Franciaországban Rundstedt és Guderian páncélosai támadást indítanak az Aisne folyó mentén. Jean de Lattre de Tassigny francia tábornok...Tovább
Bírói és Államügyészi Akadémia
„Avégből, hogy az ítélőbírói és államügyészi karnak a népi demokrácia szellemében való megújhodása meggyorsítható legyen, lehetővé kell tenni, hogy népi származású dolgozók a büntető bírói és az államügyészi feladatok betöltéséhez szükséges ismereteket és képesítést - megfelelő társadalomtudományi előképzés után - az egyébként fennálló szabályoktól eltérően szerezhessék meg. Ebből a célból az igazságügyminiszter egyéves büntetőbírói és államügyészi akadémiát (a továbbiakban: akadémia) szervez.”
III. melléklet
Az igazságügyi apparátus létszámcsökkentése
1.) A minisztérium létszámának csökkentése:
| jelenlegi | tervezett | csökkenés | % | |
| létszám | ||||
| miniszter, államtitkár | 2 | 2 | ||
| fogalmazók | 179 | 159 | 20 | 11 |
| segédhivataliak, könyvelők | 296 | 211 | 85 | 28 |
| hivatalsegédek, gépkocsivezetők | 97 | 87 | 10 | 10 |
| 574 | 459 | 115 | 20 | |
2.) Ügyészségi alkalmazottak:
| Ügyészek | 357 | 337 | 20 | 5.6 |
| fogalmazók | 94 | 75 | 19 | 20 |
| 451 | 412 | 39 | 8.6 |
3.) Bírósági alkalmazottak:
a.) Bírák
| Bírák | 1355 | 982 | 373 | 27 |
| fogalmazók | 711 | 560 | 151 | 21 |
| 2066 | 1542 | 524 | 25.3 |
segédhivataliak
| segédhivataliak | 2515 | 2033 | 482 | 19 |
| hivatalsegédek | 767 | 684 | 83 | 10 |
| 3282 | 2717 | 565 | 17.2 |
Összesítés:
| 1.) a minisztérium | 574 | 459 | 115 | 20 |
| 2.) ügyészségek | 451 | 412 | 39 | 8.6 |
| 3.) bírák és fogalmazók | 2066 | 1542 | 524 | 25.3 |
| 4.) segédhivataliak | 3282 | 2717 | 565 | 17.2 |
| 5.) telekkönyvvezetők | 357 | 320 | 37 | 10.3 |
| 6.) közjegyzők | 166 | 166 | ? | ? |
| Összesen: | 6896 | 5616 | 1280 | 18.5 |
Az igazságügyi apparátus fenti létszámában nem szerepel:
a.) a fiatalkorúak nevelőintézeti alkalmazottai 262
b.) a letartóztatóintézeti alkalmazottak 2354
Megjegyzés: A bírák számának Budapest és vidék közötti megoszlása:
A mai állapot szerint
az 1355 bíróból Budapesten van 542, vidéken van 813
a 711 fogalmazóból Budapesten van 258, vidéken van 453
2066 - 800 - 1266
A létszámcsökkenés után a tervezett
982 bíróból Budapesten lesz 330, vidéken 652
560 fogalmazóból Budapesten lesz 142, vidéken 418
1542 - 472 - 1070
csökkentés 328 (41%) 196 (15.7%)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt június 09.
1940
1958
Megkezdődik Nagy Imre és társainak pere Budapesten. A zárt tárgyaláson halálra ítélik rajta kívül Gimes Miklóst, Maléter Pált, Szilágyi...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő