50 éve épült a berlini fal

Kiürül az NDK?

„néhány kórházban egy-egy osztályt be kellett zárni, mert nem volt orvosi személyzet. Modler elvtárs (az állami ellenőrzésnél főellenőr) pl. elmondotta, hogy egy Hallétól nem messzire levő kisvárosban a kórház szülészeti osztályán dolgozó orvosok, anélkül, hogy a tervről valaki is tudomást szerzett volna, egyik napról a másikra úgy, ahogy voltak, teljes létszámmal „leléptek”. Drezdában járva a tanácsi dolgozók elmondották, hogy az egész városban mindössze két magánpraxist folytató szemorvos van, a klinika viszont a túlzsúfoltság miatt november vége előtt nem fogad betegeket.”

5. A nyugat-berlini Telegraf tudósítójának cikke

1961. augusztus 17.

Kennedy a Berlin-kérdésben.

Négy ok, mely a drasztikus szankciók ellen szól – a nyugati puskapor

Wolfgang Nölter dpa-levelezőtől, Washingtonból.


A rendkívüli tartózkodás, amelyet az amerikai politika a jelenlegi időpontban a Kelettel szembeni drasztikus szankciók ellen tanúsít, lényegében négy különböző okkal magyarázható. Az amerikai kormányhivatalnokok legfontosabb érvelése ilyen drasztikus lépések ellen az alábbiakban foglalható össze:

1.) A valóságos Berlin-krízis még nem kezdődött meg. Valamilyen intézkedésekkel a szovjet zóna részéről a menekülteknek a szovjet zónából való elvándorlása ellen számolni lehetett, amióta a menekültfolyam mind nagyobb méreteket öltött. Azonban eddig még nincs érintve Nyugat-Berlin integritása és az összeköttetés Nyugat-Berlin és a Szövetségi Köztársaság között. Ugyanez érvényes a nyugati jogokra és a szabad beutazásra a Szövetségi Köztársaságból Nyugat-Berlinbe. Csak ha ezek a dolgok korlátozva lesznek, kezdődik meg az igazi válság Berlin körül.

2.) A Nyugat a Berlin körüli vitáknál az alkalmazható szankciólehetőségeknek csak igen kis készletével rendelkezik. Ezeket a fegyvereket csak egyszer lehet hatásosan bevetni. Ezért nem szabad őket túl korán elpuffogtatni, hogy aztán a tényleges válságnál nem maradjon más puskapor. Ezért nem határoznak el a jelenlegi időpontban drasztikus szankciókat.

3.) A szankciós fegyverek mind kétélűek. Könnyen, mint bumeráng hathatnak a Nyugat felé, mert fennáll annak veszélye, hogy a Kelet ellenszankciókat alkalmaz. Ebből a kölcsönös megtorlások sorozata keletkezne, amely a jelen időpontban nem kívánatos. Ez az egész nemzetközi helyzetet rendkívüli módon kiélezné, újabb akadályokat teremtene a berlini probléma békés rendezésében és megnehezítené a jövőbeni tárgyalásokat a Kelettel Berlinről. A Kennedy-kormány célja azonban, hogy a diplomácia eszközeivel a berlini konfliktus békés megoldását érje el. Ennek előkészítése – diplomáciai kapcsolatok felvétele a Kelettel – még ebben a hónapban meg kell kezdődjék. Míg, ha Kelet-Berlin elzárása óta a szovjet megszállási övezetben nyilvánvalóan nem voltak nagyobb incidensek, Kelet-Berlinben és a zónában a helyzet továbbra is magasfeszültséggel terhes. A szovjet zónában történő felkelés a kommunista katonai erő figyelembevételével valószínűleg borzalmas következményekkel járna a lakosság számára és a Nyugatnak a legkomplikáltabb döntéseket kellene hoznia. Ezért kellene ezen álláspont figyelembevételével minden olyan ténykedéstől eltekinteni, amely a helyzet élesedéséhez vezethetne.

Jelzet: MOL XIX-J-1-j TÜK NDK (1945–64) 11/c 006556/1961. – Magyar Országos Levéltár, Kennedy taktikája a berlini kérdésben. – Gépelt tisztázat
              

Ezen a napon történt március 29.

1905

Rejtő Jenő („P. Howard”) magyar író (†1943)Tovább

1912

A Déli-sarkról visszatérő Robert Falcon Scott kapitány és bajtársai (Wilson, Bowes, Oates) életüket vesztik a hóviharban (Scott naplójába...Tovább

1919

A Forradalmi Kormányzótanács közzétette – többek között – XIV. számú rendeletét a nevelési és oktatási intézmények köztulajdonba vételéről...Tovább

1946

Megalakul a MASZOVLET (Magyar-Szovjet Légiforgalmi Rt), a mai MALÉV elődje.Tovább

1971

Kiss Manyi Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő (*1911)Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.

Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.

Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.

Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.

Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő