Ünnepélyesen felavatták a budapesti József Nádor Műegyetem épüle-teit.Tovább
Dr. Klivényi, a népi demokrácia ellensége
„Dr. Klivényi Lajos vádlott […] együttérzését kifejezésre juttatta abban, hogy [a letartóztatott építésügyi miniszter] Mistéth Endre családja részére két alkalommal a sajátjából élelmiszereket juttatott […] és többek között közölte a népi demokráciát rágalmazó azon hírt, hogy nálunk tömeges deportálások folynak.”
Az ÉM Titkárságának tájékoztatása Klivényi Lajos ügyéről Szíjártó Lajos miniszter részére
| Szigorúan titkos! |
| Minisztériumi Titkárság 0580/M.T. | Tárgy: Klivényi Lajos kérelme. |
Feljegyzés
Miniszter elvtárs részére
1./ Dr. Klivényi Lajos állam- és jogtudományi doktorátust szerzett 1935-ben. 1936-1946. októberig igazságügyi vonalon dolgozott, mint fogalmazó, titkár, később mint az Igazságügyminisztérium előadója. Berlinben a Kollégium Hungarikumban 7 és fél hónapot töltött. 1946. októberében az É.M. jogügyi osztályára helyezték, mint osztályvezetőt, majd Mistét[h] Endre letartóztatása után osztályvezető-helyettesi beosztást kapott.
2./ Dr. Klivényi Lajost 1951. augusztus 12-én letartóztatták, majd a bíróság jogerősen 2 évi börtönbüntetésre, 10 évi közügyektől való eltiltásra és vagyonelkobzásra ítélte. A börtönbüntetést kitöltötte. Az 1953. évi 11.tvr. folytán azonban a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól kegyelem folytán mentesült.
Letartóztatásának és elítélésének indoka a következő (az ítéletet szó szerint idézve):
„Dr. Klivényi Lajos vádlott [...] 1946. októberétől az Építésügyi Minisztérium jogügyi osztályán működött mint osztályvezető. E beosztásából azonban Mistét[h] Endre letartóztatásakor leváltották. Mistét[h] Endrével való együttérzését kifejezésre juttatta abban, hogy Mistét[h] családja részére két alkalommal a sajátjából élelmiszereket juttatott.
Dr. Klivényi Lajos vádlott 1946. 1947. években az amerikai követség könyvtárát látogatta, majd 1949-ben és 1950-ben az angol követségre járt rendszeresen. Az angol követségről builetinokat [!] is vitt magával lakására, amelyekből 2 példányt a házkutatás során lakásán megtaláltak. Ugyancsak megtaláltak lakásán egy Hitler képet, valamint nagyobb mennyiségű fasiszta könyvet, amelyekre a beszolgáltatási kötelezettség vonatkozott.
Dr. Klivényi Lajos vádlott az amerikai rádió híreit rendszeresen hallgatta, munkahelyén ezeket a híreket terjesztette, ezáltal a dolgozók között a népi demokrácia ellen izgatott. Így többek között közölte a népi demokráciát rágalmazó azon hírt, hogy nálunk tömeges deportálások folynak."
Fenti cselekményei alapján a bíróság izgatásban mondotta ki bűnösnek és ítélte el.
3./ A beszerzett felvilágosítások szerint dr. Klivényi Lajos jó munkaerő volt, aki hivatali munkáját jól végezte.
Budapest, 1953. november 5.
| [aláírás] Pintér László a Minisztériumi Titkárság vezetője |
[A lap aljára kézzel ráírva: Válaszoljon, hogy jelenleg nem tudunk részére jogtanácsosi helyet biztosítani. A miniszter aláírása.]
Jelzet: MOL XIX-D-3-b 2. doboz 580/1953. sz. iratok. (Magyar Országos Levéltár - Építésügyi Minisztérium - visszaminősített TÜK iratok.) - Dr. Klivényi Lajos ügyében az Építésügyi Minisztérium iratanyagában található iratok.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 28.
1909
1924
A Ruhr-vidéket elhagyják az utolsó megszálló francia és belga csapatok is.Tovább
1943
Teheránban találkozik Franklin D. Roosevelt, Winston Churchill és Joszif Sztálin.Tovább
1960
Mauritánia deklarálja függetlenségét Franciaországtól.Tovább
1971
Az anglikán egyház történetében először avatnak nőket pappá.Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
A lapunk idei ötödik számában négy forrásismertetés olvasható, amelyek közül kettő a második világháború utáni Magyarország külországokkal való kapcsolataiba enged betekintést. A két másik forrásismertetés fő témája ugyan eltér az előzőekétől, azonban ez utóbbiakban is megjelenik – a személyek szintjén – a külfölddel, a külországokkal való kapcsolat.
Időrendben az első Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) két részes forrásismertetésének a második fele. Ezúttal olyan iratokat mutat be a szerző, amelyek a magyar–csehszlovák lakosságcsere Nógrád-Hont vármegye nyugati felére vonatkoznak: a kirendelt magyar összekötők jelentéseit, akik arról írtak, hogy a településeken miként zajlott a szlovákság körében a csehszlovák agitáció az átköltözés érdekében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Mindszenty József és Zágon József halálának 50. évfordulója kapcsán a Szent István Alapítvány levéltárából mutat be egy iratot. Amelyhez kapcsolódóan bemutatja az azt őrző gyűjteményt is. Az ismertetett dokumentum egy Zágon Józseffel lezajlott beszélgetés összefoglalója, amelyet Tomek Vince, a piarista rend generálisa jegyzett le; kifejtve többek között, hogy miként állt Mindszenty személyének, valamint utódlásának kérdése a nemzetközi térben.
Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) forrásismertetésének második részében a Mikroelektronikai Vállalat létrehozásának előzményeihez kapcsolódóan mutat be egy iratanyagot, amelyet az Államibiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára őriz. Az állambiztonság a saját módszereivel igyekezett hozzájárulni ahhoz, hogy csökkenjen Magyarország technológiai lemaradása: ehhez lett volna szükséges rávenni az együttműködésre az Egyesült Államokba emigrált Haraszti Tegze Péter villamosmérnököt, azonban ez a próbálkozás kudarcba fulladt.
Idén október 3-án avatták fel a néhai brit miniszterelnök, Margaret Thatcher emlékművét Budapesten. Ennek apropóján Pál Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) idézte fel a Vaslady 1984-es magyarországi látogatását. Az esemény kiemelkedő fontosságú volt nemcsak az év, hanem az évtized számára hazánkban: Thatcher volt ugyanis az első brit kormányfő, aki hivatali ideje során látogatott Magyarországra – a fogadó fél ennek megfelelően igyekezett vendégül látni.
Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. november 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő