„A párt érdeke mindenek felett”

Hárman a spanyolosok közül – Marschall László és társai perének 1954-es felülvizsgálata

„A volt elítélt államvédelmi tisztekkel kapcsolatban, akiknek ügyük a közelmúltban felülvizsgálásra került és szabadon lettek bocsátva, hálózati úton az alábbiakról szereztünk tudomást:
1. A fenti személyek jelentős része ellenséges rémhír terjesztéssel foglalkozik, „belpolitikai válságról, a Párt vezető szerveiben fennálló ellentétekről” fecsegnek.
2. a volt államvédelmi tisztek egy része a korábban vagy ügyeik felülvizsgálása során tudomásukra jutott szigorú államtitkokat egymás között megbeszélik."

A Katonai Felsőbíróság határozata a Katonai Főtörvényszék 1949. december 19-ei ítéletének hatályon kívül helyezéséről

1954. szeptember 7.

Katonai Felsőbíróság
00158/1954.
SZIGORÚAN TITKOS!

A Népköztársaság nevében!

A Katonai Felsőbíróság Budapesten, 1954. évi szeptember hó 7-én zárt ülés alapján Marschall László volt rendőrezredes és társai perújítási ügyében meghozta a következő
Végzést:
a halálbüntetést szenvedett
I. r. Marschall László volt r. ezredes [...]

az 1949. május 30. óta fogva tartásban volt, jelenleg szabadlábon lévő
V. r. Csatári (Kálcsics) József volt ht. alez. [...] és

az 1949. július 2. óta fogva tartásban volt, s jelenleg szabadlábon lévő
VI. r. Mátyás László (Katz László) volt r. ezds. [...]

Elítéltekkel szemben a népi demokratikus államrend elleni bűntett és más bűncselekmények miatt keletkezett ítéleteket, éspedig a budapesti katonai törvényszék 1949. november hó 8-án kelt Hb. 1545/1949. számú elsőfokú ítéletét, továbbá a Katonai Főtörvényszék 1949. december hó 19-én kelt I. 306/1949. számú jogerős ítéletét a reájuk vonatkozó részében teljes terjedelmében

hatályon kívül helyezi.

Indoklás:
A budapesti katonai törvényszék, illetve a Katonai Főtörvényszék a fent hivatkozott ítéletekben népi demokratikus államrend elleni bűntett és más bűncselekmények miatt I. r. Marschall László terheltet jogerősen kötél által végrehajtandó halálra, mint főbüntetésre, V. r. Csatári József terheltet 13 évi kényszermunkára és VI. r. Mátyás László terheltet 15 évi kényszermunkára, mint főbüntetésre, továbbá mindhárom terheltet mellékbüntetésekre ítélte. I. r. terhelten a halálbüntetést végrehajtották, V. és VI. r. terheltek időközben szabadlábra kerültek.

A legfőbb ügyész ebben az ügyben felülvizsgálatot folytatott, s ennek eredményeként a Katonai Felsőbírósághoz a terheltek javára perújítási indítványt nyújtott be. A bűnügyi iratok alapján feltételezhető, hogy terheltek a korábbi eljárás során a velük szemben alkalmazott kényszerítő körülmények hatása alatt tettek magukra nézve terhelő vallomást és a terhükre rótt bűncselekményeket nem követték el. Így a perújítási indítvány alaposnak látszik.

A fentiekhez képest a Katonai Felsőbíróság a Bp. 221.§ (1) bekezdés alapján a rendelkező rész szerint határozott.

Budapest, 1954. szeptember 7.

(Ledényi Ferenc hb. alez.)
a tanács elnöke
(Gátfalvi Ottó hb. szds.)
jegyzőkönyvvezető

Jelzet: ÁBTL 2.1 I/8. 298-299. Géppel írt végzés, Ledényi Ferenc hadbíró ezredes és Gátfalvi Ottó hadbíró százados aláírásával és a Katonai Felsőbíróság körpecsétjével.

Ezen a napon történt június 22.

1940

Franciaország nevében Huntziger tábornok aláírja a kapitulációt a német csapatok előtt (Compiègne-ben).Tovább

1941

Németország lerohanja Szovjetuniót, megnyílik a második világháború második frontja.Tovább

1978

James W. Christy amerikai csillagász felfedezi a Charont, a Plútó legnagyobb holdját.Tovább

1980

Az NSZK csapata 2-1-es győzelmet arat a római olimpiai stadionban rendezett EB-döntőn Belgium válogatottja fölött.Tovább

1988

Az EU engedélyezi a tujontartalmú szeszek gyártását (35 mg/kg), így újra hódíthat az abszint.Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Egyház és társadalom

 

Szociológiai értelemben az egyház társadalmi-kulturális rendszer, mely három alrendszerből áll: a tágabb értelemben vett vallási kultúrából, az azonos hitű közösségből, valamint a vallási kultúra és közösség ápolására létrejött szervezetből, amit a papság és a hierarchia képvisel. Tomka Miklós vallásszociológus értelmezése szerint Magyarországon az 1940-es évek második feléig tartó időszak még a „keresztény társadalom” korának tekinthető: az összefonódott vallási és szekuláris kultúrából úgy részesedett mindenki, mint a nemzeti hagyományból. „1948 előtt ‒ írja ‒ a vallás a legfontosabb kultúrahordozóként megelevenítette a történelmi folyamatosságot, képviselte a nemzeti identitást, hozzájárult a társadalom integrációjához.”

A fokozatosan kiépülő egypárti diktatúra azonban csakhamar elérkezettnek látta az időt a „klerikális reakcióval” történő mielőbbi leszámoláshoz. A kommunista hatalom az egyház működésének ellehetetlenítését, végső soron pedig annak megsemmisítését tűzte ki célként. Államosították az egyházi iskolákat, koholt vádak alapján letartóztatták és életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélték Mindszenty József hercegprímást, koncepciós eljárás során bebörtönözték Grősz József kalocsai érseket, megvonták a szerzetesrendek többségének működési engedélyét, a szerzetesek egy részét pedig letartóztatták, deportálták vagy kivégezték. Az egyház kényszerűségből eltávolodott a társadalmi kérdésektől, kiszorult a közéletből és visszavonult a templomok falai közé.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni megtorlást követően a korábbi nyílt egyházüldözés helyébe egy új típusú szövetségi politika lépett. Kádár János pártfőtitkár egyházpolitikájának legfőbb jellemzőjévé egyre inkább a pragmatizmus vált, azon megfontolás jegyében, hogy „amíg az egyház létezik, fel kell használni”. Noha az egyéni vallásgyakorlás és az egyházak társadalmi szerepének korlátozása még a nyolcvanas években sem szűnt meg, a központi ellenőrzés valamelyest enyhült, és ezzel megnőttek a vallásosság kinyilvánítási lehetőségei. Radikális változásra azonban e téren is csak a rendszerváltást követően kerülhetett sor. 1990 után lehetővé vált az egyházi intézményrendszer újjáépítése és ezzel együtt az újbóli társadalmi szerepvállalás, aminek köszönhetően az egyház a hazai civil társadalom egyik legfontosabb építőkövévé vált.

Az ArchívNet idei 2. számának fő témája tehát: „Egyház és társadalom”. Szerzőink közül Somorjai Ádám OSB Angelo Rotta budapesti apostoli nuncius 1943-ban keltezett összefoglaló jelentését közli. A Vatikáni Levéltárban őrzött ún. triennális, azaz három évre visszatekintő jelentés igen értékes történeti forrás, amely nemcsak a magyarországi egyházi viszonyokról tudósít, hanem kitér a korabeli közállapotokra, valamint a fontosabb kül- és belpolitikai kérdésekre is. Gianone András Mindszenty József esztergomi érsek 1956-os híres rádiószózatának különböző változatait veti össze, míg a Csejoszki Mihály által közölt dokumentumok a katolikus fenntartású gimnáziumok „szürke” korszakába, az 1960-as évekbe nyújtanak betekintést. Összeállításunkban emellett más témákról is olvashatunk: Miklós Dániel az 1939–1940-ben Magyarországon tartózkodó cseh menekültek történetéhez kapcsolódó levéltári forrásokat közöl, Tarnai Eszter pedig egy olyan visszaemlékezés-részletet tesz közzé, amely jól szemlélteti a Budapest ostromát követő hónapok nehézségeit és a fővárosi közélelmezés rendkívül súlyos helyzetét.

 

Budapest, 2021. május 28.

 

A szerkesztők