„A párt érdeke mindenek felett”

Hárman a spanyolosok közül – Marschall László és társai perének 1954-es felülvizsgálata

„A volt elítélt államvédelmi tisztekkel kapcsolatban, akiknek ügyük a közelmúltban felülvizsgálásra került és szabadon lettek bocsátva, hálózati úton az alábbiakról szereztünk tudomást:
1. A fenti személyek jelentős része ellenséges rémhír terjesztéssel foglalkozik, „belpolitikai válságról, a Párt vezető szerveiben fennálló ellentétekről” fecsegnek.
2. a volt államvédelmi tisztek egy része a korábban vagy ügyeik felülvizsgálása során tudomásukra jutott szigorú államtitkokat egymás között megbeszélik."

Czakó Kálmán legfőbb ügyész jelentése Nagy Imre miniszterelnöknek Marschall László és társai perújítási ügyéről

1954. október 18.

LEGFŒBB ÜGYÉSZSzigorúan titkos!
Különösen fontos!

Feljegyzés
Nagy Imre elvtárs részére.

Budapesten, 1954. október 14-én tárgyalta a Katonai Felsőbíróság Marschall László volt rendőrezredes és társainak Csatári József és Mátyás László volt rendőrezredesek perújítási ügyét. A bíróság nevezetteket büncselekmény hiányában az ellenük 1949-ben hűtlenség és szervezkedés büntette miatt emelt vád alól felmentette.

Marschall László és társai a munkásmozgalom régi tagjai, akik többek között részt vettek a spanyol polgárháború harcaiban. Ügyük felülvizsgálata megállapította, hogy mindhárman Spanyolországban hősiesen harcoltak és úgy a felszabadulás előtt, mint a felszabadulás után aktív pártmunkát végző kommunisták voltak. Ennek eredményeképpen mindhárom személyt teljesen rehabilitáltuk.

A bírósági tárgyalás során megállapítást nyert, hogy Marschall László és társai ellen 1949-ben a vizsgálatot Szarvas Pál államvédelmi alezredes vezette, aki annakidején szintén részt vett a munkásmozgalomban, és a spanyol polgárháborúban is önkéntesként harcolt. Szarvas személyesen ismerte mindhárom vádlottat, azok jellemét és érdemeit és tudta azt, hogy semmilyen bűncselekményt nem követtek el. Ennek ellenére Szarvas Pál a rábízott vádlottaktól tudva hamis vallomásokat vett ki kényszerrel, fenyegetés és a párt érdekeire való hivatkozás árán. Így pl. Marschall Lászlót gumibottal súlyosan bántalmazta és kényszeríttette olyan vallomásra, amelynek alapján azután Marschallt halálra ítélték és felakasztották. Mátyással aláíratott hamis jegyzőkönyvet a párt érdekeire való hivatkozással, amelynek alapján Mátyás Lászlót 15 évi szabadságvesztés büntetésre ítélték, amelyből 5 évet börtönben is töltött. Hasonlóan járt el Csatárival szemben is.

A vádlottak vallomása megegyezik a tanuként kihallgatott Vértes János volt áv. őrgy. Vallomásával. Vértes, mint kihallgató szemtanúja és részese volt Szarvas Pál kegyetlenkedéseinek.

A felülvizsgálat során tudomást szereztünk arról, hogy Marschall László és társaihoz hasonló sorsra jutottak Csébi Lajos, Ráth Károly, Kovács Ferenc és Beck János volt spanyol harcosok, ezek ügyét azonban a bíróság még nem tárgyalta. Az elvtársak, akikkel szemben Szarvas Pál 1949-ben törvénytelenül eljárt, beszélgetés során elmondották, hogy Szarvas Pál Spanyolországban csak a polgárháború vége felé került bevetésre, harcokban jóformán nem vett részt és a szabadságharc bukása után az internáló táborban passzív magatartást tanúsított.

1950-ben elkerült az államvédelmi hatóságtól. Péter Gáborék, mint az ÁVH emberét a külügyminisztériumba ajánlották, ahol huzamosabb ideig főosztályvezető volt. Jelenleg a Magyar Népköztársaságnak a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságba delegált nagykövete.

Budapest, 1954. október 18.
Czakó Kálmán

Jelzet: MOL M-KS 276 f. 74. cs. 38. ő. e. - géppel írt feljegyzés. Czakó Kálmán saját kezű aláírásával. A feljegyzés szöveghűen van gépelve, de helyesírási hibák nélkül.

Ezen a napon történt június 22.

1940

Franciaország nevében Huntziger tábornok aláírja a kapitulációt a német csapatok előtt (Compiègne-ben).Tovább

1941

Németország lerohanja Szovjetuniót, megnyílik a második világháború második frontja.Tovább

1978

James W. Christy amerikai csillagász felfedezi a Charont, a Plútó legnagyobb holdját.Tovább

1980

Az NSZK csapata 2-1-es győzelmet arat a római olimpiai stadionban rendezett EB-döntőn Belgium válogatottja fölött.Tovább

1988

Az EU engedélyezi a tujontartalmú szeszek gyártását (35 mg/kg), így újra hódíthat az abszint.Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Egyház és társadalom

 

Szociológiai értelemben az egyház társadalmi-kulturális rendszer, mely három alrendszerből áll: a tágabb értelemben vett vallási kultúrából, az azonos hitű közösségből, valamint a vallási kultúra és közösség ápolására létrejött szervezetből, amit a papság és a hierarchia képvisel. Tomka Miklós vallásszociológus értelmezése szerint Magyarországon az 1940-es évek második feléig tartó időszak még a „keresztény társadalom” korának tekinthető: az összefonódott vallási és szekuláris kultúrából úgy részesedett mindenki, mint a nemzeti hagyományból. „1948 előtt ‒ írja ‒ a vallás a legfontosabb kultúrahordozóként megelevenítette a történelmi folyamatosságot, képviselte a nemzeti identitást, hozzájárult a társadalom integrációjához.”

A fokozatosan kiépülő egypárti diktatúra azonban csakhamar elérkezettnek látta az időt a „klerikális reakcióval” történő mielőbbi leszámoláshoz. A kommunista hatalom az egyház működésének ellehetetlenítését, végső soron pedig annak megsemmisítését tűzte ki célként. Államosították az egyházi iskolákat, koholt vádak alapján letartóztatták és életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélték Mindszenty József hercegprímást, koncepciós eljárás során bebörtönözték Grősz József kalocsai érseket, megvonták a szerzetesrendek többségének működési engedélyét, a szerzetesek egy részét pedig letartóztatták, deportálták vagy kivégezték. Az egyház kényszerűségből eltávolodott a társadalmi kérdésektől, kiszorult a közéletből és visszavonult a templomok falai közé.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni megtorlást követően a korábbi nyílt egyházüldözés helyébe egy új típusú szövetségi politika lépett. Kádár János pártfőtitkár egyházpolitikájának legfőbb jellemzőjévé egyre inkább a pragmatizmus vált, azon megfontolás jegyében, hogy „amíg az egyház létezik, fel kell használni”. Noha az egyéni vallásgyakorlás és az egyházak társadalmi szerepének korlátozása még a nyolcvanas években sem szűnt meg, a központi ellenőrzés valamelyest enyhült, és ezzel megnőttek a vallásosság kinyilvánítási lehetőségei. Radikális változásra azonban e téren is csak a rendszerváltást követően kerülhetett sor. 1990 után lehetővé vált az egyházi intézményrendszer újjáépítése és ezzel együtt az újbóli társadalmi szerepvállalás, aminek köszönhetően az egyház a hazai civil társadalom egyik legfontosabb építőkövévé vált.

Az ArchívNet idei 2. számának fő témája tehát: „Egyház és társadalom”. Szerzőink közül Somorjai Ádám OSB Angelo Rotta budapesti apostoli nuncius 1943-ban keltezett összefoglaló jelentését közli. A Vatikáni Levéltárban őrzött ún. triennális, azaz három évre visszatekintő jelentés igen értékes történeti forrás, amely nemcsak a magyarországi egyházi viszonyokról tudósít, hanem kitér a korabeli közállapotokra, valamint a fontosabb kül- és belpolitikai kérdésekre is. Gianone András Mindszenty József esztergomi érsek 1956-os híres rádiószózatának különböző változatait veti össze, míg a Csejoszki Mihály által közölt dokumentumok a katolikus fenntartású gimnáziumok „szürke” korszakába, az 1960-as évekbe nyújtanak betekintést. Összeállításunkban emellett más témákról is olvashatunk: Miklós Dániel az 1939–1940-ben Magyarországon tartózkodó cseh menekültek történetéhez kapcsolódó levéltári forrásokat közöl, Tarnai Eszter pedig egy olyan visszaemlékezés-részletet tesz közzé, amely jól szemlélteti a Budapest ostromát követő hónapok nehézségeit és a fővárosi közélelmezés rendkívül súlyos helyzetét.

 

Budapest, 2021. május 28.

 

A szerkesztők