Az Osztrák–Magyar Monarchia kormánya bejelenti Bosznia-Hercegovina annexióját (bekebelezését).Tovább
A szövőszéktől a miniszteri bársonyszékig
Asszonynak szülni kötelesség, lánynak szülni dicsősség! – hangzott a Rákosi-korszak egyetlen női miniszterének nevével összefonódott túlzó népességszabályozási rendelet jelszava. Ratkó Anna népjóléti, majd egészségügyi miniszter életéhez, munkásságához kötődnek az itt közölt dokumentumok, amelyekből egyértelműen kitűnik szerepvállalásának igazi lényege, amelyről így vall egy vele készített interjúban: Rákosi elvtárs azt mondta, hogy nem válogathatom meg, hogy mit akarok csinálni, azt kell tennem, amit a párt kíván.
Komócsin Mihály bíráló levele Ratkó Anna szegedi beszédéről
MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA Szeged, 1949. július 26.
Nagy-szegedi Pártbizottsága 3476/1949.
K. M./SR.
Tárgy: Népjóléti intézményekkel kapcsolatos észrevételek megküldése
Ratkó Anna elvtársnőnek
Népjóléti miniszter
Budapest
Kedves Ratkó elvtársnő!
Ígéretemhez híven megírom a nagy-szegedi Pártbizottság észrevételeit a népjóléti minisztérium hatáskörébe tartozó szegedi intézmények működésével kapcsolatban. [...]
Befejezésül szeretnék még egy kissé nehéz kérdést fölvetni, s abban is a Pártbizottság észrevételeit közölni. Úgy hisszük, nem haragszol meg, ha ezt az észrevételünket is közöljük Veled. A következőkről van szó: Az Ö. P. elvtársnő beiktatási ünnepélye után a Pártbizottság megtárgyalta az ünnepség lefolyását, s azt a megállapítást tette, hogy az általad elmondott beszéd első része nemcsak hogy a beszédedbe, de az ünnepségbe sem illett bele. Az az érzésünk, hogy a beszéded elején fölolvasott szöveg nem általad lett szerkesztve, hanem valami úgynevezett „szakember" által. A fölolvasott szövegben ugyanis jóformán említés sem történt arról, hogy egészségügyi politikánk szerves része Pártunk politikájának, s hogy eddigi eredményeinket egészségügyi téren is a Párt és Rákosi elvtárs vezetése tette lehetővé. A szöveg hibája volt még az is, hogy úgy beszélt az új egészségügyi politikáról, hogy nem is igen emlékezett meg a Szovjetunió egészségügyi politikájáról, ahonnan egyedül kaptunk, s kaphatunk szempontokat, tapasztalatokat a szocialista egészségügyi politika kifejlesztésére. Hogy a fölolvasott szöveg nem a Te véleményed volt, azt bizonyítja az a tény is, hogy a fölolvasás után mint valami idegent tetted le az asztalra, s undorral megjegyezted: „Ez volt a szakma", s utána egészen más formában folytattad beszéded. A pártbizottság megállapítása az volt, hogy Rákosi elvtárs, a Központi Vezetőség figyelmeztetése a fokozott éberségre, s nem utolsósorban irántad érzett szeretetünk indokolttá és kötelességünk[k]é teszi, hogy erre a dologra felhívjuk a figyelmed. [...]
Elvtársi üdvözlettel
ifj. Komócsin Mihály
titkár
MOL XIX-C-1-p-3. tétel-1949. 1. doboz (Magyar Országos Levéltár Népjóléti Minisztérium Ratkó Anna miniszter iratai). Eredeti, géppel írt, kézírással javított tisztázat.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt október 06.
1908
1934
Elindul útjára az első hazai építésű Duna-tengerjáró hajó, a „Budapest”.Tovább
1944
Budapesten kommunista vezetésű partizánok (a Marót-csoport) felrobbantják Gömbös Gyula korábbi magyar miniszterelnök szobrát (az Erzsébet...Tovább
1956
Ünnepélyesen újratemetik az 1949-ben kivégzett, 1955-ben rehabilitált Rajk Lászlót és mártír társait.Tovább
1956
A kivégzett Rajk László, Pálffy György, Szőnyi Tibor és Szalai András október 6-án tartott temetése, ami egy nagyszabású tüntetés jellegét...Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent forrásközlő folyóiratunk, az ArchívNet idei harmadik száma. Friss lapszámunkban négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek közül kettő a 20. század első, kettő pedig a második feléhez kapcsolódik. A négy publikáció egymástól eltérő témákat dolgoz fel a bemutatott források alapján, az események pedig az Andok lábaitól a Don-kanyarig zajlanak a szerzők írásaiban.
Időrendben haladva a legkorábbi események Szuda Krisztina Eszter (doktorjelölt), Eötvös Loránd Tudományegyetem) publikációjában történtek. A szerző előző lapszámunkban bemutatta Ľudovít Jaroslav Hrdlička egykori tótkomlósi evangélikus lelkész irathagyatékát – most ebből tárja az olvasók Hrdlička és ügyvédje, Vas Nándor levelezését. A már Csehszlovákiában élő lelkész ügyvédjén keresztül kívánta értékesíteni tótkomlósi birtokát az 1920-as években. A levelezés nemcsak az adásvétel nehézségeibe, hanem a korszak helyi viszonyaiba is betekintést enged.
Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) forrásközlésének első része szintén előző számunkban jelent meg. A második részben folytatódik Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes 1942–1943-as oroszországi harctéri naplójának közlése, amely a hídfőcsatáktól a zászlóalj hazatéréséig követi a 38/II. zászlóalj történetét. A nemrég előkerült magánnapló és annak későbbi, kiegészített változata fontos új forrás a 36. gyalogezred kötelékében harcoló pélmonostori alakulat keleti hadszíntéri tevékenységének és a Don-kanyar eseményeinek megismeréséhez.
Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásismertetésében azt vizsgálja, hogy miként érvényesültek a szovjet nagystratégia szempontjai a magyar külpolitika mindennapi döntéshozatalában. Egy konkrét, Magyarország és Peru kapcsolatához kötődő döntési folyamat válogatott levéltári forrásokon keresztüli elemzésével mutatja be, hogyan működtek a szovjet blokk nagystratégiai megfontolásai egy kis szövetséges állam diplomáciájában, különös tekintettel a harmadik világ és a hidegháború összefüggéseire.
Pétsy Zsolt Balázs (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásközlése az Állami Egyházügyi Hivatal 1979-es, szigorúan titkos értékelését közli és elemzi II. János Pál pápa megválasztásáról. Az irat a pápaválasztást a két világrendszer közötti ideológiai-politikai küzdelem részeként, az új pápa személyét pedig a szocializmussal szembeni, hosszú távú politikai kihívásként értelmezi, különös hangsúlyt helyezve lengyel származására és a szocialista társadalomról szerzett személyes tapasztalataira.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. szeptember 20.
Miklós Dániel
főszerkesztő