A demokrácia megmentésének elbukott kísérlete
„Nagy Ferenc, Varga Béla és társai szökése után, Dinnyés Lajos miniszterelnöksége és Dobi István pártelnöksége kezdetén, a válság gyors megoldása következtében a Független Kisgazdapárt jobbszárnya a pártonkívüli képviselők, és az egész reakció meglepetésében és félelmében visszahúzódott minden akciótól.” – A közölt rendőrségi jelentések Z. Szabó Istvánról és a Kisgazdapárt belső ellenzéki, ún. Alkotmányvédő csoportjának tevékenységéről számolnak be.
Jelentés a kisgazdapártról 1947. július 16-án
Tárgy: F. K. P.
Jelentés
Budapest, 1947. július 16-án
A f. hó 15-i, Dobi csoport vacsoráján Dobi megállapította, hogy B. Szabóék frakciója a párt létét veszélyeztetik. Ennek ellenére konkrét tervet nem állítottak fel az „alkotmányvédők" tevékenységének megakadályozására.
Balogh György dr., Vörös Vince, Samu László, Keresztes Tamás szerint a nagyválasztmány jövő keddre Hódmezővásárhelyre „hívta magát össze".
A B. Szabó-féle csoport ma délelőtt a parlament folyosóján egy olyan nyilatkozatot szerkesztett, amely szerint nem hajlandó elfogadni a választójogi törvény reformját, nem hajlandó megszavazni sem, és amelynek új pártközi tárgyalását kívánja. Ezt a nyilatkozatot 135-en írták alá.
Ezt követően ült össze a Nemzetgyűlés, amelynek ülése igen rövid volt, és amely után hosszas tárgyalások folytak Pfeiffer-Zsedényi és az „alkotmányvédők", és egyes F. K. P. képviselők között. (Bencze, B. Szabó, Pártay, Szolnoki [István])
Délután a képviselői csoport Tildyt kereste fel, ahol hajlamosnak mutatkozott arra, hogy a választójogi törvényt az adott formájában elfogadja és megszavazza, és enyhe álláspontot tanúsítson a nagyválasztmány kérdésében is.
A képviselői csoport pártközpontba való visszatérése után kiderült, hogy a hangulat ezzel éppen ellenkező, mert követelte a nagyválasztmánynak azonnali, és Budapestre történő összehívását, és kijelentette, hogy őt semmiféle fenyegetés vagy akció nem késztetheti tevékenységének abbahagyására. A köré csoportosuló képviselők bejelentését nagy megelégedéssel vették tudomásul.
F. hó 16-án este ½ 8 órakor a polgári csoport négy éves fennállása alkalmából a Gundelnél vacsorát rendez, amely vacsorának azonban politikai jelentősége is lesz, tekintettel arra, hogy éle a B. Szabó csoport ellen irányul, mely csoportnak azonban több tagja jelen lesz a vacsorán. Oltványi vezetésével egy kisebb csoport külön helyiségben tárgyalásokat fog folytatni.
F. hó 15-én Varga István az országos pártközpontban újra szóvá tette (Pongrácz Aladár előtt) a párt gazdasági vonalán tapasztalható nagyszabású fejetlenséget. Az ügyeket intéző bizottság (Oltványi, Pongrácz Tibor, Implom és ő maga) nem jut soha közös nevezőre. Neki magának nincs felhatalmazása az intézkedésre. Nincs megfelelő organizáció, amely a rendelkezéseket végrehajtaná, és a végrehajtó közegek, Szolnoky, Rőth [Pál], Bauer háromfelé intézkedik. Rövid időn belül, ha nem szüntetik meg ezt az állapotot, nem fogja venni a jövőben magának azt a fáradságot, hogy a párt ügyeivel foglalkozzon, - mondotta.
Gépelt, aláírás nélküli, karbonpapírral készített másolat. ÁBTL 3. 1. 5. 0-11246
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt október 07.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban négy egymástól témájukban eltérő forrásismertetést tárunk Önök elé szerzőink tollából. A publikációk ugyanakkor abban megegyeznek, hogy fordulópontokhoz köthetők: legyen szó személyes sorsfordítókról vagy nagyobb huszadik századi eseményekről.
Az időrendet követve kívánkozik előre Kovács Péter (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) publikációja. A szerző elsősorban a helytörténet számára mutat be új forrásokat a komáromi városháza építésre vonatkozóan. A beruházás szükségessége azonban kötődik egy fordulóponthoz, mivel a trianoni békeszerződés értelmében Komárom városa kettészakadt: a történelmi központ a városházával Csehszlovákiához került, így a Duna jobb partján, Magyarországon maradt településen szükség volt egy új hivatali épület felhúzására.
Egy konkrét személyes fordulópontot mutat be forrásismertetésében lapunk korábbi főszerkesztője, L. Balogh Béni (tudományos munkatárs, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet). A forrásszöveg egy 1929-ben Déván rendezett spiritiszta szeánsz jegyzőkönyve, amely nagy hatással volt Petru Grozára, Románia későbbi miniszterelnökére. A politikus kommunista fordulata ugyanis éppen ezekben az években zajlott, a „Kun Béla szellemével” való társalgás pedig mély benyomást tett rá, egyben kihatott Groza jövőbeli gondolkodására.
Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) a második világháború utáni kényszermigrációs időszak egyik, sokak életvitelében fordulópontot jelentő, kiemelt eseménysorára, a magyar-csehszlovák lakosságcserére vonatkozó dokumentumokat mutat be két részes forrásismertetésének első részében. A publikáció elsősorban az 1945 és 1950 között létező Nógrád-Hont vármegyében működő magyar összekötők működését mutatja be források segítségével.
Szintén két részes forrásismertetéssel jelentkezik Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem), amelynek első részében egy olyan esetet mutat be, amely konspirációs teóriaként igen nagy népszerűségnek örvendett a közelmúltban – egyben pedig egy „elmaradt fordulópontként” is lehet rá tekinteni. A Mikroelektronikai Vállalatot 1982-ben a magyar állam azzal a céllal hozta létre, hogy tartani tudja a lépést a hidegháború utolsó évtizedében egyre inkább felgyorsuló tudományos-technikai forradalomban. A MEV telepén 1986 tavaszán történt pusztító tűzeset azonban meghiúsította ezt az tervet. A forrásismertetésből az is kiderül, hogy a tűzeset kapcsán nem érdemes konteóról beszélni, azonban biztosítási csalásról már annál inkább.
Negyedik számunk szerzőinek köszönjük a kéziratokat, szerkesztőségünk pedig továbbra is várja következő lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. szeptember 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő