A Magyar Nagydíj korai évei: átláthatatlanság és központi ellenőrzés

„Az elmúlt hétvégén a Hungaroringen harmadízben rendeztük meg a Forma-1 Magyar Nagydíj világbajnoki futamát. A Magyar Nagydíj az eddigi megszokott rendben – a külföldiek szerint is kiváló szervezésben – zajlott le. Semmiféle zökkenő, programcsúszás nem fordult elő. A versenyt a három nap alatt mintegy 200 ezer néző tekintette meg, a vasárnapi nézőszám mintegy 140 ezer főre tehető.”

Források

A Magyar Autóklub főtitkárának a levele a Hungaroring átépítése körüli problémákról  

Magyar Autó- és Motorsport Szövetség

Közlekedési Minisztérium
Horváth Árpád                                                           Budapest, 1988. január 19.
Osztályvezető e[lv]t[árs]                                                                     1-0046/1988
Budapest                                                                                Ü[gy]i[ntéző]: Szamos
Dob u. 75-81.

Kedves Horváth Elvtárs!

1988. január 15-én a Közlekedési Minisztériumban folytatott tárgyalás során kézhez kaptam a Budapesti Közúti Igazgatóság vezetője által, a Hungaroring átépítésével kapcsolatban írt levelének másolatát.

Tekintettel arra, hogy

foglaltak nem csak műszaki- és anyagi problémákra, hanem a MAMSZ tevékenységének bírálatára is kiterjednek, feltétlenül szükségesnek látom - az Ön kérésén túl is -, hogy véleményemet az alábbiakban kifejtsem.

Elöljáróban néhány, a nemzetközi szövetséggel, a nemzetközi versenypályákkal, illetve a nemzeti szövetségekkel kapcsolatos alapkérdést kell tisztázni.

•1.       „Az FIA (Federation Internationale de l'Automobile) az egyetlen nemzetközi szervezet, amely jogosult autósport irányítására a világon. Az FIA közgyűlése ezeket a jogokat a Nemzetközi Sportbizottságra (FISA - Federation Internationale du Sport Automobile) ruházza át teljes anyagi és adminisztratív autonómiával." (Idézet az FIA alapszabály 4. cikkelyéből.)
•2.       „A Nemzeti képviseletre a FISA közgyűlésén jóváhagyott nemzeti szervezet (ASN) jogosult. (Idézet az FIA alapszabály 5. cikkelyéből.)
•3.        Magyarországot az 1986. évi FISA közgyűlés döntése óta a Magyar Autó- és Motorsport Szövetség (MAMSZ) képviseli a FISA-ban.
•4.         A nemzetközi versenypályák előírásait a FISA jogosult meghatározni (a már idézett 4. cikkely alapján). Ugyanúgy, mit a „Nemzetközi Autóversenypálya" titulust, amelyet a FISA pályahomologizációval dokumentál.

Nemzetközi autóversenyeket - amelyek a FISA felé bejelentésre kötelezettek - csak a FISA által homologizált versenypályán lehet szervezni.
(A FISA Nemzetközi Sportszabályzat előírásai.)

A fenteket azért kívántam megjegyezni, mivel Szántó elvtársnak ezekről nyilvánvalóan nem volt tudomása, amikor levelében kifogásolta a MAMSZ-nak a FISA-val történt tárgyalásait.

Tájékoztatom Horváth elvtársat, hogy a MAMSZ-nak a FISA és az ÁISH érvényes szabályai szerint ugyan joga van a nemzetközi szövetséggel tárgyalni, de a kérdéses levélben érintett témában ezt nem tette. A Hungaroring átépítésével kapcsolatban a FISA a MAMSZ-ot mint illetékes nemzeti szervezetet a határozatáról és kívánságáról csupán értesítette. Azt, hogy a MAMSZ helyesen, és nem a levélben vélelmezett módon járt el, bizonyítja, hogy a mai napig a FISA értesítésére választ még nem küldött. Mivel a MAMSZ-nak e kérdéskörben döntési jogai, és szükséges anyagi eszközei nincsenek, 1987. november 19-én kelt levelében a Budapest Közúti Igazgatóságot, valamint más érintett feleket is - köztük a Közlekedési Minisztériumot is - tájékoztatta a FISA pályaépítési igényeiről.

