Első világháború: a tizenegyedik isonzói csata kezdete. Az olasz hadsereg nagyerejű támadása nyomán az osztrák–magyar haderő...Tovább
50 éve épült a berlini fal
Kiürül az NDK?
„néhány kórházban egy-egy osztályt be kellett zárni, mert nem volt orvosi személyzet. Modler elvtárs (az állami ellenőrzésnél főellenőr) pl. elmondotta, hogy egy Hallétól nem messzire levő kisvárosban a kórház szülészeti osztályán dolgozó orvosok, anélkül, hogy a tervről valaki is tudomást szerzett volna, egyik napról a másikra úgy, ahogy voltak, teljes létszámmal „leléptek”. Drezdában járva a tanácsi dolgozók elmondották, hogy az egész városban mindössze két magánpraxist folytató szemorvos van, a klinika viszont a túlzsúfoltság miatt november vége előtt nem fogad betegeket.”
c.
1961. augusztus 7. és 10.
SZIGORÚAN TITKOS!
Készült: 4 példányban
Tárgy: Disszidálások
Mell.: 1 feljegyzés
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG
NAGYKÖVETSÉGE BOTSCHAFT DER UNGARISCHEN VOLKSREPUBLIK
592/szig. titk./1961.
Mellékelten felterjesztem Varga elvtársnő feljegyzését, azzal az észrevétellel, hogy a feljegyzés tartalma bizonyos fokig jellegzetes tünet, mivel a nyugatnémet propaganda az utóbbi időben fokozott aktivitást fejt ki, különösen értelmiségi foglalkozásúak disszidálása érdekében.
Az utóbbi hetekben távozott a berlini Rendőrkórház orr-függ-gége főorvosa, a Weissensee kerületi kórház nőgyógyász főorvosa, akihez a követség és kirendeltség több dolgozója járt.
A disszidálások számának növekedését elsősorban az értelmiség körében tapasztalni, különösen a nyugati propaganda beállításának hatására, hogy használja ki a békeszerződés megkötéséig még hátralévő időt, mert utána a disszidálások lehetetlenné válnak.
Berlin, 1961. augusztus 10.
( Mátyás László )
id. ügyvivő
Dr. S í k Endre elvtársnak,
külügyminiszter,
B u d a p e s t
SZIGORÚAN TITKOS!
Készült: 4 példányban
Tárgy: Disszidálások
Varga Béláné
Feljegyzés
Mátyás László elvtárs részére.
Augusztus 6-án, vasárnap Eisenbergben, Thüringiában meglátogattam unokaöcsémet, aki az ottani művégtag-kórházban tartózkodik, műlába előkészületére vár. Miután már hónapok óta van Eisenbergben, az ottani viszonyokat jól ismeri, és igen sok emberrel is megismerkedett. Elmondta nekem, hogy a kórház területén lévő művégtag-műhely vezetője, Linschmann, Európa szerte ismert szakember, aki a budapesti Művégtaggyár új részlegének berendezését is irányította, rövid idővel ezelőtt 7 tagú családjával együtt disszidált. Rajta kívül még 5 szakember disszidált a műhelyből. Állítólag Linschmann (aki NSZEP-tag is volt) 30 000 DMW-t kapott megérkezése után, azonkívül jó ellátást, magas fizetéssel. Fia, aki ugyancsak a műhelyben dolgozott, feleségével annak a nyugat-németországi szüleit kívánta meglátogatni, de megtagadták a helyi rendőri szervek az útlevél kiadását. Egy másik szakmunkás odaát lakó apját akarta meglátogatni, neki sem adtak útlevelet, hanem azt mondták, hívja meg apját magához. Ezt meg is tette, de apjának nem adtak beutazási engedélyt. Linschmann disszidálása előtt többször volt különböző kongresszusokon Nyugat-Németországban, így legutóbb Heidelbergben. Azt mesélte, hogy ott az emberek nem politizálnak, nem kell nekik politikával foglalkozniok, csak az érdekli őket, hogy minél jobban élhessenek.
Úgy hírlik, hogy a környéken több üzem igazgatója disszidált, Erfurtban pedig alig maradt orvos.
Mikor Eisenbergben Lischmann és a többi szakember disszidálásának híre elterjedt, unokaöcsém megkérdezte az ottani pártbizottság egyik vezetőjét, miért nem adtak azoknak, akik kértek útlevelet, talán akkor nem disszidáltak volna. Az illető elvtárs elismerte, hogy ez tényleg helytelen volt. Tény, hogy most teljes bizonytalanság uralkodik, nem tudják, ki fog még disszidálni és mit tesznek a további disszidálások megakadályozására. A hangulat a városban igen rossz.
Magában a kórházban leállították a külföldi betegek felvételét, miután a jelenleg ott fekvők művégtagjának elkészítése is elég problematikus.
Berlin, 1961. augusztus 7.
Vargáné
Jelzet: MOL XIX-J-1-j TÜK NDK (1945–64) 16/e 006220/1/1961. – Magyar Országos Levéltár, Disszidálások – Eredeti, gépelt példány
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt augusztus 18.
1917
1919
Megalakult a Magyar Egyetemi és Főiskolai Országos Nemzeti „Turul” Szövetség Előkészítő Bizottsága.Tovább
1945
A 6650/1945. ME sz. rendelet kötelezővé tette a nyolcosztályos általános iskola elvégzését, a 6660/1945. sz. rendelet pedig a nők számára...Tovább
1946
Prágában tartották az első Diák Világkongresszust, amelyen 38 ország diákszervezeteinek képviselői vettek részt. A kongresszuson résztvevő...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent forrásközlő folyóiratunk, az ArchívNet idei harmadik száma. Friss lapszámunkban négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek témájukat és keletkezési helyüket is tekintve meglehetősen széttartóak: utóbbira példa, hogy a bemutatott források közül egyet Melbourne-ben, egyet pedig Rómában vetettek papírra – s ezek tematikailag is eltérnek egymástól. Előbbi egy résztvevő visszaemlékezése az 1933-as gödöllői világjamboree-ra, a másik pedig egy beszámoló olaszországi magyar kolónia helyzetéről.
Az időrendet tekintve Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) publikációja az első, amelyben az akkor zajló országos események helyi lecsapódását mutatja be levéltári források segítségével: az 1918–1919-es impériumváltások okozta, finoman szólva is turbulens időszakának tiszadobi eseményeit – külön kiemelve az Andrássy-kastély feldúlását – prezentálja írásában.
Várdai Levente (történész muzeológus, Janus Pannonius Múzeum) különleges forrásra hívja fel a figyelmét ismertetésében: ausztráliai kutatóútja során bukkant rá egy eseményen elhangzott beszéd leiratára, amelyben az 1933-as gödöllői cserkész világtalálkozó egy Victoria állambeli résztvevője tekintett vissza az eseményre. A közölt forrás nemcsak a jamboree mindennapjait, vagy épp az európai út állomásait írja le, hanem az is kiolvasható belőle, hogy az 1930-as évek ausztrál fiataljai számára milyen „kultúrsokkot” jelenhetett a magyarországi tartózkodás.
Már a hidegháborús időszakból közöl forrást Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus), amely azonban kötődik a második világháború lezárását közvetlenül követő időszakhoz. Kada Lajos 1952-ben az Amerikai Magyar Katolikus Liga kérésére állította össze jelentését, amelyben az olaszországi magyarok helyzetéről számolt be, akik között még nagy számban voltak olyanok, akik menekültként érkeztek az országba, és még ekkor is különböző táborokban éltek.
Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésében olyan forrásokat mutat be, amelyek új információkkal szolgálhatnak Mindszenty József édesanyja, Kovács Borbála 1960-ben bekövetkezett halálával és temetésével kapcsolatban. Utóbbi esemény hozadéka volt, hogy a magyar külügyminisztérium fenyegető fellépése miatt az Associated Press és a Reuters tudósítói végül nem utaztak el a temetésre, amelyen amerikai követség tagjai nem, de francia és olasz diplomaták jelen voltak.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. július 23.
Miklós Dániel
főszerkesztő