Megjelenik a Bibó-emlékkönyv, melyet Bibó István 1945-1948 között írt meg.Tovább
Bírói és Államügyészi Akadémia
„Avégből, hogy az ítélőbírói és államügyészi karnak a népi demokrácia szellemében való megújhodása meggyorsítható legyen, lehetővé kell tenni, hogy népi származású dolgozók a büntető bírói és az államügyészi feladatok betöltéséhez szükséges ismereteket és képesítést - megfelelő társadalomtudományi előképzés után - az egyébként fennálló szabályoktól eltérően szerezhessék meg. Ebből a célból az igazságügyminiszter egyéves büntetőbírói és államügyészi akadémiát (a továbbiakban: akadémia) szervez.”
I. melléklet
| Jelenleg 4 fajta bíróságunk van: | 143 járásbíróság |
| 21 megyebíróság | |
| 5 felsőbíróság és a | |
| Legfelsőbb Bíróság |
A járásbíróságok eloszlása a következő:
| 114 | járásban van | 114 járásbíróság |
| 8 | járásban van | 18 járásbíróság |
| 18 | járásban nincs | ? |
| Budapesten van | 7 | |
| Járás nélkül, városterületre illetékes /Kisújszállás, Karcag, Hódmezővásár, Békéscsaba/ | 4 járásbíróság | |
| 140 | járás | 143 járásbíróság |
| 6 járásbíróság nincs a járás székhelyén |
II.
A 19 megyében 21 megyei bíróság /törvényszék/ van. Bács-Kiskun megyében 2 megyei bíróság /Kecskeméten és Baján/ van, Komárom megyében nincs megyei bíróság. Budapesten 2 törvényszék van, külön büntető és külön polgári törvényszék.
A bíróságok illetékességi területe nem esik egybe a közigazgatási területekkel. A Nagybudapesthez csatolt peremvárosokra pl. a pestmegyei /Pestvidéki/ törvényszék illetékes.
III.
Felsőbíróság van Budapesten, Győrött, Pécsett, Debrecenben, Szegeden.
A Felsőbíróságnak megfelelő közigazgatási egysége nincs. Az egyfokú fellebbvitel folytán a Felsőbíróságokra nincs szükség. Fennállásuk bírói igazgatási és ítélkezési szempontból káros.
II. melléklet
Néhány jellegzetes eltávolítandó személy:
Dr. M. L., a Legfelsőbb Bíróság "kiváló munkás" bírája, erdélyi kommunista perek ítéletszerkesztő bírája volt.
Dr. M. S., legfelsőbb bírósági bíró, ugyanannak az ötöstanácsnak volt tagja.
Dr. L. T., a budapesti főállamügyészség elnöke, az 1940-es években a budapesti ügyészségnél a kommunista ügyek előadója volt.
Dr. Z. K., a minisztérium törvényelőkészítési osztályán főelőadó, Törekynek volt hosszú időn keresztül titkára, ma is aktív ellenség.
Dr. R. L., a minisztérium költségvetési osztályának vezetője, klerikális beállítottságú fasiszta.
Dr. M. A., az ügyészi felügyeleti osztályról rövid idővel ezelőtt került ki a felső bírósághoz, 1938-1943-ig, mint ötöstanácstag több kommunista perben ítélkezett.
Dr. S. Ö. a Legfelsőbb Bíróság másodelnöke, a jelenlegi vezetője, jobboldali szociáldemokrata.
Dr. B. B. legfelsőbb bírósági tanácselnök, jobboldali szociáldemokrata, volt államtitkár.
Dr. F. G., törvényszéki tanácselnök, jobboldali szociáldemokrata, volt belügyi államtitkár.
Dr. Sz. J., felsőbírósági tanácselnök, jobboldali szociáldemokrata, volt igazságügyi államtitkár.
III. melléklet
Az igazságügyi apparátus létszámcsökkentése
1.) A minisztérium létszámának csökkentése:
| jelenlegi | tervezett | csökkenés | % | |
| létszám | ||||
| miniszter, államtitkár | 2 | 2 | ||
| fogalmazók | 179 | 159 | 20 | 11 |
| segédhivataliak, könyvelők | 296 | 211 | 85 | 28 |
| hivatalsegédek, gépkocsivezetők | 97 | 87 | 10 | 10 |
| 574 | 459 | 115 | 20 | |
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 28.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
A lapunk idei ötödik számában négy forrásismertetés olvasható, amelyek közül kettő a második világháború utáni Magyarország külországokkal való kapcsolataiba enged betekintést. A két másik forrásismertetés fő témája ugyan eltér az előzőekétől, azonban ez utóbbiakban is megjelenik – a személyek szintjén – a külfölddel, a külországokkal való kapcsolat.
Időrendben az első Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) két részes forrásismertetésének a második fele. Ezúttal olyan iratokat mutat be a szerző, amelyek a magyar–csehszlovák lakosságcsere Nógrád-Hont vármegye nyugati felére vonatkoznak: a kirendelt magyar összekötők jelentéseit, akik arról írtak, hogy a településeken miként zajlott a szlovákság körében a csehszlovák agitáció az átköltözés érdekében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Mindszenty József és Zágon József halálának 50. évfordulója kapcsán a Szent István Alapítvány levéltárából mutat be egy iratot. Amelyhez kapcsolódóan bemutatja az azt őrző gyűjteményt is. Az ismertetett dokumentum egy Zágon Józseffel lezajlott beszélgetés összefoglalója, amelyet Tomek Vince, a piarista rend generálisa jegyzett le; kifejtve többek között, hogy miként állt Mindszenty személyének, valamint utódlásának kérdése a nemzetközi térben.
Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) forrásismertetésének második részében a Mikroelektronikai Vállalat létrehozásának előzményeihez kapcsolódóan mutat be egy iratanyagot, amelyet az Államibiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára őriz. Az állambiztonság a saját módszereivel igyekezett hozzájárulni ahhoz, hogy csökkenjen Magyarország technológiai lemaradása: ehhez lett volna szükséges rávenni az együttműködésre az Egyesült Államokba emigrált Haraszti Tegze Péter villamosmérnököt, azonban ez a próbálkozás kudarcba fulladt.
Idén október 3-án avatták fel a néhai brit miniszterelnök, Margaret Thatcher emlékművét Budapesten. Ennek apropóján Pál Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) idézte fel a Vaslady 1984-es magyarországi látogatását. Az esemény kiemelkedő fontosságú volt nemcsak az év, hanem az évtized számára hazánkban: Thatcher volt ugyanis az első brit kormányfő, aki hivatali ideje során látogatott Magyarországra – a fogadó fél ennek megfelelően igyekezett vendégül látni.
Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. november 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő