A szövőszéktől a miniszteri bársonyszékig

Asszonynak szülni kötelesség, lánynak szülni dicsősség! – hangzott a Rákosi-korszak egyetlen női miniszterének nevével összefonódott túlzó népességszabályozási rendelet jelszava. Ratkó Anna népjóléti, majd egészségügyi miniszter életéhez, munkásságához kötődnek az itt közölt dokumentumok, amelyekből egyértelműen kitűnik szerepvállalásának igazi lényege, amelyről így vall egy vele készített interjúban: Rákosi elvtárs azt mondta, hogy nem válogathatom meg, hogy mit akarok csinálni, azt kell tennem, amit a párt kíván.

„Szabotázs cselekmények" vezetői gépkocsik ellen, és a járművek védelme a Kútvölgyi úton

  

a.

dr. Bíró László jelentése az ÁVH-nak

B/J.73/1950/P.

Államvédelmi Hatóság
Budapest

Folytatólagos jelentésem a következő:

1950. augusztus 28-án d. e.

utaztam a kórház [a Kútvölgyi úti Állami Kórház] állományában lévő személyes használatomra biztosított MM 399 számú gépkocsival, a Balatonarácson tartózkodó K. I. elvtárs megvizsgálására.

A gépkocsi az indulás előtt a kórház udvarában várakozott.

A gépkocsi gumideffektet [!] kapott a jobb első keréken, melynek szerelésekor megállapítottuk, hogy a gumiban sebészeti varrótű volt elhelyezve. A tűt mellékelem. Ilyen sebészeti varrótűk az úton és országúton általában nem találhatók.

Intézkedtem, hogy a gépkocsi nappal is a kórház garázsában várakozzék.

Korábban, Ratkó elvtársnő kórházi bent fekvésekor (1950. VI. 24. - 1950. VII. 26-ig) Ratkó elvtársnő A 240 rendszámú kocsija a kórház előtt várakozott, miközben Ratkó elvtársnő Mészáros Lőrinc gépkocsivezetőjét felhívatta szobájába. Később Mészáros Lőrinc elvtárs elmondta nekem azt, hogy a gázpedállt [!] szurokkal valaki összeragasztotta, ami által a gépkocsi sebessége nehezen volt szabályozható. Mészáros elvtárs a hibát csak napok múlva találta meg, minthogy erre számítani nem lehetett.

Mészáros elvtárs ezt úgy értékelte, hogy valamelyik gépkocsivezető „tréfából" csinálta. Én azt hittem, hogy ezt az Államvédelmi Hatóságnak annak idején jelentették. Amikor tegnap az én gépkocsimmal kapcsolatos dolgot Ratkó elvtársnőnek jelentettem, megtudtam, hogy Ratkó elvtársnőnek gépkocsijával kapcsolatos korábbi ügyről Ratkó elvtársnő nem tud (nyilván azért, mert annak idején betegsége miatt gépkocsivezetője nem akarta nyugtalanítani, s így szükségesnek tartom ezen tényt is jelenteni. [...]

Budapest, 1950. augusztus 29.

                                                                             (dr. Bíró László)

MOL M-KS 276. f. 96. cs. 11. ő. e. (Magyar Országos Levéltár MDP KV Adminisztratív osztály Egészségügyi alosztály). Eredeti, géppel írt tisztázat

b.  

Feljegyzés a pártközpont adminisztratív osztálya számára a Kútvölgyi úti Állami Kórháznál autóparkoló létesítéséről

B/J.74/1950/P.

Feljegyzés
Sebes Sándor elvtársnak

1.) A Kútvölgyi úti Állami Kórház és a János Kórház közötti utcát biztonsági szempontból Ratkó elvtársnő indítványára a rendőrség lezárta. Minthogy azonban ezt kellőleg nem ellenőrzik, a járművek ezt nem tartják be.
2.) A Kútvölgyi úti Állami Kórházba napról napra nagy számban érkeznek vezető elvtársak gépkocsijai és ezeket a gépkocsivezetők magukra hagyják, minthogy az osztályokra vizsgálati anyagot hoznak, gyógyszerért jönnek stb.
Ezen magára hagyott gépkocsi ez ide 1.) alatt mellékelt és az ÁVH-hoz intézett levél szerint, mint Ratkó elvtársnő gépkocsija is, szabotázs-cselekményekkel vannak veszélyeztetve.
3.) Javaslat: Javasoljuk, hogy a kórházzal szemben egy autó-parkozó hely létesíttessék és az autó-parkozó helyre egy rendőr őrszem állíttassék (nem ÁVH), aki az autók biztonságáról, valamint az 1.) pontban említett lezárt út biztosításáról egyidejűleg gondoskodna.
Az autó-parkozó hely ügyében hónapokkal ezelőtt kint voltak Pongrácz, Nezvál, Vikol, Kara Anna és Bakács elvtársak és kilátásba helyezték annak felállítását, de ez ügyben még a mai napig intézkedés nem történt.
Azonos szövegű feljegyzést küldtem Moravecz László ÁVH ezredes elvtársnak.

Budapest, 1950. augusztus 29.

                                         Elvtársi üdvözlettel

                                                                           [popup title="[Aláírás nélkül.]" format="Default click" activate="click" close text="A levelet valószínűsíthetően Bíró László, a Kútvölgyi úti Kórház orvosa írta."]

MOL M-KS 276. f. 96. cs. 11. ő. e. (Magyar Országos Levéltár MDP KV Adminisztratív osztály Egészségügyi alosztály). Eredeti, géppel írt tisztázat

c.

Feljegyzés a Kútvölgyi úti kórháznál parkoló vezetői gépkocsik őrzéséről

Másolat

Feljegyzés

Budapest, 1950. október 24.

A Kútvölgyi úti Állami Kórházba érkező vezető elvtársak gépkocsijaiknak biztosítása ügyében:
A vizsgálat megállapította, hogy a Kórház udvarán, illetve a kórház melletti úttesten parkírozó vezető elvtársak gépkocsijait esetenként őrizet nélkül szokták hagyni a gépkocsivezetők, amíg a vezető elvtársak, illetve gépkocsivezetőik a kórházban dolgukat végzik. Az őrizetlenül hagyott gépkocsik ki vannak téve az ellenség által elkövethető legkülönbözőbb kártevéseknek, ami azt jelenti, hogy a vezető elvtársak élete is veszélyeztetve van.
A vezető elvtársak gépkocsijaik biztonságosabb parkírozása céljából megfelelő méretű zárt helyiség (garage) nem áll a gépkocsik rendelkezésére a kórház udvarán. A kórházba különböző időben érkező és különböző helyen (udvaron, úttesten) parkírozó gépkocsik biztosítását nem oldja meg az erre a célra beállítható őrszem sem, mert az őr, a fent említett okok miatt nem tudta betekinteni valamennyi gépkocsit. Így az ellenségnek módjában van különböző módon robbanó vagy egyéb mérgező anyagokat elhelyezni a gépkocsik alkatrészein, amellyel veszélyeztetheti a vezető elvtársak életét is.
A vezető elvtársak gépkocsijaik kellő biztosítása csak úgy válik tökéletessé, ha a kórházba érkező rövidebb, hosszabb időre való tartózkodásra megfelelő zárt helyiségben (garage-ban) kapnak elhelyezést. Az erre a célra elkészített helyen, politikai és szakmai szempontból megfelelő személy biztosítása a vezető elvtársak kórházba érkező gépkocsijaikat [!]. A megfelelő zárt helyiség azon kívül, hogy biztosítsa az esetleges politikai vonatkozású kártevések ellen a gépkocsikat, egyben biztosítsa az időjárás rongálásaitól is.

                                                                            [Aláírás nélkül.]

MOL M-KS 276. f. 96. cs. 11. ő. e. (Magyar Országos Levéltár MDP KV Adminisztratív osztály Egészségügyi alosztály). Eredeti, géppel írt másolat
 

Ezen a napon történt július 01.

1903

Elindul az első Tour de France.Tovább

1904

Megkezdődnek a III. nyári olimpiai játékok St. Louisban.Tovább

1933

Építeni kezdik a lakihegyi adótornyot.Tovább

1990

Az NDK és az NSZK vám – és valutaunióra lép.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Alakítók vagy elszenvedők? Személyek, családok, csoportok a huszadik századi történelemben

Tisztelt Olvasók!

A geológiától kölcsönzött szóval élve az ArchívNet idei második száma egyfajta „társadalmi szelvényt” kíván az olvasók elé tárni. A társadalom rétegei hasonlatosak bolygónk kőzettakarójához, amelyeket egyben, egyszerre nehéz áttekinteni, nem is beszélve arról – hogy akárcsak a geológia esetében – térben és időben is nagy eltérések mutatkozhatnak egy-egy országot mintául véve.
Jelen szám a tizenkilencedik-huszadik század magyar társadalmáról kíván egy szelvényt bemutatni, mind az alsó, közép és felső rétegekről. Olyan személyekről, csoportokról, akik között voltak, akik alakították az eseményeket, míg mások csak leginkább elszenvedték az idők változását, azonban erről – a mi, vagyis az utókor szerencséjére – írásban adtak számot.

Az időrendet követve az első Hlbocsányi Norbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltára) az írása, aki cégbírósági iratok segítségével mutatja be egy jelentős kereskedőcsalád, a Kohnerek osztrák-monarchiabeli felemelkedését, majd 1920-30-as évekbeli gazdasági hatalmuk elsorvadását. Csunderlik Péter (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, tudományos munkatárs Politikatörténeti Intézet) a társadalom középső rétegéhez tartozó értelmiség egy részét mutatja be írásában. Az általa bemutatott dokumentum egy lista azokról a személyekről, akik a Galilei-kör tagjaként 1919-ben felajánlották szolgálataikat a Forradalmi Kormányzótanácsnak.

Szlávik Jánosné (helytörténész, Gödöllő) a második világháború magyarországi harcainak időszakába kalauzol el minket Bőti Imre csendőr főtörzsőrmester naplóján keresztül, aki személyes sorsának viszontagságos voltáról adott számot írásában. Magos Gergely (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) retrospektív egodokumentumokat prezentál és elemez publikációjában. Írásának fő célja nemcsak maguknak a szövegeknek a bemutatása, hanem hogy a főként az értelmiség soraiból származó szerzők a hosszú negyvenes évek folyamán miként alakították át önmagukról szóló írásaikban a korábbi életeseményeiket.

Az időrendi sort Tóth Eszter Zsófia (történész–társadalomkutató, főmunkatárs, Mediaworks) forrásismertetése zárja. Az ArchívNet hasábjain korábban Keresztes Csaba már foglalkozott az ún. 1988-as „metróbalhéval”, azonban Tóth Eszter Zsófia ezúttal az 1980-as évekbeli magyarországi skinhead-mozgalmat a tagok társadalmi háttere felől közelíti meg bírósági iratok alapján.

Egyúttal felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei harmadik számába továbbra is várjuk a forrásismertetéseket a huszadik századi gazdaság- és társadalomtörténetre, valamint külföldi konfliktusokra vonatkozóan.
  

Budapest, 2022. május 27.
Miklós Dániel
főszerkesztő