Alkoholtilalmat („prohibíciót”) rendelnek el az Egyesült Államokban.Tovább
Dr. Klivényi, a népi demokrácia ellensége
„Dr. Klivényi Lajos vádlott […] együttérzését kifejezésre juttatta abban, hogy [a letartóztatott építésügyi miniszter] Mistéth Endre családja részére két alkalommal a sajátjából élelmiszereket juttatott […] és többek között közölte a népi demokráciát rágalmazó azon hírt, hogy nálunk tömeges deportálások folynak.”
Források
Klivényi Lajos kérvénye Szíjártó Lajos építésügyi miniszternek
Miniszter Elvtárs!
Alulírott 1946-1951. augusztus 12-ig teljesítettem szolgálatot az Építésügyi Minisztériumban, amikor Miniszter elvtárs által is ismert körülmények között letartóztattak, és két évi börtönbüntetésre ítéltek.
Büntetésemből 19 hónapot töltöttem ki, mert munkahelyemen - az oroszlányi szénbányában - elért 170%-os munkateljesítményem alapján negyed kedvezményben részesültem.
Ez év március 16. óta mint villanyszerelő dolgozom, átlag teljesítményem 140-150 %.
Az időközben kibocsátott amnesztia rendelet reám is vonatkozik, és másolatban csatolom (szükség esetén bemutatom) a fővárosi ügyészség 1951.ü.001253 számú határozatát, amely szerint a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól mentesülök, és büntetlen előéletűnek kell tekinteni.
Minthogy jogi képesítéssel rendelkezem, családi körülményeim, valamint egészségi állapotom miatt szeretnék újból értelmiségi beosztásban elhelyezkedni, a vállalatok azonban idegenkednek alkalmazásomtól, így a kormányprogram által kibocsátott amnesztia rendelet velem szemben lényegileg puszta formalitás marad.
Hivatkozással Miniszter elvtárs megértő igazságosságára, valamint a minisztériumban kifejtett munkásságomra, kérem Miniszter elvtársat, szíveskedjék lehetővé tenni magasabb képzettségemnek megfelelő elhelyezkedésem, és ennek megfelelően olyértelmű értesítést adni részemre, miszerint Miniszter elvtárs nem tesz észrevételt az ellen, hogy állami vállalatnál értelmiségi munkakörben helyezkedjem el.
| Tisztelettel: | [aláírás] |
Budapest, 1953. X. 16.
| (Klivényi Lajos) Bp., IX. Mester u. 33-35. sz. |
1 db melléklet.
[A lap aljára kézzel ráírva:
Min. Titk. Hol dolgozott és miért lett letartóztatva? Milyen munkaerő? A miniszter aláírása.]
Jelzet: MOL XIX-D-3-b 2. doboz 580/1953. sz. iratok. (Magyar Országos Levéltár - Építésügyi Minisztérium - visszaminősített TÜK iratok.) - Dr. Klivényi Lajos ügyében az Építésügyi Minisztérium iratanyagában található iratok.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt október 28.
1919
1944
Budapesten illegálisan megalakult a kommunista párt ifjúsági szerve-zete, Kommunista Ifjúmunkás Szövetség néven.Tovább
1956
A Szabad Népben megjelent a „Híven az igazsághoz” című vezércikk. A szerkesztőség, elemezve a forradalom történéseit, megállapította: „Nem...Tovább
1962
Nyikita Hruscsov szovjet pártfőtitkár bejelenti, hogy visszavonják Kubából az atomrakétákat. Lezárul a kubai rakétaválság.Tovább
1978
Magyarországon bevezetik a személyi számot, mint azonosító jegyet.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban négy egymástól témájukban eltérő forrásismertetést tárunk Önök elé szerzőink tollából. A publikációk ugyanakkor abban megegyeznek, hogy fordulópontokhoz köthetők: legyen szó személyes sorsfordítókról vagy nagyobb huszadik századi eseményekről.
Az időrendet követve kívánkozik előre Kovács Péter (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) publikációja. A szerző elsősorban a helytörténet számára mutat be új forrásokat a komáromi városháza építésre vonatkozóan. A beruházás szükségessége azonban kötődik egy fordulóponthoz, mivel a trianoni békeszerződés értelmében Komárom városa kettészakadt: a történelmi központ a városházával Csehszlovákiához került, így a Duna jobb partján, Magyarországon maradt településen szükség volt egy új hivatali épület felhúzására.
Egy konkrét személyes fordulópontot mutat be forrásismertetésében lapunk korábbi főszerkesztője, L. Balogh Béni (tudományos munkatárs, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet). A forrásszöveg egy 1929-ben Déván rendezett spiritiszta szeánsz jegyzőkönyve, amely nagy hatással volt Petru Grozára, Románia későbbi miniszterelnökére. A politikus kommunista fordulata ugyanis éppen ezekben az években zajlott, a „Kun Béla szellemével” való társalgás pedig mély benyomást tett rá, egyben kihatott Groza jövőbeli gondolkodására.
Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) a második világháború utáni kényszermigrációs időszak egyik, sokak életvitelében fordulópontot jelentő, kiemelt eseménysorára, a magyar-csehszlovák lakosságcserére vonatkozó dokumentumokat mutat be két részes forrásismertetésének első részében. A publikáció elsősorban az 1945 és 1950 között létező Nógrád-Hont vármegyében működő magyar összekötők működését mutatja be források segítségével.
Szintén két részes forrásismertetéssel jelentkezik Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem), amelynek első részében egy olyan esetet mutat be, amely konspirációs teóriaként igen nagy népszerűségnek örvendett a közelmúltban – egyben pedig egy „elmaradt fordulópontként” is lehet rá tekinteni. A Mikroelektronikai Vállalatot 1982-ben a magyar állam azzal a céllal hozta létre, hogy tartani tudja a lépést a hidegháború utolsó évtizedében egyre inkább felgyorsuló tudományos-technikai forradalomban. A MEV telepén 1986 tavaszán történt pusztító tűzeset azonban meghiúsította ezt az tervet. A forrásismertetésből az is kiderül, hogy a tűzeset kapcsán nem érdemes konteóról beszélni, azonban biztosítási csalásról már annál inkább.
Negyedik számunk szerzőinek köszönjük a kéziratokat, szerkesztőségünk pedig továbbra is várja következő lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. szeptember 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő