A demokrácia megmentésének elbukott kísérlete
„Nagy Ferenc, Varga Béla és társai szökése után, Dinnyés Lajos miniszterelnöksége és Dobi István pártelnöksége kezdetén, a válság gyors megoldása következtében a Független Kisgazdapárt jobbszárnya a pártonkívüli képviselők, és az egész reakció meglepetésében és félelmében visszahúzódott minden akciótól.” – A közölt rendőrségi jelentések Z. Szabó Istvánról és a Kisgazdapárt belső ellenzéki, ún. Alkotmányvédő csoportjának tevékenységéről számolnak be.
Kisgazdapárti politikai bizottsági üléssel kapcsolatos hangulatkép
Tárgy: F. K. P. f. hó 6-i pol. biz üléssel kapcsolatos hangulatkép.
Jelentés
Budapest 1947. augusztus hó 6-án
A f. hó 6-i politikai bizottsági ülés előtt az országos pártközpontban nagyon sok képviselő tartózkodott. Izgatottan várták a jelölőbizottság javaslatait, és a vidéken mutatkozó választásokkal kapcsolatos visszaéléseket tárgyalták izgatottan.
B. Szabó István el van keseredve, azt mondja, hogy a kommunisták nem engedték meg a pártnak, hogy ő a megyei listán indulhasson, bár 2 megyében második helyen jött be. Viszont az országos listán engedik őt indulni. Nem tudja, hogy mi ebben a fantázia.
Ennek ellenére bízik abban, hogy ő és csoportja a pártban egyszer még szóhoz fog jutni.
Szolnoki István panaszkodott, hogy nem engedik őt a budapesti listán indulni, pedig így igen sok kereskedő szavazna rá. Őt is országos listán akarják indítani.
Kiss István György képviselő elmondja, hogy a választási visszaélésekről szóló levelet Dinnyés miniszterelnök írta, amit Tildy is átjavított, Rákosi azonban ezt sem fogadta el.
Padányi Gulyás Béla, aki most tért haza külföldről, Görögországban is volt és összehasonlítja a magyar állapotokkal. Dühösen azt mondja, hogy az engedékeny politikát a behódolást addig akarják vinni, míg a nép megelégeli, és akkor itt is ki fog egyenesedni egy-két kasza.
Taksonyi azt javasolja, hogy a velük érző képviselők adják vissza a jelölést, ha a pártvezetőség további engedményeket tesz, úgyis ő attól fél, hogy az egyszer már megszavazott választójogi törvényért még felelni kell majd nekik.
Meggyesi azt mondja, hogy megérdemlik, akik ezt megszavazták, ő bizony nem szavazta meg e törvényt.
Szemes József azt fejtegeti, hogy ő ért ahhoz, hogy a politikában engedményeket kell tenni, de miért van arra szükség, hogy ennek a gerinctelen politikának még ők maguk is tapsolnak.
Dulin Jenő: Gyávák voltunk ismét, de mást nem is tehettünk. Tisztában kell azzal is lennünk, hogy ez másképp nem is lehet.
Már régen „kinyírhattak" volna bennünket csak nem akarták. Azzal tisztában kell lennie mindenkinek, hogy badarság megszállott országban politikát csinálni. Egy mentség van csak: teljesen félre vonulni a politikától.
Gépelt, karbonpapírral készített, aláírás nélküli másolat. ÁTBL 3. 1. 5. 0-110246
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 06.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő