermekvédelem jelentősége.

Felelős: Népművelésügyi Minisztérium

2.)   Anya-csecsemő és gyermekvédelmi tárgyú színház, film és rádió előadások, valamint vándorkiállítások (szovjet abortusz elleni küzdelem tárgyú film behozatala és sokszorosításának szervezése.

Felelős: Népművelés és Egészségügyi Min.

3.)   Agitatív plakátok, laporellók [!], brossúrák [!] kiadatása, valamint tömegelőadások szervezése és egyéni agitáció fokozott érvényesítése, egészségügyi dolgozókon keresztül.

Filmek, egészségügyi kiadványok.

Költsége:        450 000 Ft.

[...]

Az irat jelzete: MNL OL M-KS 276. f. 96. cs. 56. ő. e. 1952. (Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Magyar Dolgozók Pártja és a Magyar Szocialista Munkáspárt iratai,, MDP központi szervei, Adminisztratív osztály.- Gépelt, eredeti, aláírással ellátott tisztázat.

*** 

5.
Vezérfonal az abortusz elleni munka kiselőadásainak megtartásához

Salgótarján, 1952. augusztus 29.

Vezérfonál abortusz elleni küzdelem kiselőadásainak megtartásához bábáknak, védőnőknek, stb.

„Hagyjuk megszületni őket" című feliratot gyakran láthatjuk egészségházak, orvosi rendelők, stb. falára kiírva, mely kiírás alatt egy egészséges, feketeszemű apróság képe látható.

Ezen kiírásnak mélyreható okai vannak. Az utóbbi időben nagyon elszaporodott a vetélések száma, ami sajnos minket, nógrádiakat különösen érdekel, mert ebben a szomorú statisztikában Nógrád és főleg Salgótarján, igen előkelő helyen van.

Ha egészséges játszadozó gyermekeket látunk, szinte kétségbe vonjuk fenti felírásnak létjogosultságát, azonban, sajnos, a tények mást mutatnak, mert a kórházakban lezajlott és vidéken nyilvántartott sok vetélés valóban azt bizonyítja, hogy nem hagyják megszületni őket. Pedig ezek [a] számok csak azokat az eseteket ölelik fel, amelyről hivatalosan tudomásunk van, amihez természetesen még hozzá kell venni a magánházaknál lezajlott eseteket is.

Az asszonyok igen egyszerű szóval szokták elintézni lelkiismeretükkel azt a kérdést, mert egyszerűen azt mondják, hogy eltétetik vagy elhajtatják a magzatjukat. De lássuk, hogy ez az eltétetés, ez az elhajtás valóban olyan egyszerű dolog-e, mint azt általában hiszik? Ha kicsit gondolkozunk, ha látjuk a tényeket, látjuk, hogy nem olyan egyszerű dolog ez, hanem a népesség szaporodásába, az egészségbe, a jövőnkbe vetett kérdés is.

Az elhajtással, eltétetéssel nincs elintézve a dolog, mert amit csinálnak, az közönséges gyilkosság és nem szerencsés esetben az asszony maga is életével vagy legalább is egészségével fizet bűnös cselekedetéért. Persze a közönség csak a szerencsés, a sikerült eseteket tudja, de nem tudja a rosszul, sokszor boncoló teremben végződő eseteket. Végül az ilyen asszonyok az emberiség, népi demokráciánk, épülő szocializmusunk ellenségei. De vegyük ezeket sorba.

Ha megnézünk egy két-három hónapos embriót (még a méhen belül levő magzat) láthatjuk, hogy annak már feje, végtagjai, szeme, belső szervei, stb. vannak. láthatjuk, hogy az már az ígéretekkel, reményekkel teli lüktető élet. Olyan élet, amelyik még az anyának a testében védelemre szorul, s ott nevelődik fel addig, amíg a külvilág káros behatásai ellen megszületése után fel tudja venni a harcot. Aki ezt az életet megöli, épp úgy gyilkosságot követ el, mint az, aki csecsemőt, avagy felnőttet öl meg. Az élet nem a születéssel, hanem a fogamzással kezdődik. Ehhez a gyilkossághoz még hozzá kell tennünk azt is, hogy a leggyávább gyilkosságok közé tartozik, mert az, aki ellen elkövetik az a cselekmény ellen tehetetlenségénél fogva még védekezni sem tud. Tehát azok az egyének, akik ebben közreműködnek, legyen az orvos, javasasszony, bába, stb. közönséges gyilkosok. Jó, ha ezt tudják, jó, ha ezt tudja a közvélemény is, hogy ilyeneknek tekintsék őket, s az illetők ne csodálkozzanak rajta, ha a bűntény kiderülésekor a törvény szigora, mint közönséges gyilkosokat fogja kezelni. Mert ha ezek a kisgyermekek önmagukat nem tudják megvédeni, meg fogják védeni őket, népi demokráciánk törvényei és példás büntetéssel fogják elkövetőiket büntetni.

Nézzük csak meg azokat az egyéneket, akik ezzel foglalkoznak. Nézzük meg, milyen körülmények között hajtják végre cselekedetüket, s ami a legfontosabb, nézzük meg, hogy mik ezeknek a cselekedeteknek a következményei.

Akik magzatelhajtással foglalkoznak, lelkiismeret, gátlás nélküli, pénzéhes emberek, akik nem azért csinálják, hogy bajba jutott asszonyokon, lányokon stb. „segítsenek", ahogy ők szoktak mondani, hanem egyszerűen pénzért csinálják. Pontosabban kifejezve magunkat, pénzért gyilkolnak. Itt csak a pénz fontos, az sem baj, ha az illető nem volt terhes, csak azt hitte, hiszen így piszkos pénzét könnyebben, veszély nélkül kereste meg. Már pedig sokan vannak olyan asszonyok, akik a menses elmaradásakor azt hiszik, hogy állapotosak. A menses pedig más oknál fogva pl. petefészekzavar következtében maradt el. Sok asszony fizetett már rá ilyen esetekben nemcsak pénzével, hanem egészségével is. Ha megnézzük a magzatelhajtás végzésének körülményeit, szinte természetes, hogy nagyon sok megbetegedésnek kell történnie, azon, szinte azon csodálkozunk, hogy ezek a szegény asszonyok nem minden esetben betegednek meg. Hiszen ezekben az esetekben vagy a tisztaság vagy a lelki nyugalom vagy mindkettő hiányzik. Piszkos a beavatkozók keze, piszkosak a műszerek, és ha mégis mossa kezét, ki is főzi a műszereket, a nem szakember nem tudja a műtéti területet szakszerűen fertőtleníteni. Így ezek után nem csoda, hogy még az úgynevezett sima eseteket is az asszonyok rendszerint rövid ideig tartó lázakkal ússzák meg. Ezek az egy-két napos lázak látszólag ártatlanok.

Azonban, miután az már fertőzést jelent, azt már baktériumok csinálják, már az a látszólag ártatlan kis láz is elvégzi a maga romboló hatását, ha csak kis helyen is. Azért van az ilyen abortuszok után oly sok meddőség. Az ilyen asszony hiába akar később gyermeket, a gyermekáldás lehetősége örökre elzáródott előtte, aminek oka az az egy- két napos láz, ami a méh belhártyáját avagy (hogy) leggyakrabban a petevezetőt tönkretette, elzárta. Itt meg kell jegyeznünk, hogy hasonló következmények teljesen normális lefolyású, láz nélküli vetéléseknél is előfordulhatnak. Ezek voltak az úgynevezett szerencsés esetek.

Nézzük meg, melyek azok a nehezebb, komolyabb következményekkel járó esetek. Az abortusz utáni lázak, fájdalmak igen sokszor nem múlnak el egy-két nap alatt, hanem a láz tovább folytatódik, ami azt jelenti, hogy a szervezet a fertőzést nem tudja leküzdeni, minek következtében a méhben, petevezetőkben a méh körül a kismedencében gennygyülemek keletkeznek. Ezeknek a gennygyülemeknek a gyógyítása már a legmodernebb kezelés mellett is igen nehéz és az esetek túlnyomó részében teljesen nem is sikerül. Ha a gennyedés meg is szűnik, a következményei a kiterjedt összenövések egy egész életre megmaradnak. Ezek az asszonyok azok, akik kórházak nőgyógyászati osztályainak ballaszt anyagát képezik. Ezek azok, akik hónapokig, fél évig, sőt sokszor egy évig is benne fekszenek, amíg állapotuk annyira javul, hogy az életveszélyen túl vannak, és hazabocsájthatók. Azonban ezzel csak az életük lett megmentve. Mert ezek fájdalmaik miatt továbbra is igen gyakori lakói a kórháznak, s fájdalmaiknak, panaszaiknak hosszú-hosszú évek szenvedései után rendszerint csak a csonkító műtét vet véget. Az ilyen műtétek alkalmával el kell távolítani a méhet, petevezetőket, és a petefészkeket, amivel a beteg panaszai megszűnnek, azonban korábbi ballépéséért fiatalságával fizet. Az ilyen betegek, ha eddig fájdalmaik miatt voltak betegek, azután a csonkító műtét következtében előállott panaszaik miatt válnak sokszor munkaképtelenné. Az ilyen asszonyok családi életében is mélyreható változások következnek be, miután a fájdalmak miatt a házasélet lehetetlen, a műtét után pedig a csonkító műtét miatt érdektelen. Nem szabad bíznunk a modern gyógyszerekben, így a penicillinben sem, mert az igaz, hogy gyógyításunkat penicillinnel hathatósan alá tudjuk támasztani, azonban minden esetben ez sem segít.

Az eddigiek voltak azok az esetek, ahol hosszabb vagy rövidebb küzdelem után a szervezet és az orvostudomány a vetélők által előidézett fertőzést meg tudta állítani. Azonban, sajnos, ez nem minden esetben van így és minden kórház életében előfordulnak szomorú esetek, mikor ezek az asszonyok életükkel fizetnek meggondolatlan lépésükért. A fentebb említett gennyedések sokszor nem állnak meg a méh körül, hanem tovább terjednek a hasüreg felé, ráterjednek a hashártyára, aminek következménye a rettegett hashártyagyulladás, ami pár nap alatt, igen nagy kínok között kivégzi a beteget. Azonban ennek a szomorú végnek van egy másik lehetősége is, az úgynevezett szepszis, amikor a méh üregét ért fertőzés a véráram útján az egész szervezetet elárasztja, ami ugyan tovább, sokszor hetekig tart, de a végén a beteget itt is csak a halál váltja meg szenvedéseitől.

Az ilyen következmények alól azok sem mentesek, akik orvos által végeztetik a magzatelhajtó műtéteket. Minden műtétnél, így ezeknél a műtéteknél is adódhatnak rendellenességek, váratlan komplikációk. Ilyenkor a törvényellenes cselekedetet végző orvos - éppen a következményektől való félelmében - könnyen elvesztheti fejét, ami sokszor végzetes következményekkel járhat. Ezek azok az orvosilag szinte érthetetlen esetek, amikor fél méter, sőt egész méter beleket kihúznak.

Természetesen nem kívánható az, hogy akiknek súlyos betegségük van, egészségügyi, avagy életük árán szüljenek. Népi demokráciánk törvényeiben visszatükröződik a „Legfőbb érték az ember" jelszó és az ilyen asszonyoknak hivatalosan segítségére siet. Hivatalos abortusz bizottság megállapítja a műtét szükségességének elvégzését, melyet arra kijelölt hivatalos intézetben végeznek el.

Nemzetgazdaságilag az abortuszok következtében előállott nő megbetegedések (már pedig a gyulladásos női megbetegedések java része ilyen eredetű) következtében kiesett munkaórák már 1950-ben 1000 óra munka kiesést jelentettek. Elképzelhető, hogy ma, amikor mindig több és több nő vesz részt a termelő, az építő munkában, mennyi értékes munkaórát vesz így el. Így válik az abortuszkérdés kérdéssé is. Akik alávetik magukat magzatelhajtásnak, ellenségük nemcsak születendő gyermeküknek és maguk magunknak, hanem ellenségük a társadalomnak is. Ezek az asszonyok nyilván nincsenek tisztában azzal, hogy a mai társadalom ezen bűncselekmények okait alapjában változtatta meg. Ma nincs munkanélküliség, a mai társadalom az asszonynak munkát, a gyermeknek kenyeret tud adni. Megváltozott a dolgozó nők helyzete. A nő a férfivel egyenlő munkabért kap. A munkatörvény védi a dolgozó és különös[en] a terhes anyát. A gyermekekről bölcsődében, napközi otthonok jövőjéről, boldogabb jövőjéről, ezért „hadjuk megszületni őket".

Salgótarján, 1952. VIII. 29.

Dr. Merényi Sándor
főorvos


Az irat jelzete: MNL OL XIX-C-2-d-81/32-1952. - Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Egészségügyi Minisztérium, Anya-, csecsemő- és gyermekvédelmi főosztály. - Gépelt, eredeti, aláírással ellátott tisztázat. 


6.

Jelentések Miskolcról 

Jelentés Miskolc Város Tanácsa Végrehajtó Bizottságának abortusszal kapcsolatban megtartandó előadásról
Miskolc, 1952. augusztus 23.

  

Miskolc város Tanácsa vb. IV. Osztály
Egészségügyi Csoport

 

104-19/7/1952. IV.                                         Tárgy: Abortusz elleni küzdelemmel kapcsolatos Egészségesebb Anyát Egészségesebb 
                                                                          Gyermekekért cím alatt megtartandó előadás

  

Egészségügyi Minisztérium IV/2. Osztálya
Budapest, V. Akadémia u. 10.

Hivatkozással Verő Lili elvtársnővel fenti tárgyban tartott megbeszélésünkre, jelentem, hogy Miskolcon 1952. szeptember hó 2-án esti fél nyolc órai kezdettel a Népkerti Szabadtéri Színpadon az I. ker. Tanács vb. Egészségügyi Állandó Bizottsága és a városi Tanács vb. Népművelési Osztálya közös rendezésében filmbemutatókkal egybekötött nagy előadást rendez.

Az előadás címe „Egészségesebb Anyát Egészségesebb Gyermekért" bemutatásra kerülnek „Legdrágább kincsünk a gyermek", „A mama kedvence", Új élet születik" című filmek, az előadók dr. Nemecskai Tivadar szülész főorvos, dr. Kostyál László gyermekgyógyász főorvos, dr. Dabsi Endre onkológus főorvos kartársak.

A közönségszervező propagandamunkát az Egészségügyi Állandó Bizottság útján valamennyi tömegszerv bevonásával (Vöröskereszt, MNDSZ, szülői munkaközösségek, szakszervezetek), s a Párt segítségével már beindítottuk. A propagandamunkában igénybe vettük valamennyi orvosi rendelőt és gyógyszertárat, valamint többi egészségügyi intézeteket (kórház, bölcsődék).

Az egészségvédelmi szolgálatok a tanácsadások idején hívják fel a szülők figyelmét szeptember 2-iki előadásokra és ugyanakkor az iskolaigazgatókat is felhívtuk, hogy a tanév megnyitásával végezzenek közönségszervező munkát a szülők között. Fenti szervek számára helybiztosítás céljából ingyenes belépőjegyeket osztottunk ki.

Az elkövetkező hétre valamennyi egészségügyi dolgozó felé kiadtuk a jelszót. Jó propagandamunkával az Egészségesebb Anyákért és Gyermekekért!

Miskolc, 1952. augusztus 23.

Dr. Pálvölgyi Kornél
tiszti orvos 

Az irat jelzete: MNL OL XIX-C-2-d-81/32-11-1952. - Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Egészségügyi Minisztérium, Anya-, csecsemő- és gyermekvédelmi főosztály. - Gépelt, eredeti, aláírással ellátott tisztázat.

 

***  

Miskolc város I. kerületi Tanácsa egészségügyi csoportjának jelentése az Egészségesebb Anyát, Egészségesebb Gyermek című előadásról
Miskolc, 1952. szeptember 3.

Miskolc város I. ker. Tanács vb IV. Osztálya. Egészségügyi csoport.
Előadó: dr. Pálvölgyi Kornél

104-19/-17/1952. V.                                                                Jelentéstétel az „Egészségesebb Anyát, Egészségesebb Gyermek"-ért című előadás sikeréről

Egészségügyi Minisztérium IV/2. Osztálya!

Jelentem, hogy szeptember 2-án esti ½ 8 órai kezdettel a miskolci Népkerti Szabadtéri színpadon rendezett „Egészségesebb Anyát, Egészségesebb Gyermek"-ért című előadás közönsége ülőhelyen 3000, állóhelyen 400-500, összesen mintegy három és félezer hallgató.

Vida Józsefné vb. Elnöke nagy tetszéssel fogadott megnyitója után bemutatásra került a „Legdrágább Kincsünk a Gyermek" című magyar normálfilm és a „Mama Kedvence" című szovjet normálfilm. A filmvetítések után dr. Nemecskai Tivadar szülész főorvos kartárs az abortuszkérdésről tartott nagysikerű előadást, majd utána dr. Kostyál László gyermekgyógyász főorvos kartárs nagysikerű beszédet mondott a csecsemő- és gyermekvédelemről.

Miután a Miskolc-i rákszűrő állomások forgalma és a lakosság részéről az igénybevétele csekély számú, ezért, tekintettel a nagyszámú hallgatóságra, ezen alkalmat is felhasználtuk arra, hogy a rákszűrés érdekében propagandamunkát fejtsenek ki, ezzel kapcsolatban dr. Dapsy Endre megyei onkológus mondott nagy tetszéssel fogadott beszédet, majd után[a] levetítettük a kórház keskenyfilm vetítőjével a rákszűrésről szóló magyar keskeny filmet.

Az előadást az Egészségügyi Állandó Bizottságunkon keresztül valamennyi tömegszerv bevonásával rendeztük meg.

A szeptember havi Egészségügyi Állandó Bizottsági ülésünkön kitárgyaljuk ezen nagysikerű előadásunkat, közvélemény kutató munkát fogunk végezni és további egészségügyi felvilágosító előadás szervezését fogjuk megindítani.

Miskolc, 1952. szeptember 3-án.

 
Dr. Pálvölgyi Kornél
tiszti orvos
 

Az irat jelzete: MNL OL XIX-C-2-d-81/32-12-1952. - Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Egészségügyi Minisztérium, Anya-, csecsemő- és gyermekvédelmi főosztály. - Gépelt, eredeti, aláírással ellátott tisztázat.

***  

Miskolc város I. kerületi Tanácsának beszámolója az egészségügyi előadások után tartott közvélemény kutató munkáról
Miskolc, 1952. október 1.

 

Miskolc város I. Ker. Tanács vb. IV. Osztálya. Egészségügyi csoport.


104-19/-18/1952. IV.                                         Beszámoló a szeptember 2-án tartott egészségügyi előadások után tartott közvélemény kutató munkáról

Hiv. szám: 81/32-12/1952. IV/I. o.

 
Egészségügyi Minisztérium IV/I. Osztálya
Verő Lívia főelőadó elvtársnőnek
Budapest

V. ker. Akadémia u. 10.
 

Fenti tárgyra és számra hivatkozva jelentem, hogy az Egészségügyi Állandó Bizottságunk szeptember 29-én tartott rendes havi ülésének napirendi pontja volt a szeptember hó 2-án a Népkerti Szabadtéri Színpadon tartott egészségügyi előadások „Közvélemény Kutató Munka" alapján annak kiértékelése. Ennek során az Egészségügyi Állandó Bizottságnak általános véleménye a következő volt: A közönség nagy érdeklődéssel hallgatta úgy dr. Nemecskai előadását a vetélés kérdéséről, mint dr. Kostyál előadását a gyermekvédelemről, valamint dr. Dapsy előadását a rák-kérdésről. Legnagyobb sikere dr. Kostyál gyermekvédelmi előadásának volt. A kísérő filmek nagy érdeklődést keltettek s különösen jó nevelő hatásúak voltak, miután a „Legdrágább Kincsünk a Gyermek" című film nagyszerűen mutatta be Népi Demokráciáink intézkedéseit és intézményeit, melyek mind a születendő gyermek egészségét, annak csecsemőkorában való ápolását, gyermek korabeli nevelését biztosítják. A „Mamám Kedvence" című film nagyon tanulságosan mutatta be, hogy a gyermek felügyelet nélkül hagyása milyen ártalmakat rejt magába[n]. Ezen filmből a szülők sokat okultak. Megállapítást nyert az is, hogy a vetélés kérdéséről tartott előadás nagyszerűen mutatott reá az abortusz káros hatásaira, és a hallgatóság sokat tanulhatott belőle.

Rákszűrésről tartott előadás is nagy érdeklődést keltett, de sajnos az előadással kapcsolatban bemutatott keskenyfilm a rákról technikai okok miatt sötétebb és néma volt. Ennek ellenére a közönség a legnagyobb fegyelmezettséggel figyelte ezt a filmet, ami szintén azt bizonyítja, hogy a közönség részéről ez is nagy érdeklődést keltett.

Az Állandó Bizottság a jövőre vonatkozólag a propaganda albizottságon keresztül további egészségügyi felvilágosító előadások szervezését ütemezte be a IV. évi munkatervébe, melynek során a Vörös Kereszt és MNDSZ és a többi tömegszervezeti gyűléseken további előadásokat fogunk tartani. Ezen előadásoknak tárgya: Az Egészségügyi Minisztériumtól mindenkori utasítások alapján kapott tárgykörök és brossurák [!] ismertetése, valamint az időszerű és helyi egészségügyi felvilágosító előadások.

Miskolc, 1952. október 1-én.

 
Dr. Pálvölgyi Kornél
tiszti orvos
 

Az irat jelzete: MNL OL XIX-C-2-d-81/32-15-1952. - Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Egészségügyi Minisztérium, Anya-, csecsemő- és gyermekvédelmi főosztály. - Gépelt, eredeti, aláírással ellátott tisztázat.

***
  

Verő Lívia főelőadó válasza
Budapest, 1952. szeptember 11.

Fogalmazvány

81/32-12/1952.
IV/1.

Miskolc város I. ker. Tanács Végrehajtó bizottság
Egészségügyi csoportjának (Pálvölgyi elvtársnak)
Miskolc

 

Nyitrai elvtárs beszámolt a miskolci nagysikerű egészségügyi előadásról. Nagyon örülök annak, hogy ilyen nagyszámú közönség volt jelen és remélem, hogy a továbbiakban is munkájukat tervszerűen és rendszeresen fogják végezni.

A negyedévi (október 5-ig) jelentésben kérem, hogy a közvélemény-kutató munkáról, annak eredményéről számoljon be.

Budapest, 1952. szeptember hó 11.

 

Elvtársi üdvözlettel:
(Verő Lívia)
főelőadó


Az irat jelzete: MNL OL XIX-C-2-d-81/32-12-1952. - Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Egészségügyi Minisztérium, Anya-, csecsemő- és gyermekvédelmi főosztály. - Gépelt, eredeti, aláírással ellátott tisztázat.

 

7.
Beszámolók az abortusz elleni „küzdelemről"

a.

Szolnok Megye Tanácsa Végrehajtó Bizottságának beszámolója

Szolnok, 1952. szeptember 5.



Szolnok megye Tanácsa Végrehajtó Bizottságának
XI. Egészségügyi Osztálya
Szolnok

 
814-32/1952. XI.                                                       Abortusz elleni küzdelem kimélyítése

Egészségügyi Minisztérium Propaganda Osztálya
Budapest, Akadémia u. 10. sz.

 
A városok és járások jelentik, hogy tárgybani propagandaanyagból keveset kaptak és az már elfogyott. Kérem, tekintettel arra, hogy a kérdés állandóan napirenden van, nagyobb készlet megküldését az abortusz elleni küzdelem propaganda anyagából.

Szolnok, 1952. évi szeptember hó 5-én.

Dr. Suchy Dezső
osztályvezető

[Az irat hátoldalára gépelt szöveg.]
R. u. Felvilágosítási osztálynak
Illetékes intézkedés végett megküldöm
Budapest, 1952. szeptember hó 11.
Verő Lívia
Tudomásul!
Irattárba!
1952. IX. 13. K. Verő.
 

[Az irat hátoldalára kézírással írt szöveg.]
R. u. IV/2. osztály
Intézkedés megtörtént. A megyei T. VB. eü. osztálya részére prop. anyagot küldtünk.
IX. 11. Lesenci.

 Az irat jelzete: MNL OL XIX-C-2-d-81/32-13-1952. - Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Egészségügyi Minisztérium, Anya-, csecsemő- és gyermekvédelmi főosztály. - Gépelt, eredeti, aláírással ellátott tisztázat.

 

b.
Hajdú-Bihar Megye Tanácsa Végrehajtó Bizottságának jelentése

Debrecen, 1952. október 11.

 

HAJDÚ-BIHAR MEGYE TANÁCSA VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGÁNAK
Egészségügyi Osztály Debrecen

814-13/6/1952. XI. I.                                    Tárgy: Abortusz elleni küzdelem
                                                                        H. i.: 81/32/1952. IV/2.

Egészségügyi Minisztérium
IV/2. Osztály
Budapest, 501.

Fenti tárgyra és számra hivatkozással a Hajdú-Bihar megye területén 1952. III-ik negyedévében végzett abortusz elleni propagandamunkával kapcsolatban az alábbiakban számolok be:

A megye valamennyi járási, városi Tanácsa V. B. Egészségügyi Csoportja, Osztályának rendszeresen egybehívott munkaértekezletein, mely értekezleteken az illetékes járás, város minden orvosa, védőnője, szülésznője, egészségőre részt vesz, megtörtént az abortusz elleni küzdelem jelentőségének ismertetése, valamint megbeszélése annak, hogy az abortuszok leküzdésére irányuló propagandamunkát a helyi sajátosságoknak megfelelően hol és milyen módon kell végezni. Tudatosítottuk minden egészségügyi dolgozónkban azt, hogy ebben a munkában kötelességük rendszeresen részt venni.

Ismertettük az abortuszkérdés egészségügyi, gazdasági, politikai lényegét az egészségügy állandó bizottságok ülésein, s megtettük a lépéseket arra vonatkozóan, hogy az egészségügyi állandó bizottságok propaganda albizottságai különös gonddal foglalkozzanak az abortusz elleni küzdelemmel. A járási egészségügyi állandó bizottságok propaganda albizottságai megalakultak. A megyei egészségügyi állandó bizottságok munkatervébe iktatta a járási propaganda albizottságok, ennek keretében az abortuszkérdéssel kapcsolatos munkájának ellenőrzését.

Az Egészségügyi Minisztérium utasítására a f. év augusztus, szeptember hónapokban Budapesten tartott egészségügyi vonatkozású bírósági tárgyalásokra egészségügyi dolgozókat küldtünk ki, közöttük szülőotthonokat vezető, kórházi szülészet-nőgyógyászati osztályt vezető orvosokat, hatósági orvosokat, hatósági szülésznőket és egy eü. védőnőt. A kiküldött eü. dolgozók egy része már beszámolt nyilvánosság előtt a tárgyalásokkal kapcsolatos tapasztalatairól, részben f. hóban fogják beszámoló előadásukat megtartani, ezen előadások szervezése jelenleg folyik.

Kórházaink szülészet-nőgyógyászati osztályain az osztályos főorvosok és beosztott orvosok rendszeresen tartanak pár perces felvilágosító előadást, minden nap más-más kórteremben. Mivel a betegek átlagosan 7-8 naponként cserélődnek, az előadások beosztása úgy történt, hogy ugyanazon kórteremre minden 7 napban sor kerül. Az osztályok középkáder dolgozói egyéni beszélgetések, felolvasások formájában végzik a felvilágosító munkát. Propagandaanyaggal a kórházakat az illetékes eü. csoportok, osztályok ellátták, annak a betegek közötti szétosztását az intézetek ápolószemélyzete folyamatosan végzi. A kórházakhoz hasonlóan végzik a szülőotthonok orvosai és szülésznői is a felvilágosító-nevelő munkát.

A Falusi Szakorvosi Külszolgálat rendelésein a nőgyógyász-szülész szakorvosok kiselőadásokat tartanak, melyeket a falusi asszonyok igen nagy érdeklődéssel fogadnak.

A megye egészségügyi védőnői családlátogatásaik és a terhes védelmi tanácsadások alkalmával elbeszélgetnek az asszonyokkal és felhívják figyelmüket a bűnös vetélések okozta súlyos károsodásokra. Utasításunkra a védőnők, szülésznők fokozott gonddal végzik a terhesek felkutatását, terhes védelmi tanácsadókba való irányításukat és különös gondot fordítanak a terhességükkel szemben negatív magatartást tanúsító terhes nőkkel való foglalkozásra. A felkutatott terhesekről a tanácsadók orvosainak beszámolnak. Az üzemekben dolgozó terheseket a védőnők rendszeresen látogatják, őket tanácsokkal látják el. Az észlelt vetéléseknél hatósági orvososaink a vizsgálatot a vetélések okainak kiderítésére lefolytatják, nem egy esetben a rendőrhatóság segítségével. Az üzemekben a Munka Törvénykönyve által előírt nővédelmi rendelkezések betartását rendszeresen ellenőrizzük.

Ellenőrzéseink során tudomásunkra jutott, hogy Biharkeresztes és Ártánd községekben sok a bűnös vetélés. Ennek okából megkerestük a Megyei Rendőrkapitányságot, rendelkezésére bocsátva a vizsgálatunk folyamán összegyűjtött adatokat és felkértük sürgős és szigorú vizsgálat lefolytatására az abo[r]teurök leleplezésére és ezzel kapcsolatosan intő példa statuálása végett. Orvosaink felvilágosító-nevelő munkájukat az abortuszkérdéssel kapcsolatban ütemtervszerűen végzik a városokban és községekben, előadások és egyéni beszélgetések formájában. Az előadások megszervezésében értékes segítséget nyújtottak a helyi Pártszervezetek, Tanácsok és tömegszervezetek szervei. Az elmúlt negyedév folyamán. a megye területén 135 előadás hangzott el, az előadások hallgatóinak száma meghaladta a 3000-et. Az előadások részint főleg női munkaerőket foglalkoztató üzemekben, részint tömegszervezetek összejövetelein egészségvédelmi tanácsadókban, Állami Gazdaságokban, tszcs-ékben hangzottak el, azokat a közönség szívesen, érdeklődéssel vette, számos hozzászólással kérdéssel, tanácskéréssel fordulva az előadó orvosokhoz.

Az I. fokú abortusz bizottságok kórházainkban megalakultak, működnek. A II. fokú bizottságok összehívására az eltelt negyedév alatt három ízben került sor. A bizottságok objektíven, liberalizmustól mentesen fejtik ki működésüket.

Debrecen, 1952. október 11-én.

 
Dr. Fónai Sándor
osztályvezető

[Kézírással.]
Tudomásul!
Irattárba!

1952. okt[óber] 14. K. Verő.

 

Az irat jelzete: MNL OL XIX-C-2-d-81/32-16-1952. - Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Egészségügyi Minisztérium, Anya-, csecsemő- és gyermekvédelmi főosztály. - Gépelt, eredeti, aláírással ellátott és kézírással kiegészített tisztázat.

 

c.
Zala Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága Egészségügyi osztályának jelentése

Zalaegerszeg, 1952. október 11.

 

Megyei Tanács V. B. XI. Egészségügyi Osztálya
Zalaegerszeg, Mária u. 2.

81-23/1/1952. XI. o.                                      Tárgy: Abortusz elleni küzdelem
                                                                         H. sz.: 81/32/1952. IV. /2. o.

 
Egészségügyi Minisztérium IV/2. Osztálya
Budapest, V., Akadémia u. 10.

Fenti számra hivatkozva jelentem, hogy a múlt negyedévi jelentésemet 1952. július hó 4-i kelettel 829-10/1/1952. XI. o. számra téves címzés miatt az Egészségügyi Minisztérium Egészségügyi Felvilágosító Osztálya, Budapest, Sztálin u. 82. sz. alá küldtük, hivatkozva a 829/14/1952. V./3. o. számra.

A folyó évi III. negyedévi munkánk eredményeként az alábbiakat jelentem:

Július, augusztus és szeptember hónapban 88 községben, illetve városban 109 előadást tartottunk az abortuszról, összesen 2737 hallgató előtt.

Az elmúlt negyedévi eredményeinkhez viszonyítva látszólagos visszaesés mutatkozik, csupán a számadatokat átvizsgálva. Ha azonban tekintetbe vesszük a nyári idénymunkát, mikor a dolgozó parasztságunk kora hajnaltól késő estig dolgozik és még pihenő napját is munkával töltötte, máris érthető a két negyedévi munka összehasonlításakor jelentkező különbség. Azonban, tekintetbe kell venni még azt is, hogy ebben a negyedévben már nem minden orvos tartott előadást a fenti témáról. Az abortusz elleni küzdelem fő irányítója a Megyei Kórház szülész főorvosa. Az előadások legnagyobb részét szülész-nőgyógyász szakorvosok tartották területen is. Két kórházunk szülész főorvosa, rendelőintézeteink szülész szakorvosai, a megyei onkológusunk, és a szülőotthon vezető orvosaink, területen pedig azon orvosok kapcsolódtak bele ezen felvilágosító munkába, akik jó szakmai felkészültséggel és jó előadó képességgel rendelkeznek.

Az előadásokat főleg sok női dolgozót foglalkoztató üzemek részére és azon területen tartottuk meg, ahol aránytalanul több vetélés fordult elő.

Középkádereink és intézeti orvosaink ezen kívül kiselőadások keretében és egyéni agitációs munkával kapcsolódtak bele az abortusz elleni küzdelembe. Részt vettek a munkában a Vöröskereszt és MNDSZ aktíváink, valamint az Egészségügyi Állandó Bizottságok és aktívái.

Az Egészségügyi Állandó Bizottságon belül megszerveztük a közegészségügyi felvilágosító albizottságot, mely az abortusz elleni küzdelemmel kapcsolatban hathatós munkát végez.

Elért eredményeink közé soroljuk az augusztus 26-i budapesti tárgyaláson való részvételt, melyre kiküldött orvosunk, Lenti, Nagykanizsa és Zalaegerszeg orvos gyűlésén tartott beszámolót. Munkánk eredményeinek könyvelhetjük el, hogy megyénkben 6 abortőrt dolgozó népünk leleplezett. Egy esetben már a bírósági ítélet is megtörtént, 5 esetben pedig a vizsgálatok még folynak.

A szept. 9-i budapesti tárgyalásra kiküldött orvosaink, mivel a tárgyalás témaköre nem vetéléssel függött össze, tapasztalataikat ezen a téren nem tudták értékesíteni.

Nehézségeink az abortusz elleni küzdelem során a járműhiány. Nehézségbe ütközik főorvosaink és szakorvosaink kiszállása vidékre, mivel sem útiköltséget, sem napidíjat, sem egészségügyi járművet rendszeresen rendelkezésükre bocsájtani nem tudunk. Egy előadás jó megszervezéséhez szükség lenne még ahhoz is, hogy szakközépkádereink a helyszínen egyéni agitáció és felvilágosító munkával szervezzék meg az előadást, ehhez pedig kiküldetési fedezetre lenne szükség.

Reméljük, hogy ezen hiányosságokat és nehézségeket a jövőben esetleg minisztériumi segítséggel ki tudjuk küszöbölni.

Az abortusz elleni küzdelem felvilágosító előadásra az 1952. évi IV. negyedévi tervet elkészítettük, és azt terv szerint fogjuk végrehajtani, illetve ellenőrizni.

Zalaegerszeg, 1952. október 11.

 
Dr. Kulcsár István
osztályvezető h.
 

Az irat jelzete: MNL OL XIX-C-2-d-81/32-18-1952. - Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Egészségügyi Minisztérium, Anya-, csecsemő- és gyermekvédelmi főosztály. - Gépelt, eredeti, aláírással ellátott tisztázat.

 

d.
Győr-Sopron Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága Egészségügyi osztályának jelentése

Győr, 1952. október 11.

 

Győr-Sopron Megyei Tanács VB. Egészségügyi Osztályától
814-18-1/1952. XI. Ko.

Tárgy: Az abortusz elleni küzdelem.
Hiv. Sz.: 81/32/1952. IV/2.
Előadó: Dr. Kollárszky Miklós tisztiorvos

 
Egészségügyi Minisztérium
IV/2. osztályának
Budapest

V. Akadémia u. 10. 

 Az abortusz elleni küzdelem tárgyában 1952. III. negyedévéről jelentésünket az alábbiakban tesszük meg:

A folyó évi június 26-án megtartott széles körű értekezleten, ahol a hivatkozott rendeletben megnevezett egészségügyi szervek és intézmények képviselői mind megjelentek, részletesen ismertettük a rendeletet, és mindenkinek kiadtuk a Megyei Tanács Eü. Osztályának tervezetét, az abortusz elleni küzdelem vitelére. A tervezetet megtárgyaltuk és a végrehajtását elrendeltük. A negyedévi munkáról az alábbiakban számolunk be:

A járások területén a községekben a hatósági orvosok mindenütt megtartották az előadásokat „Egészséges anyát és egészséges gyermeket" címmel. Ennek kapcsán a győri járásban 18, a soproni járásban 9, a móvári járásban 9, a kapuvári járásban 10, a csornai járásban 10, a táti járásban 13 előadást tartottak.

A városokban: Győrben 8, Sopronban 6, Móvár városban 3 előadás volt. Az előadásokat az MNDSZ helyiségekben az MNDSZ és a Vöröskeresztes helyi csoportok előkészítése mellett tartották meg. Sopron városban az SZTK megbízott nőorvosa az I., II., III. pártkörzetekben, MNDSZ ülésen tartotta meg.

Az egészségvédelmi tanácsadásokon a védőnők és szülésznők a megjelentek részére a tanácsadás megkezdése előtt tartottak folyamatosan néhány perces ismertetést az abortusz káros következményeiről.

A kórházak szülészeti- és nőgyógyászati osztályain a beosztott orvosok minden héten tartanak egy-egy ismertető előadást, az osztályokon ápolt betegek előtt. A rendelkezésre álló propagandaanyagot kiosztják, és elolvastatják a betegekkel.

Az állandó eü. bizottságok a megyénél a városok és járásoknál minden hónapi gyűléseiken megtárgyalták az abortuszkérdés állását, figyelemmel kísérték a területeken levő előadásokat, részt vettek a hallgatóság megszervezésében is. A községekben az Áll. eü. bizottságok legnagyobb részt most állanak aktivizálás alatt, itt még sok a tennivaló a működésük megindítása céljából.

Az üzemeknél: a győri, soproni, móvári üzemekben az üzemorvosok a felvilágosító előadások keretében az elmúlt negyedévben, azokon a helyeken, ahol sok a női dolgozó, mindenütt tartottak előadásokat az abortusz káros következményeiről.

A napokban kaptuk kézhez a „Drága kincsünk a gyermek" c. propaganda filmet. Ennek levetítésére sikerült kölcsönképpen beszerezni hangos filmleadó gépet. Ennek birtokában most tudjuk megtartani az üzemekben a rendeletben előírt előadásokat. Okt. 17-én a Gyapjúfonó gyárban a film lepergetésre kerül és az előadást dr. Horváth Zoltán, a megyei kórház szülész-nőgyógyász főorvosa tartja meg. Ugyanakkor tartja beszámolóját Dr. Ruppenthal Miklós orvos előadó is, ki a folyó évi aug. 26-i megyei bírósági tárgyaláson vett részt Budapesten, ismertetni fogja a tárgyalás anyagát és a bűnösök megbüntetését.

A filmek szakorvosok előadása keretében, tervszerűen mutatjuk be a többi üzemekben, Sopronban és Móvár városokban is.

Győr, 1952. okt[óber] 11.

 
Dr. Váradi Andor
osztályvezető
 

Az irat jelzete: MNL OL XIX-C-2-d-81/32-17-1952. - Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Egészségügyi Minisztérium, Anya-, csecsemő- és gyermekvédelmi főosztály. - Gépelt, eredeti, aláírással ellátott tisztázat.

    

e.
Bács-Kiskun Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága Egészségügyi Osztályának beszámolója

Kecskemét, 1952. október 15.

 
Bács-Kiskun Megye Tanácsa Végrehajtó bizottságának    
XI. Egészségügyi Osztálya, Kecskemét 

829//4/1952. XI.

 
Tárgy: Az abortusz elleni küzdelemmel kapcsolatos felvilágosító és nevelőmunka megszervezése
Hiv. szám: 81/32/1952. IV/2.

 
Egészségügyi Minisztérium IV/2. osztálya
Budapest

 

Hivatkozott számú tárgybani rendeletének végrehajtásával kapcsolatban a végzett munkáról az alábbiakban számolunk be:

Folyó év június hó 26-án Kecskeméten tartott értekezleten az abortusz elleni küzdelemmel összefüggő kérdések megtárgyalása során a járási, városi egészségügyi szervek, valamint a kórházak vezetőinek és szülész-nőgyógyász főorvosainak figyelmét felhívtuk azon irányelvek alkalmazására, melyeket az Egészségügyi Minisztérium közölt osztályunkkal, s egyszersmind megtárgyalásra kerültek azon munkafeladatok, melyek elvégzését a szóban lévő miniszteri rendelet az abban megjelölt szervek kötelességévé teszi.

Részleteiben elemezve a végzett munkát, a következőket állapítottuk meg:

A bajai járás 12 községében a III. negyedévben felvilágosító előadásokat tartottak az orvosok az abortusz elleni küzdelem kérdéseiről; a nevelő-felvilágosító ismertetések úgy az általános, mint a JESZ szaktanácsadásokon megtörténtek. Részt vettek ebben az orvosok, védőnők és szülésznők. A csátaljai községi orvos olyan faliújságot szerkesztett, melyben szemléltető módon tárja fel az abortusz egészségügyi és nemzetgazdasági károsodásait. Az újságot állandóan új anyaggal bővíti. A megyei XI. egészségügyi osztály a felvilágosításnak ezt a módszerét, mint követendő példát a legközelebbi megyei munkaértekezleten ismertetni kívánja. A bácsalmási, dunavecsei járásokban az orvosok havonként 1-1 előadást tartottak népes hallgatóságot tudtak biztosítani Solt, Újsolt és Szalkszentmárton községekben. A kecskeméti járás minden községében volt 1-1 előadás, a leglátogatottabbak Tiszakécske, Lajosmizse, Nyárlőrinc községekben. Abortusz elleni küzdelemmel foglalkozó albizottságok alakultak a járásban: Tiszakécskén, Lajosmizsén, Lakiteleken, Bugacon és Izsákon.

A kiskőrösi járásban összesen 19 előadás hangzott el, 578 résztvevővel. Valamennyi községben megszervezték az abortusz elleni albizottságokat, s ezek munkájukat megkezdték.

A kiskunhalasi járásban valamennyi községi orvos előadásokat tartott havonként. Leleplezték Henerári Péterné jánoshalmi szülésznőt, akit a kiskunhalasi járásbíróság bűnös vetélés elvégzése miatt 2 és félévi börtönbüntetésre ítélt. Kecskemét városban a megyei kórház szülész főorvosa a konzervgyárban tartott, mintegy 250 hallgató előtt előadást és a helyi MNDSZ szervezetében 60 hallgató részére volt ismeretterjesztő előadás. A hatósági orvosok Kecskeméten nem vették ki részüket a kötelességszerű munkából, s emiatt osztályunk igazolásra szólította fel a városi tanács egészségügyi osztályát.

Baja városban 3 előadást tartottak: Posztógyár üzemében, helyőrségi tiszti klubban és az I. ker. MNDSZ szervezetében. Megszervezték az abortusz elleni albizottságokat.

Kiskunfélegyházán a tömegszervezetekben és az üzemekben tartottak 413 résztvevő előtt előadást. A kiskunfélegyházai járási kórház november 7-e tiszteletére felajánlotta, hogy elkészíti a járás abortusz térképét.

Az abortusz elleni küzdelem terén megindított és eddig elvégzett munkával kapcsolatban osztályunk meg kell, hogy állapítsa, hogy ez a munka több helyen nem folyik a megadott egységes szempontok teljes figyelembevételével s bár annak konkrét eredményei - nem kampányszerű volta miatt - csak hosszabb idő elteltével lennének megállapíthatók, a jövő negyedévi kiértékeléshez szükségesnek tartjuk a megyei kórház szülész főorvosának idevonatkozó adatait is figyelembe venni, másrészt az  illetékes szervek bevonásával az abortusz elleni küzdelem megszervezésének kérdését a legközelebbi megyei munkaértekezletünkön újból napirendre tűzni.

Kecskemét, 1952. október 15.

 
Barka Imre
osztályvezető
  

Az irat jelzete: MNL OL XIX-C-2-d-81/32-20-1952. - Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Egészségügyi Minisztérium, Anya-, csecsemő- és gyermekvédelmi főosztály. - Gépelt, eredeti, aláírással tisztázat.

 

f.
Nógrád Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága Egészségügyi osztályának jelentése

Salgótarján, 1952. október 18.


Nógrád Megyei Tanács Végrehajtó bizottságának
XI. Egészségügyi Osztálya                Tárgy: Ab. elleni küzdelem kiszélesítése
Salgótarján, Megyei Tanácsház       Hiv. szám: 81/32/1952. IV/2.

                                                                       Melléklet: 1 db

Szám: 829-4-6/1952. XI.

 
Egészségügyi Miniszter Asszonynak,
Budapest

 

Hiv. számú rendeletére jelentem, hogy az ab. elleni küzdelem kiszélesítése érdekében a harmadik negyedévben az egészségügyi állandó bizottságok a járásokban és városokban foglalkoztak az ab. kérdésével. A városi állandó bizottságok albizottságaként megalakultak az ab. elleni albizottságok. Balassagyarmat városban 3 orvosi és 7 védőnői, Salgótarján városban 5 orvosi és 20 védőnői előadás hangzott el. A járásokban a mezőgazdasági idénymunkák miatt az előadások főleg a tanácsadások alkalmával tartotta kis előadásokra szorítkoztak. Ipari községekben tartottak nagyobb számú hallgatóság előtt is a körzeti orvosok előadásokat, különösen Kisterenyén, Nagybátonyban, Mátramindszenten, Zagyvapálfalván, ahol az eü. állandó bizottság és Vöröskereszt is hathatósan közreműködött volt eredményes a felvilágosító munka. A zagyvarónai védőnő és szülésznő közreműködésével sikerült egy salgótarjáni abortőrt ártalmatlanná tenni. 4 eset bizonyult rá és vizsgálat fogságban várja a bíróság ítéletet.

A jövő negyedévi munkatervükben az eü. csoportvezetők, beépítették a felvilágosító munka fokozását, különösen a mezőgazdasági vidékeken, ahol a legalkalmasabb idő a felvilágosító előadások tartására.

Dr. Merényi Sándor megyei kórház szülész főorvosa egy előadás vázlatot készített szülésznők és védőnők részére, melyet megfelelő számban sokszorosítva kiadunk. Az előadás egy példányát mellékelten felterjesztem jóváhagyás végett.

Budapesten bírósági tárgyaláson 2 orvos és 3 szülésznő vett részt, akik az ott hallottakat széles körben ismertetik.

Salgótarján, 1952. október 18.


Dr. Kovács András [kézírással]
osztályvezető h.
(Dr. Kovács András)
 

Az irat jelzete: MNL OL XIX-C-2-d-81/32-23-1952. - Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Egészségügyi Minisztérium, Anya-, csecsemő- és gyermekvédelmi főosztály. - Gépelt, eredeti, aláírással ellátott tisztázat.

 

Balogh Béla osztályvezető jelentése az abortusz elleni munkáról
Miskolc, 1952. november 6.

 

81/114/12/1952. XI./1.                                              Tárgy: Abortusz elleni küzdelem
                                                                                     Hiv. sz.: 81/32/1952.

 
Egészségügyi Minisztérium
Budapest, Akadémia u. 10.
 

Jelentem, hogy az abortusz elleni küzdelemmel kapcsolatosan a felvilágosító munkát 1952. III. havában megkezdettük. Ennek folyamán 149 előadás tartatott, melyen 4924 hallgató vett részt. 1952. VI-IX. hónapban a miniszteri rendeletnek megfelelően szervezve az ab. elleni küzdelmet 169 előadást tartatott a megyében, melyen 19 050 fő vett részt. Városok közül kimagaslik a miskolci eredmény, ahol szabadtéri mozi előadás keretében, a megyei kórház szülész főorvosa, onkológusa és gyermekgyógyásza adott elő, megjelentek száma 3000 volt, emellett Miskolcon üzemekben is tartatott előadás, melyen 1512 fő vett részt. Intézetekben az illetékes főorvosok az intézetek női dolgozói részére az előadásokat megtartották. Az egészségügyi osztály ezen időszakban 9 járási értekezleten a megyei kórház szülész és gyermekgyógyászának bevonásával ismertette járási összes egészségügyi dolgozók előtt a problémakört. Ezen értekezleteken a párt, tanács, állandó bizottság hivatalos volt. A budapesti törvényszéki tárgyalásokra orvosok és szülésznők elmentek. A hallottak alapján előadásokat tartanak. A Megyetanács V. Bizottsága elé javaslatot tettünk, hogy a miskolci megyei bíróság tárgyra vonatkozó tárgyalás idejét tudassa az osztállyal, hogy arra még több kádert, nehézség nélkül elküldhessünk. Szülésznők és védőnők családlátogatásaik alkalmával, de előadásaik alkalmával előadják az anyavédelmi problémák tárgyi vonatkozásait. A városi és járási tanácsok csoportvezetőit felhívtuk, hogy amennyiben szükségét látják, a megyei kórházból előadókat küldünk ki. Ugyanakkor felhívtuk a miskolci példa nyomán, hogy igényeljenek filmet a Minisztérium felvilágosítás házától. Kapcsolatot tartunk fenn és foglalkoztatjuk e kérdéssel az állandó bizottságokat. Kapcsolatot tartunk fenn a rendőrséggel. A megyei kórház gyűjtésünk kapcsán az ab. eseteket feltérképezte. Az osztályon községenkénti kimutatást vezetünk, és ott, ahol gyakoribbak, illetve számosabbak az esetek, külön aktiót [!] indítunk a felvilágosítás vonalán, de a rendőrségnek is felhívjuk a figyelmét a kérdésre.

Miskolc, 1952. XI. 6.

 
Balogh Béla dr.
oszt. vezető h.
 

Az irat jelzete: MNL OL XIX-C-2-d-81/32-1952. - Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Egészségügyi Minisztérium, Anya-, csecsemő- és gyermekvédelmi főosztály. - Gépelt, eredeti, aláírással ellátott tisztázat.

 

g.
Fejér Megyei Tanács VB Egészségügyi osztályának negyedévi jelentése az abortuszhelyzetről

Székesfehérvár, 1952. november 9.

 
Fejér megye tanácsa végrehajtó bizottságának
XI. egészségügyi osztálya
Székesfehérvár

829/5-17/1952.
Abortusz elleni propaganda, negyedévi jelentés.
Hiv. sz.: 81/32/1952.
Előadó: Dr. Simon Ferenc.

 
Egészségügyi Minisztérium IV/2. Osztály
B U D A P E S T
 

Fenti hiv. számú és tárgyú utasításra jelentem, hogy 1952. június 30-án fenti tárgyban értekezletet tartottunk a megyei tanács VB XI. osztály hivatalos helyiségében a megyei MNDSZ, Vöröskereszt, Egészségügyi Állandó Bizottság, szülészkerületi főorvos és szaksegédje, a sztálinvárosi kórház kiküldöttje, illetve szakkiküldöttjei jelenlétében.

Az értekezlet nyomán, amelyen dr. Faluhelyi Béla szülészkerületi adjunctus [!] ismertette a rendeletet, a következő határozatok születtek:

A város és Sztálinváros üzemeiben a kórházak szülész-nőgyógyász szakorvosai előadásokat tartanak az üzemek által kijelölt időben és helyen.

Kórházak szülészet, nőgyógyászati osztályán középkáderek bevonásával, kiselőadások formájában felvilágosító előadásokat tartanak.

A megye területén megállapításra került áb. szempontból kiugró helyeken áb. elleni küzdelem súlypont kérdés. [!]

Határozatok alapján a kórházak szülész-nőgyógyász főorvosait megbíztuk, hogy lépjenek érintkezésbe az üzemek

, pártszervezeteivel, nőbizottságaival az előadások megszervezésére és megtartására. A kórházakban tartandó kiselőadások megszervezésével.

A jelenlévő eü. csoport és osztályvezetőket felhívtuk a felvilágosító egészségügyi előadások ab. elleni küzdelem előadásainak fokozott kiterjesztésére.

Az állandó bizottság aktiváin keresztül a hallgatóság szervezésére minden segítséget megadott.

A vereskereszt [!] alapszervein keresztül a hallgatóság toborzását ígérte meg.

A megyei MNDSZ Bizottság kiküldöttje segítséget főleg a vidéki előadások szervezéséhez ígért, mert üzemekben a nőbizottságok működnek.

A megye területén az ab. elleni küzdelem előadásai állandóan folynak, bár ezeket nem mindig kíséri a megfelelő érdeklődéssel a lakosság. A megyei kórház művi vetéléseinek kimutatásából ab. szempontból kiugró hely nem szerepelt.

A megye területéről ab. tárgyalásra meghívott orvos visszatért ut[...]tán székhelyén és működési területén ismertette a bűnvádi eljárás lefolytatását és eredményeit.

Székesfehérvár, 1952. XI. 9.

 
Dr. Bándi Andor osztályvezető

 
[Kézírással.]
Tudomásul!
Irattárba!
1952. nov[ember] 13. K. Verő.
 

Az irat jelzete: MNL OL XIX-C-2-d-81/32-28-1952. - Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Egészségügyi Minisztérium, Anya-, csecsemő- és gyermekvédelmi főosztály. - Gépelt, eredeti, aláírással ellátott és kézírással kiegészített tisztázat.

 

h.
Jegyzőkönyv a Tolna megyei Tanács VB egészségügyi osztályán tartott abortusz és onkológiai értekezletről

Szekszárd, 1952. november 14.

 

Jegyzőkönyv felvétetett 1952. november hó 14-én a megyei Tanács V. B. XI. egészségügyi osztályán tartott abortusz és onkológiai értekezleten.

Jelen vannak: dr. Bélteki Sándor osztályvezető, dr. Rády Ödön és dr. Zsirkó László, a XI. osztály előadói, dr. Benedek János bonyhádi, dr. Boross György dombóvári, dr. Damokos Irnák gyönki, dr. Dobrovich Kálmán, Paksi, dr. Kosztolányi György a szekszárdi, dr. Kiss Lajos tamási járás tiszti orvosai, prof. Dr. Tóth Sándor, a megyei kórház szülész-nőgyógyász főorvosa, dr. Örffy Lajos, a szekszárdi járás JESZ szakorvosa, dr. Zábó Zoltán megyei onkológus főorvos, dr. Marosi Ferenc, a dombóvári szülőotthon vezető orvosa, dr. Tibay József, megyei kórház szülész alorvosa.

Dr. Bélteki Sándor osztályvezető üdvözli a megjelenteket és rámutat arra, hogy Kormányzatunk az abortusz elleni küzdelmet súlyponti feladatnak tűzte ki. Kéri Tóth prof., hogy az abortuszkérdést tudományos szempontból világítsa meg.

Dr. Tóth Sándor: Visszatekintve megállapítja, hogy a régebbi statisztikák szerint 10 szülésre esett 1 abortusz, mert jó részük titokban maradt, a statisztikákba nem kerültek be. Ma már igen helyesen, a szakintézetekbe szállítják a megbetegedett nőket, s így a mai statisztikák szerint minden 1-2 szülésre esik egy abortusz. Ez is bizonyítéka annak, hogy az abortuszkérdés megoldása sürgős, fontos feladat. A korai abortuszokat, mint menstruációs rendellenességeket könyvelik el a betegek, s ritkán kerülnek kórházba, de a bűnös vetélések is sokszor titokban maradnak, s csak akkor kerülnek kórházba, mikor már súlyosabb elváltozások vannak.

Foglalkozik az abortusz keletkezésével, s leszögezi, hogy 2 fajtájú abortusz van: spontán meginduló és mesterséges. Az önként meginduló abortuszok okainak felsorolja a különböző szervi elváltozásokat, megbetegedéseket, általános és fertőző megbetegedéseket, mérgezéseket. Mindezek egy része gyógykezelésekkel megelőzhetők. Az abortuszok nagyobb és veszedelmesebb része a mesterségesen megindított abortuszok.

A házasságon kívül bekövetkezett terhesség esetében igen gyakran szabadulni akarnak attól a nők. Itt nagy szerepe van az orvosnak, hogy felvilágosítással, meggyőzéssel, a társadalom gondoskodásának elősegítésével, a terhesség megtartásával aktívan kapcsolódjon bele. Egyesek más okból igyekeznek megszabadulni a terhességtől. A terhesség kellemetlenségeit, a szülés fájdalmait, a szoptatás és nevelés fáradalmait a társadalom nem tudta levenni a nő válláról, és ez teljes mértékben áll a kapitalista társadalomra, míg a szocialista társadalom a bölcsődékkel, a napközi otthonokkal, az anyáknak juttatott társadalmi, anyagi, pihenési stb. kedvezményekkel nagy segítséget nyújt, azonban természetesen teljesen tehermentesíteni a terhesség és szülés kellemetlenségeitől nem lehet. Egyes nők, akik egyéb körülményeiket előbbre helyezik az anyaságnál, hajlanak a bűnös vetélésekre, mert igyekszik megszabadulni a kettős megterheléstől, melyet a termelőmunka és az anyaság együttesen jelent. Kétségtelen az, hogy a munka, mint olyan, abortuszt nem okoz, azonban a termelésnek vannak olyan ágai, mint pl. traktoros, vonatkísérő - melyek állandó rázással elősegíthetik az önkéntes abortusz bekövetkezését, azonban a munka a fenti kivételtől eltekintve, ha azt higiénés követelmények betartása mellett végzik az anyák, abortuszt nem okoz. Erre nézve jelentős intézkedést tett Kormányzatunk, amikor elrendelte a munkába lépés előtti kötelező orvosi vizsgálatot. Kormányzatunk rendelkezéseinek megfelelően a munkába lépés előtti orvosi vizsgálatnál óvni kell a nőt olyan foglalkozásban való részvételtől, ahol az anyaság veszélyeztetve van akár technikai okok, akár pl. mérgezések miatt. Itt van jelentős szerepe az orvosnak: az anyaság feltételeinek megfelelő munkahely kijelölésénél s tudatosítani az anyákban a társadalom segítségét: bölcsődék, napközi otthonok munkásságát, a szülési, terhességi segélyek juttatását és felvilágosítani a munkahelyek vezetőit a megfelelő munkakör beosztásáról.

Dr. Bélteki megköszöni az előadást, s kéri a tiszti orvosokat, hogy a járásuk területén történt abortusz elleni intézkedéseikről számoljanak be.

Dr. Kosztolányi járása területén a tavasszal indultak meg a propaganda előadások, a látogatottság fokozódását várja a téli hónapokban. Azonban nem tartja elegendőnek, ha csak a propagandával küzdünk az abortusz ellen, erélyesebb rendészeti eljárást kér a pénzéhes orvosok, bábák és a lelketlen kuruzslók ellen. Megemlíti a bátaszéki esetet, amikor is a rendőrség lefogta a kuruzslókat, akik kosár számra akarták a Bácskába szállítani a magzatűzéshez használatos gyökereket.

Dr. Marossi szerint az abortusz kérdésében az orvosok hivatástudatának igen nagy jelentősége van.

Dr. Boross dombóvári járás orvosainak felvilágosító előadásairól, valamint az állami gazdaságokban a munkásszállók higiénés állapota biztosítása ügyében végzett munkájáról számol be.

Dr. Benedek szerint a bonyhádi járásban az utóbbi időben csökkent az abortuszok száma, lehet, hogy ebben a Bonyhádon tartott propaganda előadásoknak is szerepük van. Fontosnak tartja a laikus angyalcsinálók elleni fokozott

.

Dr. Örffy szerint a szociális okok a társadalom fejlődése folyamán megszűnnek, de addig is, mint ahogyan 30 évvel ezelőtt is már ajánlotta, nem kellene visszariadni a statáriumtól sem az abortőrökkel szemben.

Dr. Kiss szerint a tamási járás minden községében tartottak előadásokat az orvosok. Fontosnak tartja, hogy az előadók olyanok legyenek, akiket szívesen hallgatnak.

Dr. Damokos szerint a gyönki járásban az orvosok sok községben tartottak előadásokat. Felvilágosító munkájukkal a terhesség megtartására törekednek, az orvosok és a bábák hivatásuk magaslatán állanak. Megemlíti a kölesdi esetet, mikor a közvélemény által angyalcsinálónak ismert kuruzslót a nyomozás után bizonyítékok hiányában felmentették.

Dr. Dobrovich a paksi járás felső községeiben a szülőotthon vezető orvosa tartotta az előadásokat egyenként 50-60 hallgató előtt, míg a község orvosa által tartott előadásokat más községekben kevesebben hallgatták.

Dr. Marossy szerint többet ér az előadásnál az egyéni meggyőzés.

Dr. Rády szerint a propaganda előadásokat feltétlenül folytatni kell, főleg ősztől tavaszig, mert a nyári mezőgazdasági munkák miatt a látogatottság is csökken. Az abortusz elleni küzdelemben fontos lenne a nyomozó hatóságok szakoktatása az abortuszt illetőleg.

Dr. Damokos szerint szükséges lenne, ha a rendőrség minden abortusz ügyben segítségül hívná az egészségügyi szerveket.

Dr. Tóth prof. válaszol a felszólalásokra:

Szerinte csak rendészeti problémává tenni az abortuszt nem szabad. Nem tartja nevelő hatásúnak az abortáló nő megbüntetését, mert a büntetéstől való félelem miatt még jobban elhanyagolódnának az abortuszok, sokkal több, súlyosan beteg nő kerülne az intézetekbe. Az abortőrök ellen kíméletlenül kell eljárni, az eljárást minél gyorsabban kellene lefolytatni, mert konkrét adatok után sem érnek el eredményt igen gyakran a hosszú vizsgálat, tárgyalás mellett, az abortőröknek idejük és alkalmuk van a védekezés megszervezésére. A megyei szülész főorvos felelős az abortuszkérdésben, de lehetőséget nem kapott a sikeres működéshez, mert pl. az áb. esetekről csak későn, Pécsen keresztül értesül. Hatósági jelleget kér a szülész főorvos részére, hogyan gyorsan intézkedhessen a XI. osztály segítségével.

Dr. Bélteki összefoglalja az értekezleten elhangzottakat, megállapítja, hogy az abortuszkérdés eddig minden társadalom problémája volt, de míg a kapitalista társadalomban nincs meg a lehetőség a megoldásra, addig a szocialista társadalom mindent megtesz ennek a kérdésnek a megoldására. Természetes, hogy az átmenti időkben nagyok a nehézségek, de a terhes védelem elmélyítésével a nők termelőmunkába való állításával a higiénés lehetőségeket szem előtt tartva, eredményeket érünk el. A széles körű felvilágosító munka azonban fontos: legyen az egyéni csendes vagy nyilvános, mindkettőre szükség van. Pártunk központi feladatnak tűzte ki az abortusz elleni küzdelmet. A nők munkájánál az anyavédelmi szabályok betartását a szocialista társadalom állami feladatnak tartja: ez nincs meg a kapitalista társadalomban. Leszögezi, hogy a munka, mint olyan, nem oka az abortusznak, ha néhány foglalkozási ág káros is lehet a terhességre. Nekünk az a feladatunk, hogy a higiénés munkát biztosítsuk a terhes nők részére. Az abortáló nők büntetlenségét biztosítani helyesnek tartja, s komoly javaslat a nyomozók abortusz szakoktatásának felvetését is. Szükségesnek tartja egy széles körű nagy ankét rendezését - 600 résztvevő jelenlétében megtartott miskolci ankét példájára, melynek megtartására, december 7. ajánlja, s felkéri Tóth prof. az ankéton való részvételre, mit Tóth prof. örömmel vállal.

Az abortuszkérdés tárgyalása után az 1952. okt. 31-én és nov. 1-én tartott országos Onkológiai Kongresszusról számol be.

Dr. Zábó Zoltán. A kongresszus megállapítja, hogy Tolna megye az össz-tevékenysége alapján a negyedik, illetve a harmadik helyen áll (rendelések száma, beteglátogató, továbbképzés és propaganda előadások tartása, védőnői jelentés, ellenőrző kiszállások alapján) az elvégzett szűrések szerint azonban a 15. helyen) a II. negyedévi 92% és a III. negyedévi 72%-kal, szemben Hajdú megye 322 %-ával.

Ezután a szűrőállomások munkájával foglalkozva megállapítja, hogy a jelentéstételben igen hanyagok: októberi jelentését 4 állomás még a mai napig sem küldte be. Jövő feladatnak a szűrések és propaganda előadások fokozását tekinti, ezt elsősorban a körzeti orvosoknak kell végezni a szülésznők és védőnők közreműködésével. Hívják segítségül az MNDSZ, VK, MSZT, Szülők iskoláját, a népi szerveket. Fontos, hogy az ismételt fél éven, de legkésőbb egy éven belüli megjelenés fontosságát tudatosítsák, mert csak ez biztosítja az eredményes munkát: ha 2-3 év múlva betegszik meg valaki, aki csak egy ízben vett részt a szűrésen az az egész rákszűrés hiábavalóságát fogja propagálni. Fontos a fiatal korosztály szűrése, mert mindig több lesz a fiatalkori rák. Igen fontosnak tartja minden erosio és mastopathia [popup title="cística" format="Default click" activate="click" close text="Erosio [Lat.] kimaródás. Mastopathia cystica [Lat.] jelentése: cisztás emlőbetegség."] szakvizsgálatát.

Dr. Dobrovich szerint az onkológiai vezető jelentésében a körzeti orvosok egészségvédelmi jelentésében szereplő adatok nem szerepelnek.

Dr. Marossy jelenti, hogy Dombóváron a beütemezett 200 szűrés helyett 400 lépett, vetítettképes előadásokat is tartott. Szerinti [!] a körzeti orvosoknak jobban kellene bekapcsolódni a szűrésbe.

Dr. Damosok volt iregszemcsei onkol[ógiai] állomás vezetőjének, dr. Schneidernek feladatai iránt érdeklődik, mivel nevezett most már Gyönkön körzeti orvos.

Dr. Zábó szerint végezze Gyönkön a szűrést, s végezze a járás községeiben a negyedévenként összegyűjtött betegek ellenőrzését.

Prof. Tóth megemlíti, hogy a szekszárdi jó kezdet után - amikor a védőnők személyesen hívták be a nőket vizsgálatra -, azért sorvadt el, mert akta és levélszerűen intézték a behívásokat, a megjelenést egyéni meggyőzéssel, felvilágosítással kell biztosítani. A próba [popup title="exscissiot ambulanter" format="Default click" activate="click" close text="Helyesen: exscisio [Lat], jelentése: kimetszés. Ambulanter [Lat.] jelentése: járóbetegrendelés."] végezni, helytelennek tartja, ezt csak kórházban szabad végezni.

Több hozzászóló nem lévén, dr. Bélteki osztályvezető összefoglalja az elhangzottakat a gyűlés határozataképpen megállapítja, hogy az Egészségügyi osztály a Pártbizottság, a Tanács VB és a társadalmi szervek segítségét kérve december hó elején „Egészséges anya, egészséges gyermek" tárgykörrel Szekszárdon nagy megyei ankétot tart a kérdés megvitatására és az abortusz elleni küzdelem fokozására.


Kmft.

 Dr. Zsirkó László
egyzőkönyvvezető
 

Az irat jelzete: MNL OL XIX-C-2-d-81/32-34-1952. - Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Egészségügyi Minisztérium, Anya-, csecsemő- és gyermekvédelmi főosztály. - Gépelt, eredeti, aláírással ellátott jegyzőkönyv.

 

i.
Budapest Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának jelentése

Budapest, 1952. november 17.

 

Budapesti Városi Tanács
Végrehajtó Bizottsága
Budapest V., Városház u. 9-11.
 

XII. Egészségügyi osztály
Egészségügyi Minisztérium
IV/2. Főosztálya
Budapest

81/433/1952.
Előadó: dr. Horváth Kornél
főorvos

 
Hivatkozással a 81/32/1952. sz. utasításra az alábbiakat jelentem:

Az utasításnak megfelelően f. évi júliusában a Főváros területén gyógyítással foglalkozó valamennyi egészségügyi intézménynek, az I-XXII. ker. Tanács VB Elnökének, Eü. osztálya vezetőjének alaprendelkezést adtunk, melyben a vetélés elleni küzdelem szervezési feladatait jelöltük meg.

A rendelkezés alapján a kerületekben az Eü. Állandó Bizottság albizottságot szervezett a tisztiorvos, a Vöröskereszt, az MNDSZ, a kórházi és rendelőintézeti orvosok, nagyobb üzemek üzemorvosai, iskolaorvosok és a kerület vezető védőnőjének bevonásával.

A Bizottságok Vöröskeresztes nőnapokon, tanfolyamok keretében, másfelől üzemekben rendeztek előadásokat; ezeket az előadásokat felkért orvosok tartották.

Előadásokat tartottak több alkalommal szülői értekezletek keretében is.

A kórházak, szülészeti osztályaink terhes védelmi és nőgyógyászati rendelések keretében orvosok és védőnők, kiemelt szülésznők végeznek állandó felvilágosító-nevelő munkát.

Az előadások számára „Az abortuszról c. brosúrát 3000 példányban, „A művi vetélések káros következményei" és „Néhány őszinte szó az abortuszról" c. brosúrát 56 000 példányban küldöttük meg a kerületeknek szétosztás céljából.

Az agitációba bekapcsoltuk „Legdrágább kincsünk a gyermek" című film vetítését.

A 3 hónap alatt szerzett tapasztalatok alapján megállapítható, hogy a szervezés - a megtartott kb. 200 előadás mellett is - sok hibát, hiányosságot mutat.

Amíg egyes kerületekben az aránylag jobb szervezés elég nagyszámú hallgatóságot gyűjtött és az előadásokon élénk vita alakult ki és sikerült a hallgatóság érdeklődését felkelteni, más kerületekben (pld. a VIII. és XIV. kerület) a szervezés jóformán semmi eredményt nem mutat.

Az eltelt rövid idő nem alkalmas eredmények elbírálására, kétségtelen azonban, hogy az eddig szerzett tapasztalatok alapján a szervezésben új szempontokat is figyelembe kell vennünk, és a ker. tanácsoknál az eddiginél jobban kell tudatosítani a vetélés elleni küzdelem fontosságát.

E hiányosságok mellett is megállapítható, hogy a vetélés elleni küzdelem jelentősége úgy a szakorvosok, mint a dolgozók érdeklődésének előterébe került.

A kérdés jelentőségére való tekintettel a Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága f. évi nov. hó 14-én a szülészeti szakma vezető képviselőivel értekezletet tartott, amelyen az Eü. Minisztérium IV. Főosztályának vezetője is megjelent.

Az értekezlet anyagát a Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága feldolgozza és értékesíti.

Budapest, 1952. november 17.

 

(dr. Arató Ottó)
osztályvezető h.

Az irat jelzete: MNL OL XIX-C-2-d-81/32-31-1952. - Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Egészségügyi Minisztérium, Anya-, csecsemő- és gyermekvédelmi főosztály. - Gépelt, eredeti, aláírással ellátott tisztázat.

  

j.
Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága Egészségügyi osztályának III. negyedévi jelentése
Nyíregyháza, 1952. november 18.

 
Szabolcs-Szatmár megye tanácsának végrehajtó bizottsága
XI. Egészségügyi Osztály
Nyíregyháza

Tárgy: Jelentés a III. n. évi abortusz elleni munkáról

829-18/16/1952. XI.
Egészségügyi Minisztérium IV/2. Osztályának
Budapest

 
Szabolcs-Szatmár megyében a III. negyedév folyamán végzett abortusz elleni munkáról az alábbiakban számolok be:

Az Egészségügyi Minisztérium 81/34/1952. sz. rendelete alapján f. év június 12-én a megyei és járási kórházakban megalakítottuk az I. és II. fokú bizottságokat, a terhesség művi megszakításának szükségességének elbírálására.

Az Eü. M. 81/34/1952. sz. rendeletét a járási csoportvezetőknek, kórház igazgatóknak, rendelőintézeti vezető főorvosoknak, kórházi és rendelőintézeti szülész szakorvosoknak másolatban megküldtük. A rendeletet a csoportvezetők járási Eü. értekezlet keretében ismertették az eü. dolgozókkal - a nyírbátori járás kivételével, mivel ott ebben az időben a járási csoportvezető szabadságon volt, a rendeletet bemondása szerint nem kapta kézhez. Ezt a hiányosságot pótoljuk. A kisvárdai járás csoportvezetője fenti rendeletet minden körzeti orvosnak írásban is megküldte.

Folyó év június 23-án az abortusz elleni küzdelemmel kapcsolatos feladatok megbeszélése céljából megyei Eü. értekezletet tartottunk. Ezen részt vettek a kórház igazgatók, rendelőintézeti vezető főorvosok, kórházi rendelőintézeti, szülőotthon szülész szakorvosai, az MDP, MNDSZ, SZOT, Vöröskereszt kiküldöttjei, a megyei vezető védőnő és a megyei Eü. állandó bizottsági tagok.

Az értekezleten foglalkoztunk az Eü. M. 81/34/[1]952. sz. rendeletével, értékeltük megyénk helyzetét az abortuszok előfordulásának gyakorisága szempontjából, a szülésekhez viszonyítva, 1946-től kezdődőleg járásonkénti megoszlásban. Foglalkozhatunk az Eü. felvilágosítás fontosságával, s a terhes védelmi munka megjavításának feltételeivel és módjával - elsősorban a szülésznők részéről a 8100-2/1952. Eü.M. számnak megfelelően, valamint a terhes gondozás fokozottabb ellenőrzésének szükségességével, a csoportvezető kartársak, megyei szülész főorvos és adjunktus bevonásával.

Az abortusz elleni küzdelem tengelyében a felvilágosító munkát állítottuk. Kidolgoztuk az Eü. felvilágosító előadások III. negyedévi munkatervét.

Kórházaink szülészeti osztályai és a nyírbátori szülőotthonban szülész szakorvosaink több alkalommal előadást tartottak az abortusszal kapcsolatos kérdésekről. Itt felmerült a propagandaanyag ellátottságának kérdése, mivel több propagandaanyagra, plakátokra, brossúrákra, [!] filmekre volna szükség, hogy a kérdés iránti érdeklődést felszínen tudjuk tartani.

Üzemeink közül Nyíregyházán a női konfekció üzem dolgozóinak tartottunk előadást „Egészséges anya, egészséges gyermek" címen a dohányfelmentáló [!] gyárban, és a vidéki dohánybeváltó üzemekben, mivel a nyári idény alatt a női dolgozók száma a munka kampányszerűsége folytán alacsony volt, a felvilágosító előadások megtartását az őszi hónapokra halasztottuk.

A járások területén szakorvos hiányában a legtöbb községben körzeti orvosaink tartottak előadásokat, többnyire az MNDSZ, nőnapokon. A kemecsei, kisvárdai és tiszalöki járásokban kivétel nélkül minden orvos tartott előadást az abortusszal kapcsolatban. A kemecsei járásban az Eü. védőnők és szülésznők is intenzíven bekapcsolódtak az ilyen irányú felvilágosító munkába.

A községekben folyó Jesz tanácsadásokon a szülész szakorvosok több alkalommal tartottak kis előadásokat az abortusz kérdésről, pld. a nyírbátori és kisvárdai járásban.

A XI. Eü. osztály figyelemmel kíséri a megye területén a vetélések számának alakulását és havonként értékelik a kórházakban és intézeten kívül lefolyt vetéléseket.

Kórházaink szülészeti osztályainak III. negyedévi adatai a következő: Nyíregyházi megyei kórház: 716 szülés, 216 vetélés. Szülés vetélés aránya 67,8%. Művi megszakítások száma összesen: 16 a III. negyedévben. Mátészalkai kórházban 120 szülés, 128 vetélés.

Kisvárdai kórh: 129 szülés, 79 vetélés.

A feldolgozott adatok alapján (I. félév) elkészítettük megyénk abortusz térképét, s azokon a területeken, ahol legmagasabb az abortuszok százalékos aránya, megindítottuk az ellenőrzés nyomozó vizsgálatokat is. A legmagasabb a vetélések arányszáma az alábbi községekben:

Szamosbecs, 7,5%o, Nyírgyulaj 5,6%o, Csaholc 5,7%o, Berkesz 4,9%o, Sényő 4,6%o, Anarcs 4,5%o, Záhony 4,7%o, Besenyőd 4,4%o, Jéke 4,2%o, Nagygéc 4,2%o, Csegöld 4,1%o, Nyírjákó 4%o, Pátyos 4%o, Gyügye 4%o, Paszab 4%o, Nyírpazony 3,9%o, Nyírmada 3,7%o, Nyírszőlős 3,6%o.

A megyei rendőrparancsnokkal az abortusz felszámolására teendő intézkedéseket megtárgyaltuk. A kórházak minden abortusz esetet jelentenek az illetékes járási csoportvezetőnek. A járási csoportvezető a járási rendőrparancsnokkal községenként áttárgyalja az abortuszokat, s ahol szükséges, ott a nyomozást megindítják, intézkedéseket tesznek.

A XI. Eü. osztály szoros kapcsolatot tart fen[n] a megyei bírósággal, és az államügyészséggel is. A III. negyedév folyamán 3 crinimális [!] abortusz fordult elő, mindhárom beteget a kisvárdai kórházban szállították. A rendőri nyomozások folyamatban vannak.

Az abortusz elleni küzdelem eredményesebbé tétele érdekében a most következő téli hónapok alatt a pártszervezettel, a tömegszervezetekkel és a népművelési osztállyal szorosan együttműködve úgy az üzemekben, mint községekben (Szabad Föld Téli esték keretében) a szülész szakorvosok bekapcsolásával igyekezni fogunk minél több egészségügyi felvilágosító előadást tartani - helyenként kultúrműsorral összekötve - az abortuszkérdésről.

Nyíregyháza, 1952. november 18.

Dr. Moskovits Károly
osztályvezető

 
Az irat jelzete: MNL OL XIX-C-2-d-81/32-30-1952. - Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Egészségügyi Minisztérium, Anya-, csecsemő- és gyermekvédelmi főosztály. - Gépelt, eredeti, aláírással ellátott tisztázat.

 

k.
Pest Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága Egészségügyi osztályának harmadik negyedévi jelentése az abortusz elleni propagandamunkáról

Budapest, 1952. november 25.

  

PESTMEGYEI TANÁCS VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGÁNAK
XI. Egészségügyi osztálya
BUDAPEST 

Rendszám: 833-218/1/1952.
Tárgy: az abortusz elleni propagandamunka harmadik negyedévi jelentése
Hivatkozási száma: 81/32/1952.

Egészségügyi Minisztérium
Budapest

V. Akadémia utca 10. sz.

Tárgyügyben jelentem, hogy az 1952. év harmadik negyedében az „Abortuszról", „Néhány őszinte szó az abortuszról", „Művi vetélések káros következményei", „A terhes nő életmódja" című, s a Pest megyei kórházakhoz és a megyei járások orvosaihoz juttatott brosúrák elhasználásával a következő felvilágosító előadásokat tartották:

 

A járásokban:                                                                        A kórházakban:

1.      Aszód                               9                                             1. Cegléd                      3

2.      Budai                               28                                           2. Gödöllő                     3

3.      Cegléd                            19                                           3. Vác                             3

4.      Dabas                             12                                           Összesen:                    9

5.      Gödöllő                           21                                           A védőnők a falvakban:

6.      Monor                              38                                           tartottak összesen       17

7.      Nagykáta                        17

8.      Ráckeve                         20

9.      Szentendre                    11

10.  Szob                                  8

11.  Vác                                    23

 

Fentieken kívül a textilüzemekben foglalkoztatott női dolgozók részére, az MNDSZ havi értekezletén és a vöröskereszt helyi szerveiben tartott összejövetelen még 28 előadást tartottak. Ezen üzemekben és értekezleteken főleg az eü. középkáderek, akik előzőleg oktatást nyertek, tartottak tárgyügyben prop. előadásokat.

Az előadások száma a nyári mezőgazdasági munkák miatt csökkent a ceglédi járásban, a szobi járásban pedig a nehezebb közlekedési viszonyok miatt túl kevés.

Felhívtam a ceglédi és a szobi járási eü. csoportot arra, hogy a negyedik negyedévre sűrűbbre ütemezze be az előadásokat.

Az előadásokon átlagosan 30-35 személy jelent meg, megközelítőleg megyei összesítésben 6000, hatezer személy.

A Pest megyei kórház (Rókus) a negyedik negyedre tervbe vette orvosainak kiszállását az abortusz elleni küzdelemben a falvakban és pld. 1952. XI. 27-én a szülészeti-nőgyógyászati osztály vezető-főorvosa, dr. Schilling tanár száll ki Üröm községbe, a már előzőleg megszervezett közönség előtti előadás megtartására. Tárgyügyben első jelentésemet 1952. nov. 5-én tettem.

