Az ügynökök bére

Vita a "bizalmas jellegű közbiztonsági kiadások" növeléséről

A titkosszolgálatok titokzatos világával kapcsolatban számos legenda és féligazság olvasható. Kevés szó esik azonban az anyagi háttérről, illetve az állami apanázs felhasználásának pontos struktúrájáról. Önmagában az is izgalmas tétel, hogy mennyi pénz jut az információk megvásárlására, illetve ezzel összefüggésben a beépített vagy a „céggel" kapcsolatban lévő „ügynökök" munkájának megfizetésére. Az alábbi források erre világítanak rá két minisztérium levélváltásán keresztül az első világháborút követő pénzínséges világban.


2.

Kérelem a hitelkeret „pótlólagos" felhasználására

 

6001/eln./BM sz.                                                        M. kir. Pénzügyministerium

                                                                                  Érkezett: 1922. SZEPT. 7.

 

Az 1922. évi augusztus hó 25-én tartott

hozzájárult ahhoz, hogy az 1922/23. évi költségvetési tervezetbe a belügyi tárca „Közbiztonsági és közrendészeti szolgálatok" címénél „Közbiztonsági alap" című rovatában az 1921/22 évi költségvetésben felvett 500 000 koronával szemben Nyolcmillió (8 000 000) korona irányoztassék elő, illetőleg az 1922/23 évi költségvetési tervezet alkotmányos tárgyalásáig a felemelt hitelösszeg már ennek alapján bocsátassék rendelkezésemre.

Miután az 1922/23. évi költségvetési év I. negyedére vonatkozó hiteligénylési kimutatásba a fenti rovaton csak az 1921/22. évi költségvetésben felvett 500 000 koronának megfelelő egy negyede vétetett fel, van szerencsém ennélfogva Nagyméltóságodat tisztelettel arra kérni, hogy az 1922/23 költségvetési év I. negyedéről szóló hiteligénylési kimutatásban felvett hitelösszeg és a jelenleg felemelt hitelösszeg közt mutatkozó különbözetnek megfelelő hitelösszeget, vagyis Egymillió-nyolszázhetvenötezer (1 875 000) koronát pótlólag már most rendelkezésemre bocsátani méltóztassék.

Egyben van szerencsém Nagyméltóságoddal közölni, hogy az 1922/23. évi költségvetési év II. negyedére vonatkozó hiteligénylési kimutatásba a fenti rovaton már a felemelt hitelösszegnek megfelelő hányada vétetett fel.

Végül tekintettel arra, hogy a fenti rovaton eddig rendelkezésemre bocsátott hitel a felmerült kiadásokra nem elegendő, tisztelettel kérem Nagyméltóságodat, hogy nagybecsű elhatározását velem mielőbb közölni méltóztassék.

 

Budapest, 1922. évi augusztus hó 31-én.

 

Rakovszky (eredeti aláírás)

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Nagyméltóságú

Dr. Kállay Tibor úrnak,

magyar királyi pénzügyminiszter

Jelzet: MOL K-269, 189. cs. 81. t. 8.

Ezen a napon történt november 05.

1927

Marianum néven internátus és tanárképzõ intézet alakult a pécsi M. Kir. Erzsébet Tudományegyetem katolikus férfi hallgatói részére.Tovább

1936

Miskolcon tartották a Turul XVII. Országos Követtáborát. „A szélső-jobboldali szervezetek […] hatalomátvételre készültek.” Darányi Ignác...Tovább

1946

Rajk László belügyminiszter rendelete a Katolikus Diákszövetség feloszlatásáról.Tovább

1966

Átadják a forgalomnak Budapest második aluljáróját a Blaha Lujza téren.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei harmadik száma. A legfrissebb ArchívNet publikációi olyan forrásokat ismertetnek, amelyek bemutatják a 20. századi magyar történelem mikro- és makroszintjének egy-egy részletét: legyen szó egyéni sorsokról, avagy államközi megállapodásokról.

Ordasi Ágnes (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) publikációjában olyan dokumentumokra hívja fel a figyelmet, amelyek egyszerre vonatkoznak a mikro- és a makroszintre. A Fiumei Kereskedelmi és Iparkamarához beérkezett felmentési kérelmek egyfelől bemutatják, hogy az intézménynek milyen szerepe volt az első világháború alatt a felmentések engedélyezése és elutasítása kapcsán a kikötővárosban, másrészt esettanulmányként kerül bemutatásra, hogy hasonló helyzetben miként működtek a királyi Magyarország területén működő, más kereskedelmi és iparkamarák. Harmadrészt pedig a fegyveres katonai szolgálat alól felmentésüket kérő személyek egyéni sorsába is betekintést engednek a forrásként szereplő kérelmek.

Fiziker Róbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) írásával már az első világháborút követő időszakba kalauzolja el az olvasót. A nyugat-magyarországi kérdést rendező velencei jegyzőkönyv egyik rendelkezésének utóéletét mutatja be egy döntőbírósági egyezmény segítségével. Ausztria és Magyarország között a velencei protokoll nyomán a helyzet rendeződni látszott, azonban a magyar fél a Burgenland területén okozott károk megtérítésével hadilábon állt. A két állam számára – ha alapjaiban nem befolyásolta Bécs és Budapest viszonyát – még évekig megválaszolatlan kérdést jelentett a ki nem egyenlített számla ügye.

A makroszintet bemutató irat után Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy olyat történetet mutat be két távirat prezentálásával, amelyek egy, az emigrációt választó magyar család sorsára is rávilágítanak. Az újságíró Marton házaspár 1957-ben vándoroltak ki Magyarországról, azonban az államvédelem megpróbált rajtuk keresztül csapdát állítani az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségén menedékben részesített Mindszenty József esztergomi érsek számára. Mindszentyt az államvédelem igyekezett rábírni arra, hogy hagyja el az országot a Marton családdal, erről azonban az amerikai diplomaták értesültek, így végül a terv nem valósult meg.

Pétsy Zsolt Balázs (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) három olyan dokumentumot ismertet, amelyek rávilágítanak a magyarországi római katolikus egyház helyzetére a késő Kádár-korszakban. Az Álllami Egyházügyi Hivatal bemutatott jelentései 1986-ból és 1987-ből arról tájékoztatták az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztályát, hogy miként zajlottak a Vatikán képviselőivel a különböző egyeztetések (személyi kinevezések, a Szentszék és Magyarország együttműködése stb.).

Az idei harmadik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2024. szeptember 19.

Miklós Dániel
főszerkesztő