Téves a levélnek az a megállapítása, hogy a MAMSZ a FISA átépítési kívánságait a „Közlekedési Minisztérium útján kívánja biztosítani", hiszen az eddig semmilyen fórumon és semmilyen dokumentumban így nem szerepelt.

Azt is rögzíteni szükséges, hogy a pályatervek elkészítését [nem] a MAMSZ se[!] rendelte meg a tervezőnél, még csak félhivatalos formában sem. Az ily módon „ismeretlen" megrendelésre elkészült pályaterveket ugyan a tervező a MAMSZ részére - sportszakmai vélemény és jóváhagyás céljából - bemutatta 1987. november 5-én. A tervező tette ezt azért, mert tudomása volt arról, hogy a Hungaroring versenypálya [a] FISA pályalicencében egyértelműen rögzítve van, hogy a versenypályán a nemzeti ASN (MAMSZ) jóváhagyása nélkül semmiféle módosítást végezni nem szabad. Egyébként ezúton ragadom meg az alkalmat, hogy tájékoztassam, a Hungaroring FISA pálya homologizációja 1988. december 31-én lejár, így azt a következő évben meg kell újítani.

Egyébként a MAMSZ és a tervező között történt egyeztetésről készült jegyzőkönyvben - melyből a MAMSZ a KM-nek is küldött korábbi levelével másolatot - látható, hogy nem a tervező, hanem a MAMSZ tartja az átépítést balesetveszélyesnek, ami csak egy vélemény, mivel a végső megítélés és döntés a FISA joga.

Cáfolni vagyok kénytelen Szántó elvtárs azon, a levélben szereplő tényközlését is, miszerint a MAMSZ a tervezőtől kapott terveket kiküldte volna Párizsba a FISA-nak, ugyanis ez nem történt meg.

Végezetül szeretném megemlíteni azt, hogy a MAMSZ a Hungaroring versenypályával kapcsolatban sohase kerülte ki a pálya kezelőjét - a Budapesti Közúti Igazgatóságot -, csupán a FISA és a saját sportszakmai véleményét ismertette vele. A pálya kezelője az eddigi véleményeket, észrevételeket, nyilvánvalóan a pálya nemzetközi hasznosíthatósága érdekében, tapasztalataink szerint megfogadta. Amennyiben azonban szakmai megítélése illetve anyagi lehetőségei megváltoztak, és a továbbiakban nem kívánja a FISA illetve a MAMSZ véleményét érvényesíteni, a MAMSZ azt természetesen tudomásul veszi, de ugyanakkor kénytelen minden felelősséget elhárítani magáról a jövőben, ami a Hungaroring-gel kapcsolatos esetleges FISA retorziókból adódhat.

Tekintettel arra, hogy Szántó elvtárs levelének másolata több intézmény illetve személy részére került megküldésre, kérem Horváth elvtárs hozzájárulását, hogy jelen levelemet ugyanezekre a helyekre másolatban megküldhessem, mivel az utóbbi időben a MAMSZ tevékenységének megítélése több, nem megalapozott vélemény kapcsán helytelenül alakult.

Üdvözlettel:

Nádasdi János
főtitkár

Jelzet: XIX-H-1-pp-15, KPM, Központilag iktatott iratok, 860. doboz

Kulcsszavak

Ezen a napon történt május 24.

1915

Az Osztrák–Magyar Monarchia hadiflottája támadás-sorozatot intéz több adriai olasz hadikikötő és ipartelep ellen, válaszul az előző esti...Tovább

1949

A Szovjetunió feloldja a berlini blokádot.Tovább

1958

A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó testületének moszkvai ülése.Tovább

1989

A szocializmus, mint társadalmi-gazdasági rendszer lekerült a XX. század napirendjéről, s legfeljebb történelmi perspektívái lehetnek. De...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Megjelent az ArchívNet első száma 2022-ben

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adjuk hírül, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma. Ezúttal a lap külön tematikával nem rendelkezik, azonban célunk továbbra is változatlan: írásos örökségünk bemutatása áll a fókuszban. Különlegesnek nevezhető a mostani szám amiatt is, mivel egy történettudományi vitának, továbbá a 2021. október 14-én megrendezett 20. századi gazdaság- és társadalomtörténeti források régi és új olvasatai című konferencián elhangzott előadások nyomán született esettanulmányoknak, forrásbemutatásoknak is helyt adunk.

Az ArchívNet 2021. évi 4-5. számában jelent meg Csikós Gábor és Ö. Kovács József tollából az Elbeszélés és történeti magyarázat ‒ „Magyar agrárcsoda” és a források vétójoga című írás, amelyet Varga Zsuzsanna angol nyelvű könyve inspirált. A vidéktörténeti témájú publikációhoz Honvári János, a Széchenyi István Egyetem professor emeritusa kívánt megjegyzéseket fűzni, amelyeknek helyt ad az ArchívNet. Lapunk ugyanígy helyt ad Csikós Gábor és Ö. Kovács József számára is, hogy reagáljanak Honvári János gondolataira. Szerkesztőségünk örömmel biztosított az ArchívNet hasábjain helyszínt a vitának, ugyanakkor fontosnak tartjuk leszögezni, hogy a válasz és viszontválasz publikálásával a disputát lezártnak tekintjük.

A 20. századi gazdaság- és társadalomtörténeti források régi és új olvasatai című konferencián felszólalók a levéltári iratállományt és adathordozókat, mint forrásanyagot az eddigiektől eltérő megvilágításban mutatták be. A szóban elhangzottakat a terveink szerint írásban is megismerheti a nagyközönség az ArchívNet hasábjain. A sokrétű megközelítést alkalmazó előadók közül elsőként ketten, Balázs Gábor és Ordasi Ágnes jelentkezik esettanulmánnyal, akik egy-egy, elsősorban gazdaságtörténethez köthető iratanyagot mutatnak be más aspektusból. Balázs Gábor a 19. század legvégére nyúlik vissza bemutatott forrásával: a MÁV személyzeti iratanyagából kiemelt példával prezentálja, hogy egy adott kérvény miként lehet például forrása a családtörténet- vagy társadalomtörténetírásnak. Ordasi Ágnes pedig arra mutat rá, hogy egy felszámolásra ítélt bankfiókról készült jelentés milyen módon jelenthet forrást a politika- és társadalomtörténetírás számára.

Rajtuk kívül Kosztyó Gyula és Seres Attila írása kapott helyet az idei első számban. Kosztyó Gyula kárpátaljai levéltári forrásokon keresztül ismerteti meg az olvasót azzal a felfokozott közhangulattal, amely 1918 őszén volt tapasztalható a területen az első világháború elvesztése, valamint a bizonytalan hatalmi helyzet miatt. Seres Attila szintén ukrajnai forrásokat használt fel, hogy felhívja a figyelmet a magyar-szovjet határon 1956-1957 folyamán embercsempészettel foglalkozó szovjet katonák történetére.

Tájékoztatjuk egyben a Tisztelt Olvasókat, hogy a 2021. évi 6. számot követően L. Balogh Béni távozott az ArchívNet főszerkesztői posztjáról, feladatait az idei első számtól kezdve Miklós Dániel vette át. A jelenleg öttagú szerkesztőség (Balogh János Mátyás, Főcze János, Miklós Dániel, Takács Ábel és Wencz Balázs) köszöni L. Balogh Béni éveken át tartó munkáját, és további szakmai sikereket kíván számára.

Budapest, 2022. február 28.

Miklós Dániel
főszerkesztő