A Német Birodalom hadat üzen az Orosz Birodalomnak.Tovább
Az anschluss nélküli anschluss
Hetvenöt évvel ezelőtt, 1938 márciusában Hitlernek az anschlusst bejelentő beszédét negyedmillió osztrák hallgatta a bécsi Heldenplatzon. A tanulmány és a források célja annak bemutatása, hogy az anschluss egy belülről (is) előkészített folyamat végpontja volt, és erre hogyan reagált és reagál Ausztria, illetve mennyire nem fogta fel a változás horderejét Horthy Magyarországa. Horthy szerint annyi történt mindössze, hogy „egy régi jóbarátunk [...] egyesült egy másik régi jóbarátunkkal". A források arra is felhívják a figyelmet, hogy a múlttal való őszinte szembenézés elodázhatatlan.
Kurt von Schuschnigg szövetségi kancellár rádióbeszéde
1938. március 11.
Osztrákok!
A mai nap nehéz és döntő helyzet elé állított bennünket. Azt a megbízást kaptam, hogy beszámoljak az osztrák népnek a nap történéseiről.
A német birodalmi kormány határidős ultimátumot nyújtott át a szövetségi elnök úrnak, mely szerint a szövetségi elnök úrnak egy számára javasolt jelöltet kellene kineveznie szövetségi kancellárrá, és a kormányt is a német birodalmi kormány javaslatai figyelembe vételével kellene kijelölnie, ellenkező esetben kilátásba helyeznék erre az órára német csapatok bevonulását.
Megállapítom a világ színe előtt, hogy azok az Ausztriában elterjedt hírek, hogy munkásmegmozdulások történtek, hogy patakokban folyt a vér, hogy a kormány nem ura a helyzetnek, és saját erőből nem is tudott volna rendet teremteni, egytől egyig kitalációk. A szövetségi elnök úr megbízott azzal, hogy közöljem az osztrák néppel, hogy meghajolunk az erőszak előtt.
Mivel semmi esetre, még ebben a komoly órában sem kívánjuk, hogy német vér folyjon, utasítottuk a haderőnket, hogy abban az esetben, ha végrehajtják a bevonulást, jelentős ellenállás nélkül - ellenállás nélkül - vonuljon vissza, és várja meg, milyen döntések születnek a következő órákban. A szövetségi elnök úr megbízta Schilhawsky gyalogsági tábornok, vezető csapatfelügyelőt, a hadsereg irányításával. Ő fogja kiadni a hadsereg számára a további utasításokat. Így hát ebben az órában egy német kifejezéssel és szívbéli kívánsággal búcsúzom az osztrák néptől: Isten óvja Ausztriát!
Forrás: Rücktritt. „...dass wir der Gewalt weichen". http://www.akustische-chronik.at/1938
A hozzáférés ideje: 2013 szeptembere. A szerző fordítása.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt augusztus 01.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő