Hatvan éve csatolták el Oroszvárt, Horvátjárfalut és Dunacsúnyt

„Mi, Rajka és a többi érdekelt négy község lakossága a legnagyobb megütközéssel vettünk tudomásul a szlovákiai imperializmus követeléséről, amely éppen a mi mindig Magyarországhoz tartozó területünkre vonatkozik. Augusztus 11-én megtartott népgyűlésünkön a községek lakossága egyetemlegesen tiltakozott a minden jogalap nélküli és a népek békéjét a Duna medencében megzavarni akaró újabb kísérlet ellen és kéri, azt utasítsák el.”

A horvátjárfalui parasztszövetség megszüntetése

Belügyminisztérium                                                                  Tárgy: Magyar Parasztszövetség
IV. Belgrád-rkp. 24.                                                                          horvátjárfalui helyi
Telefon: 185-642                                                                               szervezete megszűnése
Szám: 508.253/1948. IV/3.                                                                /Győr vm./

A Magyar Paraszt Szövetség f.évi szeptember 10-én kelt felterjesztésében bejelentette önkéntes feloszlását. A bejelentést a 7.330/1946.M.E.sz. rendeletben biztosított főfelügyeleti hatáskörömben tudomásul vettem. Ennek következtében a tárgyrovatban jelzett helyi szervezet is megszűntnek tekintendő.

Felhívom a törvényhatóság első tisztviselőjét a belügyminisztérium Államvédelmi Hatósága Vezetőjét, az államrendőrség vidéki főkapitánysága vezetőjét, hogy a tárgyrovatban jelzett helyi szervezetet a nyilvántartásból törölje.

Amennyiben a szervezet működést fejtene ki, úgy tilos működést kifejtő egyesületnek tekintendő és vele szemben az 1938:XVII.tc.-nek megfelelő rendelkezései alkalmazandók.

Végül felhívom a törvényhatóság első tisztviselőjét, hogy a tárgyrovatban jelzett szervezet vagyontárgyainak leltárba vételéről, pénzkészleteinek és iratainak megőrzéséről, esetleg átszállításáról, valamint az egyesületi helyiségek lezárásáról gondoskodjék. A zár alá vételről szóló jegyzőkönyvet, az egyesület ingó-és ingatlan vagyonáról szóló pontos leírást és az esetleges telekkönyvi kivonatokat hozzám 15 napon belül terjessze fel.

Budapest, 1948. szeptember 14.

A miniszter rendeletéből: Dr. Halász György s.k. miniszteri tanácsos.

                                                                                  Győr-Moson vármegye Alispánjának,
                                                                                                          Győr

A kiadmány hiteléül
[olvashatatlan aláírás]

***

Győr-Moson vármegye alispánjától.
10423/1948.alp.
Tárgy: Magyar Parasztszövetség horvátjárfalui h[elyi] szervezete megszűnése.
Hiv.szám:508.253/1948.IV,/3.

Belügyminiszter Ur!

Hivatkozott számú rendeletre jelentem, hogy az abban foglaltaknak nem tudok eleget tenni, miután Horvátjárfalu községet a párisi békeszerződés végrehajtása során átcsatolták Csehszlovákiához.

Győr, 1948. szeptember 24.

/Dr.Szilágyi Gábor/
alispán

Jelzet: Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára. XXI. 4. a. Győr-Moson megye alispánjának iratai. Közigazgatási iratok. 1948. X. 10 401.

Ezen a napon történt december 06.

1912

Ludwig Borchardt irányításával dolgozó német régészcsoport megtalálja Nofertiti portréját.Tovább

1916

I. világháború: A központi hatalmak csapatai bevonulnak az elfoglalt Bukarestbe.Tovább

1917

A kanadai Halifax kikötőjében felrobban az SS Mont-Blanc francia lőszerszállító hajó. 2000 ember életét veszti, 9000 sebesült. 2 km2-es...Tovább

1917

I. világháború: Az Amerikai Egyesült Államok hadat üzen az Osztrák–Magyar MonarchiánakTovább

1938

Német–francia megnemtámadási nyilatkozat.Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Lapunk idei negyedik száma ismét négy forrásismertetést publikál. Az írások ezúttal nemcsak konkrét személyek sorsának alakulását, hanem egy konkrét intézmény számára mérföldkőnek nevezhető eseménysort mutatnak be. A publikációk időrendjét tekintve egy kapcsolódik az Osztrák-Magyar Monarchiához, egy a Horthy-korszakhoz, egy a kommunista hatalomátvétel éveihez, egy pedig a kiépült Kádár-rendszerhez. Mind a négy írásnak van ugyanakkor kihatása a későbbi időszakokra nézve.

A kronologikus rendet tartva Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) forrásismertetése az első, aki az Országos Levéltár Bécsi kapu téri épületének történetéhez szolgáltat eddig kevésbé ismert adalékokat. Szerzőnk írásában bemutatja, hogy milyen módon zajlott az akkor még csak papíron létező levéltári palota építéséhez a kivitelezők pályáztatása – a bő száz évvel ezelőtt történt kiválasztásnak pedig máig ható következménye az épület külső-belső kinézete. Mint kiderül: a pályáztatás lineáris folyamatnak tűnik, azonban a gyakorlat mást mutatott több esetben is.

Kunné Tornóczky Andrea (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Tolna Megyei Levéltára) Sárdy János operaénekes életének azon szakaszát helyezi reflektorfénybe, amikor még kántortanítóként dolgozott Dunaföldváron. Írásából kiderül, hogy miként került pályázat útján a tolnai városba, és hogy mivel foglalkozott a tanítás mellett (amelynek későbbi énekesi karrierjéhez is köze volt).

Az 1945 utáni magyarországi keresztényellene politikai lépéseket átélő Mihalovics Zsigmond beszámolóit ismerteti Somorjai Ádám OSB (emeritus vatikáni levéltáros, Pannonhalmi Bencés Főapátság), aki a Vatikáni Államtitkárság Levéltárában végzett kutatásai során bukkant rá Katolikus Akció korabeli vezetőjének a feljegyzéseire, amelyeknek XII. Piusz pápa volt a címzettje. A bőséges, nemcsak a magyarországi egyház-, hanem politikatörténet számára is értékes forrást jelentő írásokat két részletben közöljük terjedelmi okok miatt.

Szabó Imréné Simon Teréz brutális bűncselekményét, bírósági ügyét, majd kivégzését mutatja be részletesen levéltári dokumentumok alapján Dulai Péter (doktorandusz, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Rendészettudományi Doktori Iskola). A két kisgyermek meggyilkolását tervező takarítónő esete abból a szempontból kuriózum, hogy hazánkban ő volt az utolsó előtti kivégzett nő, valamint, hogy a kegyelmi kérvényének elutasításához nagyban hozzájárult a közvélemény haragja.

Negyedik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a színvonalas kéziratokat, illetve ismét felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei ötödik és hatodik számába is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest 2022. október 20.

Miklós Dániel
főszerkesztő