Budapest, 1952. nov. 25.

oszt. vez. megbiz.
Dr. Orosz Sándor
orvoselőadó


Az irat jelzete: MNL OL XIX-C-2-d-81/32-32-1952. - Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Egészségügyi Minisztérium, Anya-, csecsemő- és gyermekvédelmi főosztály. - Gépelt, eredeti, aláírással ellátott tisztázat.

 

l.
Verő Lili főelőadó meghívása Pécsbányatelepre
Pécsbányatelep, 1952. december 5.

 

Verő Lili Elvtársnőnek
Budapest, Egészségügyi Minisztérium

 
Kedves Elvtársnő!

A pécsi ittléte alkalmával az abortusz elleni küzdelemre felhívta figyelmünket. A magunk részéről eddig itt, Pécsbányatelepen megfelelő tömegpropagandát az MNDSZ és egyéni agitációt a nőgyógyászati rendelések keretén belül folytattunk.

Elhatároztuk, hogy a küzdelmünk sikere érdekében a bányászfeleségeket és a föld alatt dolgozó bányásznőket megkérdezzük, hogy mik azok az indítékok, melyek a gyermekáldástól való félelemre és így a terhességek bűnös úton való megszakítására vezetik az asszonyokat.

Éppen ezért, f. hó 12-én délután 5 órakor a pécsbányatelepi MNDSZ helyiségben a bányászasszonyokat ankétra hívjuk össze, ahol közvetlen beszélgetés formájában akarunk tájékozódni, bányászviszonylatban a kérdéssel kapcsolatban.

Az értekezleten a referátumot dr. Thán Nándor nőorvosunk tartja. A megbeszélés és esetleges vita eredményeit összegezni szándékozunk a Minisztérium részére, miután Elvtársnő a pécsi látogatása alkalmával hangoztatta és itt saját szavait idézem: „écákat szívesen veszünk az abortusz ügy megoldásához".

Nagyon kedves volna részünkre, ha az ankéton Elvtársnő személyesen megjelenhetne, vagy ha ez nem volna lehetséges, úgy szívesen vennők, ha az értekezletre írásbeli inst[r]ukciókat küldene.

Meghívásunkat az értekezletre megismételjük és szeretettel várjuk.

Maradunk elvtársi üdvözlettel:

Pécsbányatelep, 1952. dec[ember] 5.

 
Gavallér Györgyné
tanács kirend. vez.

 
Az irat jelzete: MNL OL XIX-C-2-d-81/32-37-1952. - Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Egészségügyi Minisztérium, Anya-, csecsemő- és gyermekvédelmi főosztály. - Gépelt, eredeti, aláírással ellátott tisztázat.

 

***  

Jelentés a megtartott ankétról
Pécsbányatelep, 1952. december 22.

 

Verő Lívia elvtársnőnek
Budapest
Egészségügyi Minisztérium
 

Kedves Elvtársnő!

Mellékelten megküldöm az ankétunkon elhangzott javaslatokat. Ezzel egyidejűleg Ratkó Anna Miniszter asszonynak is küldök egy példányt.

Örülnénk, ha a vázolt javaslatokkal ezt a fontos problémát közelebb vinnénk az eredményes megoldáshoz. Annyit azonban mindenesetre elértünk, hogy a pécsbányatelepi bányászasszonyok felfigyeltek a gyermekszaporodás fontosságára, úgy a családi élet szebbé válása, mint a hazánk megerősödése szempontjából.

Kérjük az Elvtársnőt, ha ideje engedi, gyakoroljon bírálatot a végzett munkánk felett s azt alkalommal írásban közölje velünk.

Pécsbányatelep, 1952. dec. 22.

 
Elvtársi üdvözlettel:
Gavallér Györgyné
 

Az irat jelzete: MNL OL XIX-C-2-d-81/32-42-1952. - Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Egészségügyi Minisztérium, Anya-, csecsemő- és gyermekvédelmi főosztály. - Gépelt, eredeti, aláírással ellátott tisztázat.

  

m.
Budapest Városi Tanács jelentése az abortusz elleni munkáról
[dátum nélkül]

  

Ez év júniusában jelent meg az Egészségügyi Minisztérium 81/32. és 81/34. sz. utasítása, amely a vetélés elleni küzdelem társadalmi, szervezési feladatait, ill. a terhesség törvényes megszakításának eljárását szabályozza.

A rendelkezésnek megfelelően a főváros területén széles körben megindítottuk a felvilágosító és nevelő agitációs munkát.

A kerületekben az egészségügyi állandó bizottság albizottságot szervezett a tisztiorvos, a Vöröskereszt, az MNDSZ, a kórház és rendelőintézeti szülész-főorvosok, nagyobb üzemek üzemorvosai, iskolaorvosok és a kerületi vezető védőnők bevonásával.

A XXI. ker.-ben „Harc az abortusz elleni küzdelem" albizottság helyett „Mit kell tudni a nőknek egészséges megvédéséről" elnevezést adták. Az állandó bizottság tagjai az elnevezését előnyösebbnek tartják, jobban megfelel az abortusz elleni harc kiszélesítésére vonatkozó törekvésekre.

A bizottságokkal együttműködve a Vöröskereszt által rendezett nőnapokon, másrészt a nagyobb számú nődolgozót foglalkoztató üzemekben szakorvosok tartottak előadásokat. Ezeken az előadásokon több alkalommal a városi tanács is képviseltette magát.

A kórházak szülészeti osztályain nőgyógyászati rendeléseken orvosok és eü. középkáderek (védőnők, szülésznők) végeznek állandó felvilágosító, nevelőmunkát.

Az előadásokon egyrészt kiemelik a megfogant gyermeknek élethez való jogát, mely miatt gyilkosságnak minősítik azt, aki vetélést csinál, vagy magán csináltat. Másrészt hangoztatják, hogy a magyar népi demokrácia a progress[z]ív családi pótlékkal, a bölcsődékkel, a napközi otthonokkal, anyatejgyűjtő állomások, az ezelőtt lehet[et]lennek képzelt tel[j]es díjtalan oktatással mindent megtesz a szülők terheinek a csökkentéséért gazdasági, oktatási és erkölcsi vonalon, a terhes nők fiz. szabadsága, 6 hét szab. szül. előtt, 6 hét szülés után.

Az előadók számára az előadás megtartásához vezérfonalként az abortusz c. brossúrát 3000, a művi vetélések káros következményei c. brossúrát [!] szintén 3000 példányban és „Néhány őszinte szó az abortuszról" c. brossúrát, melyet a hallgatók között az előadás után osztanak szét 56 000 példányban, küldtük meg a kerületeknek szétosztás céljából.

Vannak olyan kerületek, ahol a társadalmi szervek jól működnek, így pl. az I. ker., a Vöröskereszt jó munkát végzett. Viszont a III. kerületben a vetélés elleni küzdelem albizottság megalakítására sem az MNDSZ, sem a Vöröskereszt nem ment el, pedig az értesítést megkapták.

A XIV. kerületben a Vöröskereszt eddig mindössze egy előadást szervezett a Gyapjúbegyűjtő Vállalatnál, ahol 40 fő jelent meg az előadáson.

A XIII. kerületben a megtartott előadásokon kevesen vesznek részt. Különösen vonatkozik ez a kerület egyetlen nagy üzemére, a Magyar Optikai Művekre.

Az üzemek nem foglalkoznak kellő mértékben a nővédelmi kérdéssel. A XVI. kerületben, az egyik üzemben pl. előfordult az, hogy a terhes nő azért nem akart könnyebb munkára átmenni, mert félt attól, hogy kevesebb munkabért fog kapni. Nem világosították fel, nem tájékoztatták arról, hogy munkabére a munkahelyváltozással nem csökken.

Volt olyan üzem, ahol a terhes nőt a terhes rendelésre nem akarták elengedni.

A ker. Tanács eü. osztálya a múlt hónapban tartott egy nővédelmi megbeszélést, ahol a hibákat akarták kihozni, de négy jelentős üzem a meghívás ellenére sem jelent meg. Így az Autóalkatrész Javító Váll.

Hév                 „          „

Honvédgépjármű       „

Mérőműszer Építkezési „

Az agitációba bekapcsoltuk a „Legdrágább kincsünk a gyermek" c. film vetítését is.

Azokban a kerületekben, ahol termelőszövetkezetek, állami gazdaságok vannak, az Eü. M. Felvilágosítási osztályának propaganda autóját igénybe véve az élőszó előadáshoz filmvetítéses előadást is tartottunk. Így a

IV. ker. Bán Tibor tszcs-ben

XI.  „  Alkotmány és Béke tszcs-ben

XII. „ Tanácsházán

I.                  „ Micsurin tszcs-ben.

Ezeken az előadásokon 150-200-an jelentek meg. Meg kell említenem, a XX. ker. Vörös Október tszcs-t, ahol október végén rendeztünk egy előadást, mindössze 25-en jelentek meg, többnyire fiatalkorú gyerekek, így csak a filmvetítést adtuk le. Itt az előadást két hét múlva megismételtük, ekkor 200 nő és 30 férfi vett részt az előadáson. Ez azt mutatja, hogyha a szervezést jól fogjuk meg, akkor munkánknak meg is látszik az eredménye.

Javasolnám azt, hogy a jövőben olyan felvilágosító nyomtatott szóanyagot kellene készíteni, ill. kiadni, amely nemcsak az eü. szempontból foglalkozna a vetéléssel, hanem felhívná a figyelmet az ezzel kapcsolatos büntetésekre is.

A másik javaslatom az, hogy azok az asszonyok, nők, akik 1-2 hónapos terhességgel jelentkeznek a nőgyógyászati szakrendelésen, ezek neveit tudassák az illetékes terhes tanácsadásokon nyilvántartásba vétel végett, ezzel úgyszólván minden terhességet nyilván lehetne tartani.

Az egészségügyi felvilágosító munkának en[n]él az igen fontos kérdésnél, nevezetesen a vetélés elleni küzdelemnél, minden felvilágosító módszert igénybe kell venni. Fontosnak tartom azt, hogy az élőszót a film előadással kössük össze (osztályvezetők, MOKÉP). Az így megtartott előadásokkal nagyobb hatást váltanak ki a nézőkből.

Rádió.

Az eddig szerzett tapasztalatok alapján megállapíthatjuk, hogy a szervezés kétségtelenül még sok hiányosságot mutat. Egyes kerületben a bizottságok jól szervezett előadásain népes hallgatóság jelent meg. Élénk vita fejlődött ki és sikerült a dolgozók érdeklődését a fontos kérdés irányába felkelteni, más kerületekben lanyhábban folyik ez a munka. A jövőben ezeknek több támogatást, iránymutatást kell nyújtani és tudatosítani kell a ker. tanácsokkal a vetélés elleni küzdelem fontosságát.

 

Barta [?]
előadó
Városi Tanács
XII. eü. o.

Az irat jelzete: MNL OL XIX-C-2-d-81/32-1952. - Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Egészségügyi Minisztérium, Anya-, csecsemő- és gyermekvédelmi főosztály. - Gépelt, eredeti, aláírással ellátott tisztázat.


 


Ezen a napon történt március 28.

1914

Bohumil Hrabal cseh író (†1997)Tovább

1943

Sergey Rachmaninov orosz zeneszerző, zongoraművész, karmester (*1873)Tovább

1945

A visszavonuló német csapatok felrobbantják a komáromi Duna-hidat.Tovább

1955

Nagy Imre miniszterelnök Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének írt levelében formálisan is kénytelen volt lemondani miniszterelnöki...Tovább

1969

Dwight David Eisenhower tábornok, az Amerikai Egyesült Államok 34. elnöke, hivatalban 1953–1961-ig (*1890)Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.

Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.

Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.

Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.

Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő