Harry Hill Bandholtz amerikai tábornok megakadályozza a budapesti Nemzeti Múzeumnak a megszálló román hadsereg általi szervezett...Tovább
„A párt érdeke mindenek felett”
Hárman a spanyolosok közül – Marschall László és társai perének 1954-es felülvizsgálata
„A volt elítélt államvédelmi tisztekkel kapcsolatban, akiknek ügyük a közelmúltban felülvizsgálásra került és szabadon lettek bocsátva, hálózati úton az alábbiakról szereztünk tudomást:
1. A fenti személyek jelentős része ellenséges rémhír terjesztéssel foglalkozik, „belpolitikai válságról, a Párt vezető szerveiben fennálló ellentétekről” fecsegnek.
2. a volt államvédelmi tisztek egy része a korábban vagy ügyeik felülvizsgálása során tudomásukra jutott szigorú államtitkokat egymás között megbeszélik."
A Katonai Felsőbíróság határozata a Katonai Főtörvényszék 1949. december 19-ei ítéletének hatályon kívül helyezéséről
1954. szeptember 7.
| Katonai Felsőbíróság 00158/1954. | SZIGORÚAN TITKOS! |
A Népköztársaság nevében!
A Katonai Felsőbíróság Budapesten, 1954. évi szeptember hó 7-én zárt ülés alapján Marschall László volt rendőrezredes és társai perújítási ügyében meghozta a következő
Végzést:
a halálbüntetést szenvedett
I. r. Marschall László volt r. ezredes [...]
az 1949. május 30. óta fogva tartásban volt, jelenleg szabadlábon lévő
V. r. Csatári (Kálcsics) József volt ht. alez. [...] és
az 1949. július 2. óta fogva tartásban volt, s jelenleg szabadlábon lévő
VI. r. Mátyás László (Katz László) volt r. ezds. [...]
Elítéltekkel szemben a népi demokratikus államrend elleni bűntett és más bűncselekmények miatt keletkezett ítéleteket, éspedig a budapesti katonai törvényszék 1949. november hó 8-án kelt Hb. 1545/1949. számú elsőfokú ítéletét, továbbá a Katonai Főtörvényszék 1949. december hó 19-én kelt I. 306/1949. számú jogerős ítéletét a reájuk vonatkozó részében teljes terjedelmében
hatályon kívül helyezi.
Indoklás:
A budapesti katonai törvényszék, illetve a Katonai Főtörvényszék a fent hivatkozott ítéletekben népi demokratikus államrend elleni bűntett és más bűncselekmények miatt I. r. Marschall László terheltet jogerősen kötél által végrehajtandó halálra, mint főbüntetésre, V. r. Csatári József terheltet 13 évi kényszermunkára és VI. r. Mátyás László terheltet 15 évi kényszermunkára, mint főbüntetésre, továbbá mindhárom terheltet mellékbüntetésekre ítélte. I. r. terhelten a halálbüntetést végrehajtották, V. és VI. r. terheltek időközben szabadlábra kerültek.
A legfőbb ügyész ebben az ügyben felülvizsgálatot folytatott, s ennek eredményeként a Katonai Felsőbírósághoz a terheltek javára perújítási indítványt nyújtott be. A bűnügyi iratok alapján feltételezhető, hogy terheltek a korábbi eljárás során a velük szemben alkalmazott kényszerítő körülmények hatása alatt tettek magukra nézve terhelő vallomást és a terhükre rótt bűncselekményeket nem követték el. Így a perújítási indítvány alaposnak látszik.
A fentiekhez képest a Katonai Felsőbíróság a Bp. 221.§ (1) bekezdés alapján a rendelkező rész szerint határozott.
Budapest, 1954. szeptember 7.
| (Ledényi Ferenc hb. alez.) a tanács elnöke | (Gátfalvi Ottó hb. szds.) jegyzőkönyvvezető |
Jelzet: ÁBTL 2.1 I/8. 298-299. Géppel írt végzés, Ledényi Ferenc hadbíró ezredes és Gátfalvi Ottó hadbíró százados aláírásával és a Katonai Felsőbíróság körpecsétjével.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt október 05.
1919
1922
A cionista mozgalom fellendítése céljából megalakult a Makkabea Ros Szövetség, zömmel egykori Makkabea tagokból. Első vacsorájukat október...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei harmadik száma. A legfrissebb ArchívNet publikációi olyan forrásokat ismertetnek, amelyek bemutatják a 20. századi magyar történelem mikro- és makroszintjének egy-egy részletét: legyen szó egyéni sorsokról, avagy államközi megállapodásokról.
Ordasi Ágnes (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) publikációjában olyan dokumentumokra hívja fel a figyelmet, amelyek egyszerre vonatkoznak a mikro- és a makroszintre. A Fiumei Kereskedelmi és Iparkamarához beérkezett felmentési kérelmek egyfelől bemutatják, hogy az intézménynek milyen szerepe volt az első világháború alatt a felmentések engedélyezése és elutasítása kapcsán a kikötővárosban, másrészt esettanulmányként kerül bemutatásra, hogy hasonló helyzetben miként működtek a királyi Magyarország területén működő, más kereskedelmi és iparkamarák. Harmadrészt pedig a fegyveres katonai szolgálat alól felmentésüket kérő személyek egyéni sorsába is betekintést engednek a forrásként szereplő kérelmek.
Fiziker Róbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) írásával már az első világháborút követő időszakba kalauzolja el az olvasót. A nyugat-magyarországi kérdést rendező velencei jegyzőkönyv egyik rendelkezésének utóéletét mutatja be egy döntőbírósági egyezmény segítségével. Ausztria és Magyarország között a velencei protokoll nyomán a helyzet rendeződni látszott, azonban a magyar fél a Burgenland területén okozott károk megtérítésével hadilábon állt. A két állam számára – ha alapjaiban nem befolyásolta Bécs és Budapest viszonyát – még évekig megválaszolatlan kérdést jelentett a ki nem egyenlített számla ügye.
A makroszintet bemutató irat után Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy olyat történetet mutat be két távirat prezentálásával, amelyek egy, az emigrációt választó magyar család sorsára is rávilágítanak. Az újságíró Marton házaspár 1957-ben vándoroltak ki Magyarországról, azonban az államvédelem megpróbált rajtuk keresztül csapdát állítani az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségén menedékben részesített Mindszenty József esztergomi érsek számára. Mindszentyt az államvédelem igyekezett rábírni arra, hogy hagyja el az országot a Marton családdal, erről azonban az amerikai diplomaták értesültek, így végül a terv nem valósult meg.
Pétsy Zsolt Balázs (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) három olyan dokumentumot ismertet, amelyek rávilágítanak a magyarországi római katolikus egyház helyzetére a késő Kádár-korszakban. Az Álllami Egyházügyi Hivatal bemutatott jelentései 1986-ból és 1987-ből arról tájékoztatták az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztályát, hogy miként zajlottak a Vatikán képviselőivel a különböző egyeztetések (személyi kinevezések, a Szentszék és Magyarország együttműködése stb.).
Az idei harmadik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. szeptember 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő