Bírói és Államügyészi Akadémia

„Avégből, hogy az ítélőbírói és államügyészi karnak a népi demokrácia szellemében való megújhodása meggyorsítható legyen, lehetővé kell tenni, hogy népi származású dolgozók a büntető bírói és az államügyészi feladatok betöltéséhez szükséges ismereteket és képesítést - megfelelő társadalomtudományi előképzés után - az egyébként fennálló szabályoktól eltérően szerezhessék meg. Ebből a célból az igazságügyminiszter egyéves büntetőbírói és államügyészi akadémiát (a továbbiakban: akadémia) szervez.”

A jogi tanfolyam anyaga

1.) Ideológiai ismeretek36 (kétnapos) előadás
2.) Általános állam és jogelmélet7 (egynapos) előadás
3.) Alkotmány és közigazgatási jog7 (egynapos) előadás
4.) Bírósági- ügyészségi szervezet5 (egynapos) előadás
5.) Anyagi büntetőjog (ált. rész)16 (egynapos) előadás
6.) Anyagi büntetőjog (különös rész)30 (egynapos) előadás
7.) Bunvádi eljárásjog28 (egynapos) előadás
8.) A polgári jog alapjai12 (egynapos) előadás
9.) Büntetésvégrehajtási jog8 (egynapos) előadás
10.) Katonai büntetőjog5 (egynapos) előadás
11.) Szövetkezeti és munkajog7 (egynapos) előadás
12.) Gyakorlat68 (egynapos) előadás
összesen:208, illetve 244 előadás/nap

Az oktatás, tekintettel a magas létszámra, 2 párhuzamos tagozatban folyik. Általában ugyanazok az eladók adnak elő, mindkét tagozatban s ezt a tanrend megfelelő összeállításával biztosítottuk. Kivételt képez az anyagi büntetőjog általános és különös része, amelyet külön-külön előadó tart.
Az egyes anyagok előadói és témavázlata a következő:

1.) Ideológiai ismeretek
I.
A marxizmus-leninizmus alapvető elvi kérdései.

1.) Társadalmi formák fejlődése /történelmi materializmus alapkérdései/
2.) Marxista-leninista államelmélet /polgári dem. állam./
3.) Tőkés kizsákmányolás /klasszikus kapitalizmus/
4.) Az imperializmus lenini elmélete. A kapitalizmus általános válsága /fasiszta állam/
5-6.) A marxista-leninista párt.
7.) A proletárdiktatúra államrendszere, a népi demokrácia mint a proletárdiktatúra formája.
8.) A népi demokrácia fejlődése.
9.) A Párt a proletárdiktatúra rendszerében.
10.) A Nagy Októberi Szocialista Forradalom.
11.) Tanácsköztársaság 1919.

II.
A szocializmus építése városon és falun

12.) A szocialista gazdaság rendszere, a szocializmus építésének problémái /3 napos előadás/
13.) A szocialista iparosítás, a sztalini 5 éves tervek.
14.) A munkásosztály felelőssége a szocializmus építésében.
15.) A Bolsevik Párt harca a mezőgazdaság kollektivizálásáért /munkás-paraszt szövetség/
16.) Az MDP paraszt politikája.
17.) Szövetkezeti mozgalmunk időszeru kérdései.

III.
Nemzetközi munkásosztály harca a két világháború
között

18.) A munkásosztály a fasizmus-ellen. Lipcsei per.
19.) MKP harca a Horthy fasizmus és a jobboldali szociáldemokraták árulása ellen.
20.) A Rákosi per tanulságai.

IV.
Szovjetuió a béketábor élén

21.) A második világháború. Igazságos és igazságtalan háború.
22.) A Szovjetunió negyedik 5 éves terve. A nagy természetátalakító terv
23.) Népidemokráciák.
24.) A népidemokráciák kulturális problémái.
25-26.) A Szovjetunió a béketábor élén az imperialisták ellen. Nemzetközi békemozgalom.
27-28.) Nemzeti és gyarmati kérdés.

V.
Imperialista behatolás

29.) A Szovjetunió harca a trockizmus ellen.
30.) Titó az imperializmus ügynöke, behatolás a népi demokratikus országokba.
31.) Jobboldali szociáldemokraták a béke ellenségei.
32.) A Vatikán és a klerikális reakció a haladás ellen.
33.) Harc a burzsoá ideológia ellen.

VI.
Tudományos világnézet

34.) Tudomány és vallás.

2.) Általános állam és jogelmélet
Előadó: dr. Sz. I.

1.) Az állam és jog keletkezése. A jog és az állam. A jog és az osztályok. A jog fogalma.
2.) A jog és társadalmi funkciói.
3.) Jogrendszer. A jogrendszer tagozódása.
4.) A Szovjetunió jogrendszere.
5.) A Szovjetunió jogrendszere.
6.) A népi demokráciák jogfejlődése.
7.) A népi demokráciák jogfejlődése.

3.) Alkotmány és közigazgatási jog
Előadó: dr. B. O.

1.) Az alkotmány fogalma. A magyar alkotmányjogi helyzet történeti áttekintése.
2.) A Magyar Népköztársaság Alkotmánya és jelentősége. Az államszervezet vázlata.
3.) Választási alapelvek. A törvényhozás és a végrehajtás.
4-5.) A helyi tanácsok és jelentősége és az államigazgatás személyzeti kérdései.
6.) Emberi jogok. Állampolgári jogok és kötelességek. Külföldiek.
7.) A Szovjetunió államigazgatása, a szovjetek.

4.) A bírósági és ügyészségi szervezet
Előadó: dr. Á. P.

I.
Bevezető ismeretek. /Igazságszolgáltatás és közigazgatás szétválasztása./ A közigazgatási hatóságok szerepe az igazságszolgáltatásban. Rendes és különbíróságok. A nép részvétele az igazságszolgáltatásban. Büntető és polgári törvénykezés.

II.
A rendes bíróságok és ügyészségek szervezete jelenleg és az Alkotmány szerint. A Legfelsőbb Bíróság elvi irányító hatásköre.

III.
Köztisztviselő fogalma. A köztisztviselői állás elnyerésének módjai és feltételei, különösen a bírói és ügyészi kinevezés jelenleg /1949:9 tvr./ és az Alkotmány szerint. A bíróságok és ügyészségek személyzete. Állandó bírósági megbízottak /tolmácsok, szakértők, stb./. Együttalkalmazást kizáró okok. Áthelyezés. Illetmények, a bírói és ügyészi külön státus. A közszolgálati alkalmazás megszuntetésének módjai. Nyugellátás.

IV.
A közszolgálati alkalmazottak, különösen a bírák és ügyészek kötelességei a) Alkotmány 41-42.. b) feljebbvalói utasítások teljesítése, c) hivatali titoktartás, d) munkafegyelem, e) felekkel való helyes bánásmód, f) a bírák és ügyészek szakmai továbbképzése (38/1950. M.T. sz.r.) a bírói függetlenség.

V.
Felügyeleti és fegyelmi jog. A felügyelet általában. A közvetlen, felsőbb és a felügyeleti hatóság. Időszaki és rendkívüli felügyeleti vizsgálatok. A felügyeleti jogkör érvényesítésének módja. Felügyeleti eljárás (Vizsgálat) során tehető intézkedések. (1491) 1891. I.M:E. sz. rendelet (B.Ü.SZ.) 86..) Az igazságügyminisztérium szerepe a felügyelet gyakorlásánál. A bírák és egyéb közszolgálati alkalmazottak fegyelmi felelőssége. Az 193? III. tc. és a 159/1950. M.T. sz. rendelet párhuzamba állítása. A fegyelmi vétség fogalma, a fegyelmi büntetések, fegyelmi eljárás. Rendbírság. Kártérítési felelősség. Az ügyvédek feletti felügyelet.

5.) Az anyagi büntetőjog általános részének
témavázlata
Előadó: dr. D. G. és dr. O. V.

1.) A büntetőjog fogalma és feladata. A büntetőjog keletkezése és osztálytermészete. A büntetőjog fejlődése. A szocialista büntetőjog. A magyar büntetőjog fejlődése.
2.) A büntetőjog forrása. A Btk. felosztása. A büntető törvények értelmezése, magyarázatuknak politikai és jogászi alapelvei. A büntetőjogszabályok időbeli és területi, valamint személyi hatálya. (Btá. 2-7. .) A kiadatás (Btá. 8..)
3.) A buncselekmény fogalma és osztálytermészete. A burzsoá buncselekmény fogalom kritikája és meghatározása a Btá.-ban. (Btá. 1..) A bunözés okai. A társadalmi veszélyesség szerepe a Btá-ban.
4.) A buncselekmény általános elemei. A buncselekmény alanya és tárgya. A bunösség, szándék és gondatlanság (Btá. 12..) A célzat és indító ok.
5.) A cselekmény. Tevőleges és mulasztási cselekmény. A cselekmény helye és ideje. Az eredmény. Az oksági kapcsolat.
6.) A büntethetőség. Ennek akadályai. A gyermekkor és fiatalkor. Elmebetegség, öntudathiány.
7.) Kényszer és fenyegetés. Ténybeli tévedés. Téves feltevés. Jogos védelem és végszükség.
8.) A magánindítvány és intézményének okai. Hiányának következményei. Halál, elévülés, kegyelem (Btá. 21, 23, 24-27..)
9.) A befejezett buncselekmény fogalma. Kísérlet, előkészületi cselekmény. (Btá. 17, 18, 19. .)
10.) Részesség. A cselekmény elkövetője, tettese, felbujtója és bunsegéde. (Btá. 20..)
11.) Az egység és többség fogalma, összbuntetés (Btá. 57-62..)
12.) A büntetés fogalma. A büntetések osztálytermészete és feladatai. A büntetések története.
13.) A büntetések rendszere a Btá-ban. Fő és mellékbüntetések. Javító-nevelő munka és biztonsági őrizet. (Btá. 30-49..)
14.) A büntetés kiszabása. Célja. Enyhítő szakaszok. Beszámítás. Feltételes felfüggesztés. Összbüntetés kiszabása. (Btá. 50-62..)
15.) A rehabilitáció.
16.) A kihágásokra vonatkozó rendelkezések. Sajtóbüntetőjog. A fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezések.

6.) A Btk. különös részének tematikája
Előadók: dr. T. I. és dr. R. I.

1.) Gyilkosság, szándékos, indulatos emberölés.
2.) Gyermekölés, magzatelhajtás, gondatlanságból okozott emberölés.
3.) Testi sértés.
4.) Veszélyeztető cselekmények, mérgezés, közegészség elleni cselekmények
5.) Lopás
6.) Rablás, zsarolás és jogtalan önbíráskodás.
7.) Sikkasztás, zártörés, zártöréses sikkasztás.
8.) Hutlen kezelés, jogtalan elsajátítás.
9.) Orgazdaság, bunpártolás.
10.) Csalás.
11.) Közokirathamisítás, magánokirat-hamisítás.
12.) Vagyonrongálás, vaspályák, hajók, távírdák megrongálása és egyéb közveszélyu cselekmények.
13.) Gyújtogatás, vízáradás okozása, fogolyszöktetés.
14.) Hivatali sikkasztás és Btk. 471-481.-ában írt buncselekmények.
15.) Vesztegetés, tiltott ajándékozás, befolyással üzérkedés.
16.) Hivatali titok megsértése, titok tiltott felfedése, ügyvédi buncselekmények.
17.) Személyes szabadság megsértése közhivatalnok és magánszemélyek által, levél és távirati titok megsértése.
18.) Magánlaksértés, pénzhamisítás.
19.) Hamis tanúzás, hamis vád.
20.) Szemérem elleni buncselekmények.
21.) Rágalmazás és becsületsértés, hatóság előtti rágalmazás.
22.) Magánindítvány, valóság bizonyítása és egyes büntetlenségi esetek a rágalmazásnál.
23.) Az 1914:XL.tc.-ben írt buncselekmények.
24.) A dem. államrend és Népköztársaság védelméről szóló 1946:VII.tc.
25.) A termelőszövetkezeti csoportok tagjai és vagyonuk fokozott büntetőjogi védelméről. A társadalmi tulajdon fokozott védelme.
26.) Tiltott határátlépés, lőfegyverek tartásával kapcsolatos buncselekmények. Hutlenség.
27.) Fizetési eszközökkel elkövetett visszaélések.
28.) Árdrágító és a közellátás érdekét veszélyeztető buncselekmények.
29.) A tervgazdálkodás büntetőjogi védelme.
30.) Közveszélyes munkakerülés.

7.) A bűnvádi eljárásjog témavázlata
Előadó: dr. A. G.

1.) Büntetőeljárás, anyagi büntetőjog, büntető eljárási jog, a büntető eljárás főbb rendszerei, eljárásjogi alapelvek, eljárásjogunk kútfői, a bp. időbeli, területi, személyi, tárgyi hatálya és ált. rendelkezések.
2.) Bíróságok, kizárási-mellőzési okok, a büntető bíróságok szervezete, legfelsőbb bíróságok elvi döntései, rendkívüli bíróságok.
3.) A vádló, a vádképviselet fő alakjai, ügyészségek, ügyészi szervezet, kizárási és mellőzési okok az ügyésznél, az ügyészség és rendőrség szerepe a nyomozásnál, a vádemelés, vádképviselet megtagadása, vádelejtés, a vád megváltoztatása.
4.) A sértett jogai vádképviselet megtagadása, vagy vádelejtés esetén, a sértett magánjogi igényének érvényesítése, a vádelem.
5.) Hatáskör és illetékesség és ezekkel kapcsolatos jogszabályok, eljárás hatásköri vagy illetékességi összeütközés esetén.
6.) Az eljárás megindulása, feljelentés, magánindítvány, felhatalmazás, ?vánat.
7.) A nyomozás és ennek során az államügyészség, ill. az államrendőrség letartóztatási és kényszerintézkedési joga. A nyomozás megszüntetése és befejezése.
8.) A bizonyítás alapelvei, -tanuk.
9.) Szakértők, bírói szemle, terhelt nyilatkozata.
10.) Lefoglalás, házkutatás, személyi motozás.
11.) Az előzetes letartóztatás elrendelése, meghosszabbítása és megszüntetése a büntető eljárás során; az ezzel kapcsolatos perorvoslatok.
12.) A vádirat és vádindítvány.
13.) Eljárás vádirat nélkül.
14.) A tárgyalás előkészítése, nyilvánosság a tárgyaláson, közlési tilalom
15.) A tárgyalás a vádlottak kihallgatásának befejezéséig.
16.) A bizonyítási eljárás a tárgyaláson.
17.) Az okirati bizonyítás, vádbeszédek.
18.) Végindítványok, eljárás a tárgyaláson elkövetett buncselekmények esetén.
19.) A tárgyalási jegyzőkönyv és ítélet, illetőleg a bíróság egyéb érdemi határozata.
20.) Tettazonosság. Felmentő ítélet. Az ítélet kihirdetése és azt követő bírói cselekmények.
21.) Fellebbezés az ítélet ellen.
22.) A fellebbezési eljárás.

8.) A polgári jog alapjai
Előadó: dr. E. G.

1.) A polgári jog fogalma, tárgya és rendszere. A társadalmi formák és a magánjog fejlődése.
2.) Jogtárgy, jogviszony. Cselekvőképesség, jogképesség.
3.) Jogügyletek, jogellenes magatartás.
4.) A birtok és a tulajdon fogalma. A személyi tulajdon, szocialista tulajdon.
5.) A tulajdonjog megszerzése és megszuntetése. Szolgalmak, zálogjog.
6.) A kötelem fogalma és keletkezése. A kötelem alanyai, tárgya. Megerősítése és módosulása. A kötelem megszunése.
7.) Adásvétel. Használati kötelmek. Kártérítés és alaptalan gazdagodás.
8.) Vegyes kötelmek.
9.) Házassági jog (köteléki és vagyonjog). Rokonság-sógorság.
10.) Gyámság és gondnokság.
11.) Örökjog (törvényes és végrendeleti öröklés.)
12.) A polgári jog fejlődésünk útja.

9.) Büntetésvégrehajtási jog

Anyagát a jogszabályi rendezés után állítjuk össze.

10.) Katonai büntetőjog
Előadó: dr. B. M.

1.) Eljárásjog (hatásköri és illetékességi kérdések).
2.) A katonai büntetőjog alapelvei.
3-5.) Katonai Btk-ban meghatározott buncselekmények.

11.) Szövetkezeti és munkajog
Előadó: dr. Cs. G.

A munkajog tárgya és alapelvei. Fejlődése és jogforrásai. A munkaviszony tartalma.
A kollektív szerződés. Munkaügyi szervek. A munkaviszony megszunése. Munkaügyi jogviták.
A Szovjetunió munkajogának alapelvei.
A szövetkezetek célja és feladata, jogi szabályozása (2 előadás)
Az önálló termelőszövetkezetek és jelentősége.
Szövetkezeti jogfejlődésünk útja.

Iratszerkesztési előadások
"Gyakorlat" keretében
Előadók: az Akadémia jogi szemináriumvezetői

I. Előadás.
Szóbeli feljelentésről jegyzőkönyv felvétele.

II. Előadás.
Vádképviselet megtagadása.

III. Előadás.
Nyomozás elrendelése, kiegészítése (pótnyomozás), áttétel.

IV. Előadás.
Nyomozás megszüntetése, áttétel (nyomozás után).

V. Előadás.
Jegyzőkönyv helyszíni szemléről, lefoglalásról, házkutatásról.

VI. Előadás.
Előzetes letartóztatás elrendelése, meghosszabbítása, megszuntetése. Rendelvény-.

VII. Előadás.
Vádindítvány.

VIII. Előadás.
Vádirat.

IX. Előadás.
Tárgyalás kituzése. Elővezető parancs. Pénzbüntetéssel idézés.

X. Előadás.
Tárgyalási jegyzőkönyv.

XI. Előadás.
Jogerős elsőbírósági marasztaló ítélet. (T.e. 113..)

XII. Előadás.
Fellebbezett elsőbírósági marasztaló ítélet indokolással.

XIII. Előadás.
Felmentő ítélet az elsőbíróságon.

XIV. Előadás.
Végindítvány. Eljárás megszüntetése a tárgyaláson (Bp. 323..); Eljárás megszüntetése a T.e. 125.-a alapján.

XV. Előadás.
Indítvány összbüntetés kiszabása iránt. Összbüntetést kiszabó ítélet.

XVI. Előadás.
Kijavító végzés. Jogerősítő végzés. Büntetőparancs.

XVII. Előadás.
Újrafelvételi indítvány. Újrafelvételt elrendelő végzés.

XVIII. Előadás.
Nyomozólevél, személyleírás-körözés, elfogatóparancs, figyelőlap.

(MOL-M-KS-276.f.-96.cs.-6.őe.-15.d.- Magyar Országos Levéltár-MDP iratok-Adminisztratív osztály-6.őrzési egység-15.doboz)

Ezen a napon történt június 22.

1940

Franciaország nevében Huntziger tábornok aláírja a kapitulációt a német csapatok előtt (Compiègne-ben).Tovább

1941

Németország lerohanja Szovjetuniót, megnyílik a második világháború második frontja.Tovább

1978

James W. Christy amerikai csillagász felfedezi a Charont, a Plútó legnagyobb holdját.Tovább

1980

Az NSZK csapata 2-1-es győzelmet arat a római olimpiai stadionban rendezett EB-döntőn Belgium válogatottja fölött.Tovább

1988

Az EU engedélyezi a tujontartalmú szeszek gyártását (35 mg/kg), így újra hódíthat az abszint.Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Egyház és társadalom

 

Szociológiai értelemben az egyház társadalmi-kulturális rendszer, mely három alrendszerből áll: a tágabb értelemben vett vallási kultúrából, az azonos hitű közösségből, valamint a vallási kultúra és közösség ápolására létrejött szervezetből, amit a papság és a hierarchia képvisel. Tomka Miklós vallásszociológus értelmezése szerint Magyarországon az 1940-es évek második feléig tartó időszak még a „keresztény társadalom” korának tekinthető: az összefonódott vallási és szekuláris kultúrából úgy részesedett mindenki, mint a nemzeti hagyományból. „1948 előtt ‒ írja ‒ a vallás a legfontosabb kultúrahordozóként megelevenítette a történelmi folyamatosságot, képviselte a nemzeti identitást, hozzájárult a társadalom integrációjához.”

A fokozatosan kiépülő egypárti diktatúra azonban csakhamar elérkezettnek látta az időt a „klerikális reakcióval” történő mielőbbi leszámoláshoz. A kommunista hatalom az egyház működésének ellehetetlenítését, végső soron pedig annak megsemmisítését tűzte ki célként. Államosították az egyházi iskolákat, koholt vádak alapján letartóztatták és életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélték Mindszenty József hercegprímást, koncepciós eljárás során bebörtönözték Grősz József kalocsai érseket, megvonták a szerzetesrendek többségének működési engedélyét, a szerzetesek egy részét pedig letartóztatták, deportálták vagy kivégezték. Az egyház kényszerűségből eltávolodott a társadalmi kérdésektől, kiszorult a közéletből és visszavonult a templomok falai közé.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni megtorlást követően a korábbi nyílt egyházüldözés helyébe egy új típusú szövetségi politika lépett. Kádár János pártfőtitkár egyházpolitikájának legfőbb jellemzőjévé egyre inkább a pragmatizmus vált, azon megfontolás jegyében, hogy „amíg az egyház létezik, fel kell használni”. Noha az egyéni vallásgyakorlás és az egyházak társadalmi szerepének korlátozása még a nyolcvanas években sem szűnt meg, a központi ellenőrzés valamelyest enyhült, és ezzel megnőttek a vallásosság kinyilvánítási lehetőségei. Radikális változásra azonban e téren is csak a rendszerváltást követően kerülhetett sor. 1990 után lehetővé vált az egyházi intézményrendszer újjáépítése és ezzel együtt az újbóli társadalmi szerepvállalás, aminek köszönhetően az egyház a hazai civil társadalom egyik legfontosabb építőkövévé vált.

Az ArchívNet idei 2. számának fő témája tehát: „Egyház és társadalom”. Szerzőink közül Somorjai Ádám OSB Angelo Rotta budapesti apostoli nuncius 1943-ban keltezett összefoglaló jelentését közli. A Vatikáni Levéltárban őrzött ún. triennális, azaz három évre visszatekintő jelentés igen értékes történeti forrás, amely nemcsak a magyarországi egyházi viszonyokról tudósít, hanem kitér a korabeli közállapotokra, valamint a fontosabb kül- és belpolitikai kérdésekre is. Gianone András Mindszenty József esztergomi érsek 1956-os híres rádiószózatának különböző változatait veti össze, míg a Csejoszki Mihály által közölt dokumentumok a katolikus fenntartású gimnáziumok „szürke” korszakába, az 1960-as évekbe nyújtanak betekintést. Összeállításunkban emellett más témákról is olvashatunk: Miklós Dániel az 1939–1940-ben Magyarországon tartózkodó cseh menekültek történetéhez kapcsolódó levéltári forrásokat közöl, Tarnai Eszter pedig egy olyan visszaemlékezés-részletet tesz közzé, amely jól szemlélteti a Budapest ostromát követő hónapok nehézségeit és a fővárosi közélelmezés rendkívül súlyos helyzetét.

 

Budapest, 2021. május 28.

 

A szerkesztők