A demokrácia megmentésének elbukott kísérlete

„Nagy Ferenc, Varga Béla és társai szökése után, Dinnyés Lajos miniszterelnöksége és Dobi István pártelnöksége kezdetén, a válság gyors megoldása következtében a Független Kisgazdapárt jobbszárnya a pártonkívüli képviselők, és az egész reakció meglepetésében és félelmében visszahúzódott minden akciótól.” – A közölt rendőrségi jelentések Z. Szabó Istvánról és a Kisgazdapárt belső ellenzéki, ún. Alkotmányvédő csoportjának tevékenységéről számolnak be.

B. Szabó István kilépése a Kisgazdapártból   

T. Dobi István úrnak,
a Független Kisgazda Párt elnökének,
Budapest

Kedves Barátom!

Hosszas vívódások után arra az elhatározásra jutottam, hogy a vezetésed alatt álló Független Kisgazda Pártból kilépjek. Midőn ezen elhatározásomat ezen sorokkal bejelentem, engedd meg, hogy a kilépésem kényszerítő okairól az alábbiakban röviden tájékoztassalak:

Azon - ma már - kevesek közé tartozom, akik a Független Kisgazda Párt megalapításában részt vettem. Egész közéleti működésem során a békési szellem megvalósítására, magyar fajtám és a magyar parasztság életnívójának, felemelkedésének előmozdítására törekedtem. Sajnos a legutóbbi időben a Független Kisgazda Párt eredeti célkitűzéseinek védelmében rengeteg támadásban volt részem, s e támadások nemcsak a párton kívül, hanem a párton belül is megismétlődtek személyem ellen. Úgy látom, hogy a Független Kisgazda Párt eredeti programjának és szellemének megvalósítására ez idő szerint a Kisgazda Párt keretein belül kevesebb lehetőség nyílik, mint azon új párt keretén belül, amelyhez csatlakozni kívánok.

Kilépésem másik indító oka az, hogy úgy látom, kiválásommal csökkenni fognak azok a tendenciózus támadások, amelyeket a legutóbbi napok folyamán - dacára a választási szövetségnek - ismételten bekövetkeztek.

Azt hiszem, e lépésem, a jelenlegi pártvezetőség felfogásával is egyezik, mert így reményük lehet arra, hogy a párttal szembeni további támadások megszűnnek.

Kedves Barátom! Légy meggyőződve arról, hogy ha más keretek között is, de régi Kisgazda párti érzéseim szellemében folytatom a harcot a tiszta demokrácia, a független Magyarország és a magyar parasztság érdekében.

Őszinte nagyrabecsüléssel köszönt:

                                                                                                    B. Szabó István

Budapest, 1947. augusztus 12.

Gépelt, tisztázat, G. Szabó István saját kezű aláírásával. ÁBTL 3. 1. 5. 0-11246

Ezen a napon történt február 13.

1917

Kémkedés vádjával párizsi hotelszobájában letartóztatják Mata Harit.Tovább

1928

Az egyetemi ifjúság sztrájkkal tiltakozott a numerus clausus törvény-tervezet enyhítése ellen.Tovább

1945

Budapest ostroma a szovjet csapatok győzelmével ér véget.Tovább

1945

a brit és az amerikai légierő bombázza Drezdát, a menekültekkel zsúfolt, védtelen várost. Drezda központja teljesen megsemmisül, a...Tovább

1960

Franciaország elvégzi első kísérleti atombomba robbantását Algériában (Reggane Proving Grounds).Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

ArchívNet 2024/5-6.

Tisztelt Olvasók!

Az ArchívNet idén utoljára jelentkezik friss lapszámmal. Az idei utolsó, összevont lapszámunkban megjelent forrásismertetések országunk határain belülre és kívülre kalauzolják az olvasókat. A publikációk foglalkoznak az első világháború után évekig rendezetlenül maradt magyar-osztrák határkérdés utóéletével, a második világháború alatt Magyarország határaitól távol zajlott Don-kanyarbeli harcokkal, a Budapesten, azonban hivatalosan az Egyesült Államok területén tartózkodó Mindszenty József menedékével, valamint a kárpátaljai magyarság identitásának kérdésével.

Az idei harmadik számunkban jelent meg Fiziker Róbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Vármegye Soproni Levéltára) forrásismertetése, amelyben a szerző a nyugat-magyarországi kérdés rendezésének az utóéletéről mutatott be egy dokumentumot. Az ismertetés időközben kétrészesre bővült: mostani számunkban egy újabb irat kerül bemutatásra, amely a magyar felkelők okozta károk megtérítésének az ügyéhez szolgáltat további információkat.

Egy másik ismertetés folytatása is friss számunkban kapott helyet. Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) Tuba László hadnagy harctéri naplóját adja közre. A második rész a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a Don menti tevékenységét mutatja be 1942. június 28-tól szeptember 12-ig. Az eddig publikálatlan napló a zászlóalj történetének egyedülálló forrása, mivel mindezidáig kevés korabeli kútfő volt ismert a csáktornyai egység doni működésére vonatkozóan.

Mindszenty József bíboros menedékének ügyét Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy sajátos szempontból világítja meg. A szerző az Associated Press korabeli tudósítója, Anthony Pearce cikkei, megnyilvánulásai – illetve a magyar állambiztonságnak adott jelentések – alapján elemzi, hogy az újságíró milyen módon kezelte, adott hírt a budapesti amerikai követségen tartózkodó Mindszenty helyzetéről.

Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) egy, a kárpátaljai magyarságra vonatkozó sajátos elképzelést, valamint annak utóéletét mutatja be. Balla László az 1970-es évek közepén publikált cikksorozatában fejtette ki álláspontját a „szovjet magyarok” fogalmáról, a „szovjet magyarság” mibenlétéről. Balla elgondolása nem okozott osztatlan sikert, és mint a bemutatott külügyi dokumentumok is bizonyítják: a magyar-szovjet viszonyra is kihatással volt.

Az idei utolsó számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kézirataikat. Köszönjük továbbá a 2024. évben, a korábbi számainkba ismertetéseket küldő szerzőinknek is a bizalmát, amiért megtisztelték szerkesztőségünket írásaikkal. A jövőbe tekintve: az ArchívNet 2025-ben is várja a forrásismertetéseket a 20. század gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténetére vonatkozóan.

 

Budapest, 2024. december 18.

Miklós Dániel
főszerkesztő