A szövőszéktől a miniszteri bársonyszékig

Asszonynak szülni kötelesség, lánynak szülni dicsősség! – hangzott a Rákosi-korszak egyetlen női miniszterének nevével összefonódott túlzó népességszabályozási rendelet jelszava. Ratkó Anna népjóléti, majd egészségügyi miniszter életéhez, munkásságához kötődnek az itt közölt dokumentumok, amelyekből egyértelműen kitűnik szerepvállalásának igazi lényege, amelyről így vall egy vele készített interjúban: Rákosi elvtárs azt mondta, hogy nem válogathatom meg, hogy mit akarok csinálni, azt kell tennem, amit a párt kíván.

Komócsin Mihály bíráló levele Ratkó Anna szegedi beszédéről  

  

MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA                                                   Szeged, 1949. július 26.
Nagy-szegedi Pártbizottsága                                                              3476/1949.
                                                                                                          K. M./SR.

Tárgy: Népjóléti intézményekkel kapcsolatos észrevételek megküldése
Ratkó Anna elvtársnőnek
Népjóléti miniszter
Budapest

Kedves Ratkó elvtársnő!

Ígéretemhez híven megírom a nagy-szegedi Pártbizottság észrevételeit a népjóléti minisztérium hatáskörébe tartozó szegedi intézmények működésével kapcsolatban. [...]

Befejezésül szeretnék még egy kissé nehéz kérdést fölvetni, s abban is a Pártbizottság észrevételeit közölni. Úgy hisszük, nem haragszol meg, ha ezt az észrevételünket is közöljük Veled. A következőkről van szó: Az Ö. P. elvtársnő beiktatási ünnepélye után a Pártbizottság megtárgyalta az ünnepség lefolyását, s azt a megállapítást tette, hogy az általad elmondott beszéd első része nemcsak hogy a beszédedbe, de az ünnepségbe sem illett bele. Az az érzésünk, hogy a beszéded elején fölolvasott szöveg nem általad lett szerkesztve, hanem valami úgynevezett „szakember" által. A fölolvasott szövegben ugyanis jóformán említés sem történt arról, hogy egészségügyi politikánk szerves része Pártunk politikájának, s hogy eddigi eredményeinket egészségügyi téren is a Párt és Rákosi elvtárs vezetése tette lehetővé. A szöveg hibája volt még az is, hogy úgy beszélt az új egészségügyi politikáról, hogy nem is igen emlékezett meg a Szovjetunió egészségügyi politikájáról, ahonnan egyedül kaptunk, s kaphatunk szempontokat, tapasztalatokat a szocialista egészségügyi politika kifejlesztésére. Hogy a fölolvasott szöveg nem a Te véleményed volt, azt bizonyítja az a tény is, hogy a fölolvasás után mint valami idegent tetted le az asztalra, s undorral megjegyezted: „Ez volt a szakma", s utána egészen más formában folytattad beszéded. A pártbizottság megállapítása az volt, hogy Rákosi elvtárs, a Központi Vezetőség figyelmeztetése a fokozott éberségre, s nem utolsósorban irántad érzett szeretetünk indokolttá és kötelességünk[k]é teszi, hogy erre a dologra felhívjuk a figyelmed. [...]

                                               Elvtársi üdvözlettel
                                                                                  ifj. Komócsin Mihály
                                                                                              titkár

MOL XIX-C-1-p-3. tétel-1949. 1. doboz (Magyar Országos Levéltár Népjóléti Minisztérium Ratkó Anna miniszter iratai). Eredeti, géppel írt, kézírással javított tisztázat.

Ezen a napon történt július 27.

1901

A közsegélyre szoruló hét éven felüli gyermekek gondozásáról szóló 1901:XXI. törvénycikket az uralkodó szentesítette, majd augusztus 10-én...Tovább

1944

A brit és amerikai légierő pusztító bombatámadása a csepeli Weiss Manfréd Művek ellen.Tovább

1944

A zugligeti Szép Ilona villamos kocsiszín melletti a Nagy Béla-féle cukrászdában a detektívekkel folytatott tűzpárbajban életét vesztette...Tovább

1949

Az első sikeres szovjet kísérleti atomrobbantás.Tovább

1955

A szovjet csapatok kivonulnak Ausztriából.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!
 

A 2024. év második ArchívNet számát ajánljuk figyelmükbe, amelyben ismét négy forrásismertetés található, amelyek a 20. század szűk ötven évét fedik le. Két publikáció foglalkozik az első és a második világháború alatt történet eseményekkel, egy az 1950-es évek végi magyarországi ruhaipar helyzetét mutatja be, egy pedig helytörténeti témában prezentál dokumentumokat.

Suslik Ádám (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) az első világháború szerbiai frontjának eseményeit idézi fel egy 1915-ből származó dokumentum segítségével. A belgrádi kormány által kiadott utasítás szerint kellett volna megvizsgálnia kivonuló bizottságoknak az osztrák-magyar haderő által okozott károk mértékét. Erre végül nem került sor, mivel a nehézkesen haladó osztrák-magyar támadás külső (bolgár, német) segítséggel végül 1915 végére elérte a célját: Szerbia összeomlott, a politikai vezetés és a hadsereg elmenekült.

Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) nyolcvan évvel ezelőtti történéseket mutat be. Forrásismertetésében megvilágítja, hogy Kárpátalján 1944 folyamán miként zajlott a deportált zsidók földjeinek kisajátítása, felhasználása – illetve, hogy az ilyen módon haszonbérletbe juttatott földek használatát miként ellenőrizték az év második felében.

Nagyobb időtávot fog át Szabó Csaba Gábor (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) helytörténeti témájú írása, azonban forrásokat 1z 1945–1957 közötti időszakról mutat be. A dokumentumok Komárom város labdarúgásának történetéhez (amelyről már korábban születtek összefoglaló igényű munkák) adnak kontextualizáló, hasznos adalékokat. Értve ez alatt a második világháború utáni újrakezdést, amikor is a világégés során gyakorlatilag megsemmisült sporttelepet is pótolniuk kellett a városban.

Az időrendet tekintve negyedik Tömő Ákos (doktorandusz, Eötvös Loránd tudományegyetem) publikációja mostani számunkban. A szerző az 1950-es évek magyarországi – változás alatt álló – divatvilágába, valamint a ruhaipar helyzetébe enged betekintést két levél segítségével. A két bemutatott forrásból kiderül: a divat és a ruhaipar terén a kívánt, és engedett változás korántsem ment olyan simán, mint ahogyan azt a kiépülő Kádár-rendszer tervezte.

A mostani számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben ismét felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2024. július 9.

Miklós Dániel

főszerkesztő