Az ügynökök bére

Vita a "bizalmas jellegű közbiztonsági kiadások" növeléséről

A titkosszolgálatok titokzatos világával kapcsolatban számos legenda és féligazság olvasható. Kevés szó esik azonban az anyagi háttérről, illetve az állami apanázs felhasználásának pontos struktúrájáról. Önmagában az is izgalmas tétel, hogy mennyi pénz jut az információk megvásárlására, illetve ezzel összefüggésben a beépített vagy a „céggel" kapcsolatban lévő „ügynökök" munkájának megfizetésére. Az alábbi források erre világítanak rá két minisztérium levélváltásán keresztül az első világháborút követő pénzínséges világban.


2.

Kérelem a hitelkeret „pótlólagos" felhasználására

 

6001/eln./BM sz.                                                        M. kir. Pénzügyministerium

                                                                                  Érkezett: 1922. SZEPT. 7.

 

Az 1922. évi augusztus hó 25-én tartott

hozzájárult ahhoz, hogy az 1922/23. évi költségvetési tervezetbe a belügyi tárca „Közbiztonsági és közrendészeti szolgálatok" címénél „Közbiztonsági alap" című rovatában az 1921/22 évi költségvetésben felvett 500 000 koronával szemben Nyolcmillió (8 000 000) korona irányoztassék elő, illetőleg az 1922/23 évi költségvetési tervezet alkotmányos tárgyalásáig a felemelt hitelösszeg már ennek alapján bocsátassék rendelkezésemre.

Miután az 1922/23. évi költségvetési év I. negyedére vonatkozó hiteligénylési kimutatásba a fenti rovaton csak az 1921/22. évi költségvetésben felvett 500 000 koronának megfelelő egy negyede vétetett fel, van szerencsém ennélfogva Nagyméltóságodat tisztelettel arra kérni, hogy az 1922/23 költségvetési év I. negyedéről szóló hiteligénylési kimutatásban felvett hitelösszeg és a jelenleg felemelt hitelösszeg közt mutatkozó különbözetnek megfelelő hitelösszeget, vagyis Egymillió-nyolszázhetvenötezer (1 875 000) koronát pótlólag már most rendelkezésemre bocsátani méltóztassék.

Egyben van szerencsém Nagyméltóságoddal közölni, hogy az 1922/23. évi költségvetési év II. negyedére vonatkozó hiteligénylési kimutatásba a fenti rovaton már a felemelt hitelösszegnek megfelelő hányada vétetett fel.

Végül tekintettel arra, hogy a fenti rovaton eddig rendelkezésemre bocsátott hitel a felmerült kiadásokra nem elegendő, tisztelettel kérem Nagyméltóságodat, hogy nagybecsű elhatározását velem mielőbb közölni méltóztassék.

 

Budapest, 1922. évi augusztus hó 31-én.

 

Rakovszky (eredeti aláírás)

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Nagyméltóságú

Dr. Kállay Tibor úrnak,

magyar királyi pénzügyminiszter

Jelzet: MOL K-269, 189. cs. 81. t. 8.

Ezen a napon történt augusztus 10.

1945

Japán kapitulál a második világháborúban.Tovább

1986

Ezen a napon rendeztek először Forma 1-es futamot a Hungaroringen.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Alakítók vagy elszenvedők? Személyek, családok, csoportok a huszadik századi történelemben

Tisztelt Olvasók!

A geológiától kölcsönzött szóval élve az ArchívNet idei második száma egyfajta „társadalmi szelvényt” kíván az olvasók elé tárni. A társadalom rétegei hasonlatosak bolygónk kőzettakarójához, amelyeket egyben, egyszerre nehéz áttekinteni, nem is beszélve arról – hogy akárcsak a geológia esetében – térben és időben is nagy eltérések mutatkozhatnak egy-egy országot mintául véve.
Jelen szám a tizenkilencedik-huszadik század magyar társadalmáról kíván egy szelvényt bemutatni, mind az alsó, közép és felső rétegekről. Olyan személyekről, csoportokról, akik között voltak, akik alakították az eseményeket, míg mások csak leginkább elszenvedték az idők változását, azonban erről – a mi, vagyis az utókor szerencséjére – írásban adtak számot.

Az időrendet követve az első Hlbocsányi Norbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltára) az írása, aki cégbírósági iratok segítségével mutatja be egy jelentős kereskedőcsalád, a Kohnerek osztrák-monarchiabeli felemelkedését, majd 1920-30-as évekbeli gazdasági hatalmuk elsorvadását. Csunderlik Péter (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, tudományos munkatárs Politikatörténeti Intézet) a társadalom középső rétegéhez tartozó értelmiség egy részét mutatja be írásában. Az általa bemutatott dokumentum egy lista azokról a személyekről, akik a Galilei-kör tagjaként 1919-ben felajánlották szolgálataikat a Forradalmi Kormányzótanácsnak.

Szlávik Jánosné (helytörténész, Gödöllő) a második világháború magyarországi harcainak időszakába kalauzol el minket Bőti Imre csendőr főtörzsőrmester naplóján keresztül, aki személyes sorsának viszontagságos voltáról adott számot írásában. Magos Gergely (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) retrospektív egodokumentumokat prezentál és elemez publikációjában. Írásának fő célja nemcsak maguknak a szövegeknek a bemutatása, hanem hogy a főként az értelmiség soraiból származó szerzők a hosszú negyvenes évek folyamán miként alakították át önmagukról szóló írásaikban a korábbi életeseményeiket.

Az időrendi sort Tóth Eszter Zsófia (történész–társadalomkutató, főmunkatárs, Mediaworks) forrásismertetése zárja. Az ArchívNet hasábjain korábban Keresztes Csaba már foglalkozott az ún. 1988-as „metróbalhéval”, azonban Tóth Eszter Zsófia ezúttal az 1980-as évekbeli magyarországi skinhead-mozgalmat a tagok társadalmi háttere felől közelíti meg bírósági iratok alapján.

Egyúttal felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei harmadik számába továbbra is várjuk a forrásismertetéseket a huszadik századi gazdaság- és társadalomtörténetre, valamint külföldi konfliktusokra vonatkozóan.
  

Budapest, 2022. május 27.
Miklós Dániel
főszerkesztő