Breszt-Litovszk-ban Szovjet-Oroszország fegyverszüneti szerződést köt a központi hatalmakkal (Németországgal és az Osztrák–Magyar...Tovább
Bírói és Államügyészi Akadémia
„Avégből, hogy az ítélőbírói és államügyészi karnak a népi demokrácia szellemében való megújhodása meggyorsítható legyen, lehetővé kell tenni, hogy népi származású dolgozók a büntető bírói és az államügyészi feladatok betöltéséhez szükséges ismereteket és képesítést - megfelelő társadalomtudományi előképzés után - az egyébként fennálló szabályoktól eltérően szerezhessék meg. Ebből a célból az igazságügyminiszter egyéves büntetőbírói és államügyészi akadémiát (a továbbiakban: akadémia) szervez.”
Tanfolyam
Igazságügyminisztérium
Tanulmányi Osztály
Budapest, 1950. okt. 24.
Kedves Keleti elvtárs!
Az október 16-i levelében felvetett kérdésekre kissé késve ugyan, de ezúttal válaszolok.
Azok a szervezetek, amelyek az akadémiára vonatkozó javaslataikat nem közvetlen a Pártszervezet útján tették meg a kisebb pártszervezetektől eltekintve - elsősorban vidékiek - nem adtak Párt kádervéleményezést, miután Párt káderjellemzést csak Pártvonalra adnak. Ez az oka annak, hogy a legtöbb javaslatnál üzemi, szakszervezeti, DISZ vagy egy tömegszervezeti jellemzések, illetve javaslatok vannak.
Az akadémiára közvetlenül a Pártszervezetek csak azokat a javaslatokat küldték, amelyeket az utóbbi időben a Pártközpont káderosztálya utasítására küldtek.
Az akadémiára behívottakról Párt kádervéleményt az igazságügyi minisztérium Pártszervezete útján utólag kértük és egyrésze be is érkezett már.
Az akadémia két részben indul. Az első része november 6-án. Erre a tanfolyamra hívjuk be a honvédségi és a rendőrségi elvtársakat is, hogy a mi részünkről erre a tanfolyamra nem 100 elvtársat, hanem 7 elvtársat hívtunk be. Igyekeztünk a kiválogatásnál - a 77 elvtársnál a megadott szempontok szerint eljárni ami kisebb eltérésektől eltekintve meg is lett valósítva. Az esetleges eltérések oka, hogy már a november 22-én induló második tanfolyamra is figyelemmel voltunk.
A mi részünkről behívott elvtársak összetétele:
| Szociális származás: | Pártoktatás foka | ||
| munkás | 37 | alapfokú | 9 |
| dolg. paraszt | 29 | haladó | 17 |
| alkalmazott | 3 | 2 hetes | 3 |
| értelmiségi | 2 | 1 hetes | 1 |
| kisiparos | 5 | 3 hetes | 2 |
| egyéb | 2 | 4 hetes | 2 |
| 6 hetes | 6 | ||
| Munkaszerinti megoszlás: | 2 hónapos | 2 | |
| munkás: | 51 | 4 hónapos | 2 |
| nehéziparban | 20 | 3 hónapos egyéni | 4 |
| paraszt: | Mozgalmi funkció: | ||
| Tszcs | 5 | járási, kerületi munkatárs | 3 |
| áll. gazd. | 2 | városi biz. tag | 2 |
| párt és tömeg | városi munkatárs | 3 | |
| szerv. | 4 | Alapszervi titkár | 4 |
| egyéb foglalk. | 5 | Alapszervi vez. tag. | 17 |
| alkalmazott | 10 | népnevelő | 15 |
| értelmiségi | 1 | aktíva | 5 |
| Párttagság kelte: | tömegszervezeti munkát | 22 | |
| MKP 1945 | 32 | nem végez semmit | 7 |
| 1946 | 6 | Házastárs tagsága: | |
| 1947 | 12 | tag | 24 |
| 1948 | 3 | tömegszervezeti | 18 |
| MKP 1949 | 7 | ||
| MKP 1950 | 9 | ||
| Egyesüléstől | |||
Megjegyzés: a párttagság kelte címu rovathoz. 1945-46-ig a volt átmenetileg Szoc. Dem. párt tagja. 1949-50-es évfolyamon belül leginkább tagjelöltek vannak. Egyesülések legnagyobb része munkás, egyrésze alapszervi titkár.
Az akadémiára javasoltak lényegében négy területről tevődnek össze:
- Az igazságügyi apparátuson keresztül kapott elvtársak, ezek kisebb számban kerültek ki az igazságügyi apparátusból. Nagyobb számban népiülnökök soraiból. Azok közül az ülnökök közül, akik az ülnök munkájuk alapján erre alkalmasnak látszottak.
- Az Országos Káderosztály közben járására kaptunk javaslatokat a házipari, a könnyuipari minisztériumtól, a DISZ-től és a vasasszervezettől.
- Akik tudomást szereztek arról, hogy ilyen akadémia indul és jelentkeztek. Ezek nagyrésze-főleg a falusiak- tömegszervezeti, vagy falusi pártszervezeti javaslattal együtt jelentkeztek.
- Üzemi, vagy kerületi pártszervezetek javaslata alapján.
Az előző háromnál általában kisebb pártszervezetektől eltekintve párt javaslatok nincsenek a már fent jelzett okok miatt.
Az akadémia vezetőségére vonatkozó végleges javaslatok valószínuleg holnap tudom csak megküldeni a miniszter, az államtitkár elvtársak, illetőleg a személyzeti osztály vezetőjével való végleges megállapodás után.
Elvtársi üdvözlettel:
/Nádas András/
oszt. vezető
(MOL-M-KS-276.f.-96.cs-6.őe.-15.d - Magyar Országos Levéltár- MDP irartok-Adminisztratív osztály-6. őrzési egység-15.doboz)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 05.
1917
1933
Az Egyesült Államokban véget ér az alkoholtilalom.Tovább
1941
A szovjet ellentámadás megindulásának napja Moszkvai csata, a német hadsereg első veresége a II. Világháborúban.Tovább
1952
Londonban a sajátos időjárási viszonyok és a levegő szennyezettsége miatt létrejövő szmog körülbelül 12000 ember halálát okozza.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet idei ötödik számában megjelenő négy forrásismertetés közül három szorosabban-lazábban kapcsolódik az 1945 után bekövetkező államszocialista fordulathoz, míg a negyedik írás földrajzilag köthető az előbbiekhez. Ez utóbbi forrásismertetés ugyanis Kárpátaljához kötődik, amely a huszadik század során Magyarország, Csehszlovákia és a Szovjetunió részét is képezte. Jelen esetben a helyszín még a Magyar Királyság, az időpont pedig 1914 mint háborús év.
Az időrendet követve első a már említett Kárpátaljához kötődő forrásismertetés Suslik Ádám (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) tollából. A szerző két dokumentum segítségével mutatja be, hogy az 1914 szeptemberében lezajlott orosz betörés után a visszavonuló osztrák-magyar csapatok miként egészítették ki hiányos ellátmányukat rekvirálásokkal az északkelet-magyarországi hadműveleti területen.
Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) írásában az olvasókat 1953-ba, de már a Sztálin halála utáni időszakba kalauzolja el. Az általa ismertetett dokumentum Fehér Lajos kulákokkal kapcsolatos álláspontját mutatja be – amelyek már magukon viselik az „új szakasz” nyomát. A szerző egy érdekességre is felhívja a figyelmet: az 1950-es években két Fehér Lajos is foglalkozott a magyarországi agrárium átalakításával. A téziseket jegyző Fehér Lajos újságíró közülük az ismertebb – voplt azonban egy névrokona, aki az MDP Központi Vezetőségének Mezőgazdasági Osztályán dolgozott. Alkalmasint pedig az is előfordult, hogy a két Fehér Lajos ugyanazon a testületi ülésen volt jelen.
Akárcsak a „kulákkérdés,” úgy a koncepciós perek, illetve azok át-, felülvizsgálata is vastagon kötődnek a régió sztálinista korszakához. Bessenyei Vanda (doktoranda, Szegedi Tudományegyetem) az egyik legismertebb csehszlovák koncepciós per felülvizsgálati folyamatának egy részét mutatja be. Rudolf Slánský, „a csehszlovák Rajk” rehabilitációjának ügyét a hasonló, magyarországi eseményekkel állítja párhuzamba, felhívva a figyelmet arra, hogy 1953 után Budapesten a legfelsőbb vezetésben átrendeződés zajlott, míg Prágában gyakorlatilag 1968-ig megmaradt a neosztálinista irányítás.
Kládek László (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Kormárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) forrásismertetése a sztálinista, államosító korszakhoz áttételesen kapcsolódik: a termékeiről jól ismert dorogi hanglemezgyár a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat gyáregységeként működött, amely a különböző államosított cégek egyesítése nyomán 1951-ben jött létre. Az ismertetés a dorogi üzemegység létrejöttét, valamint működésének első éveit mutatja be részletesen.
Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2023. november 8.
Miklós Dániel
főszerkesztő