Javaslat az igazságügyi apparátus átszervezésére

Javaslat
az igazságügyi apparátus átszervezésére

I.

Az Igazságügyminisztérium és az igazságügyi apparátus mai szervezetében és személyi összetételében nem felel meg a követelményeknek. Az igazságügy vezetés felszabadulásunk után a legutóbbi időkig ellenséges kézben volt. Ries István és környezete a legszükségesebb változtatásokat is csak vonakodva vagy egyáltalában nem hajtotta végre. Így az igazságügyi apparátus erősen lemaradt a népi demokrácia általános fejlődése mögött. Sürgős átszervezésre szorul, hogy a proletárdiktatúra igazságszolgáltatására háruló feladatok ellátására képessé tegyük.

A jelenlegi apparátus legfőbb hiányosságai:

1. Az igazságügyi apparátus személyi összetétele nagyjában a régi. A horthysta, ellenforradalmi bírák és ügyészek eltávolítása a régi apparátusnak csak kis részét érintette. A bírói és ügyészi karban, valamint a minisztérium tisztviselői karában aktív fasiszták is meghúzódnak. Az igazságügyi szervezetbe a felszabadulás után bekerültek túlnyomó része régi kispolgári ügyvéd, és Riesék által behozott jobboldali szociáldemokrata. Ez a túltengő bürokrácia mellett a korrupció növekedésére is vezetett. Munkáskáder a bírói és ügyészi karba a legutóbbi időkig egyáltalán nem került.
2. Az igazságszolgáltatási apparátus lényegében ma is a régi bürokratikus, antidemokratikus, nehézkes szervezet. A munkásbírák és népi ülnökök bevonása a büntetőbíráskodásba ezen csak keveset tudott változtatni. A bírósági szervezet sem egészében, sem részleteiben nem idomul az ország közigazgatási szervezeti felépítéséhez /lásd: I. melléklet/. Az Alkotmány által előírt bírói és ügyészi szervezet felállítása a legutóbbi időkig nem került napirendre.
3. Az igazságügyi apparátus túlméretezett. Az apparátusban bunös aktatologatás folyik, virul a kispolgári semmittevés. A polgári peres ügyek lényeges csökkenése, a feleslegesen fennálló négyféle bíróság közül a felsőbíróság megszüntetése, az ügyvitel egyszerusítése a személyi létszám lényeges csökkentését teszi lehetővé.
4. Az igazságügyi apparátus elszakadt az élettől. Ez megmutatkozik mind a jogszolgáltatás, mind a jogalkotás terén. A jogi oktatás, a káderutánképzés sem felel meg a követelményeknek. A káderutánképzést különösen megnehezíti, hogy a mai rendszer szerint a középiskola elvégzése után legalább nyolc esztendő szükséges a bírói képesítés megszerzéséhez.

II.

A legsürgősebben biztosítani kell, hogy az igazságügyi apparátus a szocializmust építő dolgozó nép hathatós fegyverévé váljon az ellenséggel vívott harcban. Az igazságügyi apparátusnak az Alkotmány szellemében, a Párt vezető és irányító erejére támaszkodva, a Szovjetunió jogrendszerét, jogalkotását és tapasztalatait szem előtt tartva, a proletárdiktatúra fokozott védelmét és erősödését kell szolgálnia,

ezért

1. az igazságügyi apparátusból azonnal el kell távolítani mindazokat, akik a Horthy-rendszer politikai ítélkezéseiben résztvettek, exponálták magukat, vagy egyébként megbízhatatlanok, /lásd: II. melléklet/. El kell bocsátani a jobboldali szociáldemokratákat, a kispolgári és egyéb alkalmatlan elemeket. A túlméretezett apparátusban jelentős létszámcsökkentést kell végrehajtani összekapcsolva az ellenséges elemek eltávolításával. Az apparátusban dolgozó 6896 fő 1280 fő eltávolításával 5616-ra csökkentendő, /lásd: III. melléklet/, határidő: 1950. november 30.

   A kulcs állásokat politikailag megbízható, szakmailag megfelelő párttagokkal kell betölteni. Irányt kell venni a munkáskáderek vezető helyekre való beállítására. Meg kell javítani a bírósági és ügyészségi fogalmazók, fiatal bírák részére rendezett tanfolyamokat, és az itt kivált legjobb fogalmazókat és bírákat előléptetve, megfelelő posztokra kell állítani. A demokratizált igazságügyi szervezet munkatársait közelebb kell hozni a dolgozó lakossághoz, biztosítani kell a helyi pártszervezetekkel, a tanácsokkal való szoros együttmuködést. Az apparátus folyamatos felfrissítésére gondoskodni kell megfelelő káderutánpótlásról. A büntetőbírói és ügyészi akadémia minisztertanácsi rendelettel bírói és ügyészi akadémiává szervezendő át, hogy az új tanfolyamot elvégző 200 főnyi hallgató bírósági vezetővé is kinevezhető legyen. /A rendelettervezet készen van./ A Tudományegyetemen most utolsó évüket hallgató jogászok közül a legjobbak számára lehetővé kell tenni, hogy legkésőbb 1951. márciusában záróvizsgáikat letehessék, s így az apparátusba felvehetők legyenek.

   Az új fiatal káderek megfelelő felhasználása céljából egységes bírói és ügyészi vizsga helyett minisztertanácsi rendelettel bírói szakvizsgát kell rendszeresíteni, amelyet az eddigi 3 évi gyakorlat helyett 1 évi gyakorlat után lehet letenni. /A rendelettervezet készen van./

   Vizsgálja meg a minisztérium az egyetemi oktatás reformjának hatását, vizsgálja felül az előadó tanárokat, előadásaikat. Hárítson el minden akadályt a megfelelő káderutánpótlás útjából és kísérje figyelemmel az új káderek fejlődését már az egyetemen. A jogi oktatás megfelelő rendjének kidolgozására. határidő: 1951. június 30.

2. Át kell szervezni a minisztériumot, a bírósági és ügyészségi apparátust, összhangba hozva a tanácsrendszerrel, így alkalmassá kell tenni az apparátust arra, hogy a nép bórósága legyen.
   1. A minisztérium átszervezésével kapcsolatban /lásd: IV. melléklet/ meg kell szüntetni a főigazgatói irodát, építési osztályt, családjogi osztályt, birtokrendezési és telekkönyvi osztályt. A megszüntetett osztályok nem felesleges ügykörét részben más osztályok vegyék át, részben decentralizálva az alsóbb szervekre és a tanácsokra kell átruházni. A tanulmányi osztályt a káderutánképzés szolgálatába állítva a személyügyi osztályon belül kell megszervezni. Az ellenőrzési, a bírói és ügyészi felügyeleti osztályok munkáját meg kell erősíteni. határidő: 1950. november 30.
   2. Az átszervezés biztosítsa új bunvádi perrendtartás és polgári perrendtartás életbeléptetésével az ülnöki rendszer továbbfejlesztését és a népi ülnököknek polgári perekbe való bevonását. A járásbíróságokat és megyebíróságokat az új közigazgatási határoknak megfelelően kell kiépíteni. Alapfokú bíróság a járásbíróság, általános fellebbviteli bíróság a megyebíróság. Minden járás, illetőleg megye székhelyén egy bíróság legyen, a feleslegeseket meg kell szüntetni, a hiányzókat meg kell szervezni /lásd: I. melléklet/.

   Felesleges bíróságok megszüntetésére határidő: 1950. dec. 31.

   A hiányzó bíróságok megszervezésére határidő: 1951. dec. 31.

   Az egyfokú fellebbviteli rendszer általánossá tételével feleslegessé váló felsőbíróságokat meg kell szüntetni, ezzel egyidejuleg kell életbeléptetni az új bunvádi és polgári perrendtartást. Határidő: 1951. febr. 1.

   A felsőbíróságok megszüntetését alkotmánymódosítással mondjuk ki, összekapcsolva küszöbönálló más alkotmánymódosítással /Egészségügyi minisztérium/.

   Az új perrendtartásokban meg kell szüntetni a felesleges bírósági tanácsokat. Elsőfokon egy bíró és két népi ülnökből, másodfokon két bíró és három népi ülnökből, a legfelsőbb bíróságon három bíró és két népi ülnökből álló tanácsok ítélkezzenek.

3. A minisztérium gyorsítsa meg az elavult jogszabályok hatályonkívül helyezése és az új, a proletárdiktatúra államának megfelelő törvények előkészítésére irányuló munkáját. Új bunvádi és polgári perrendtartáson kívül elsősorban új államvédelmi törvény készítendő. Ki kell dolgozni a büntetőtörvénykönyv különös részét, a fiatalkorúak feletti büntetőbíráskodásról szóló törvényt, a büntetésvégrehajtás új rendszerét. A tanácsrendszer bevezetése folytán sürgősen kidolgozandó az új közigazgatási eljárás és kihágási jog. Elkészítendő az OMB-vel együtt az új munkatörvény javaslata. Meg kell reformálni a családi és örökösödési jogot, felül kell vizsgálni a régi kereskedelmi és ipartörvényt. Határidő: 1951. szeptember 30.
4. A minisztérium készítse elő a bírói és ügyészi apparátus átszervezését az Alkotmánynak megfelelően. Legelőbb a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyészi tisztét és az Alkotmányban előírt ügyészi szervezetet kell megszervezni, határidő: 1951. december 31.
5. A megtisztított bírói apparátus megfelelő muködéséhez szükséges a bírák és ügyészek illetményének rendezése. A bírói és ügyészi illetményeket úgy kell megállapítani, hogy azok a megfelelő tanácsoknál megállapított illetményekkel álljanak arányban. Határidő: 1951. február 1.

A Politikai Bizottság határozatának végrehajtására bizottság alakítandó. Tagjai legyenek: a miniszter, az államtitkár, a minisztérium személyzeti felelőse, a KV. Káderosztályának és Adminisztratív Osztályának egy-egy munkatársa. A bizottság vezetője a miniszter elvtárs legyen.

A határidők betartásáért a miniszter elvtárs felelős.

Budapest, 1950. október