Második világháború: A japán haderő elfoglalja Manilát (Fülöp-szigetek)Tovább
Hatvan éve csatolták el Oroszvárt, Horvátjárfalut és Dunacsúnyt
„Mi, Rajka és a többi érdekelt négy község lakossága a legnagyobb megütközéssel vettünk tudomásul a szlovákiai imperializmus követeléséről, amely éppen a mi mindig Magyarországhoz tartozó területünkre vonatkozik. Augusztus 11-én megtartott népgyűlésünkön a községek lakossága egyetemlegesen tiltakozott a minden jogalap nélküli és a népek békéjét a Duna medencében megzavarni akaró újabb kísérlet ellen és kéri, azt utasítsák el.”
A horvátjárfalui parasztszövetség megszüntetése
Belügyminisztérium Tárgy: Magyar Parasztszövetség
IV. Belgrád-rkp. 24. horvátjárfalui helyi
Telefon: 185-642 szervezete megszűnése
Szám: 508.253/1948. IV/3. /Győr vm./
A Magyar Paraszt Szövetség f.évi szeptember 10-én kelt felterjesztésében bejelentette önkéntes feloszlását. A bejelentést a 7.330/1946.M.E.sz. rendeletben biztosított főfelügyeleti hatáskörömben tudomásul vettem. Ennek következtében a tárgyrovatban jelzett helyi szervezet is megszűntnek tekintendő.
Felhívom a törvényhatóság első tisztviselőjét a belügyminisztérium Államvédelmi Hatósága Vezetőjét, az államrendőrség vidéki főkapitánysága vezetőjét, hogy a tárgyrovatban jelzett helyi szervezetet a nyilvántartásból törölje.
Amennyiben a szervezet működést fejtene ki, úgy tilos működést kifejtő egyesületnek tekintendő és vele szemben az 1938:XVII.tc.-nek megfelelő rendelkezései alkalmazandók.
Végül felhívom a törvényhatóság első tisztviselőjét, hogy a tárgyrovatban jelzett szervezet vagyontárgyainak leltárba vételéről, pénzkészleteinek és iratainak megőrzéséről, esetleg átszállításáról, valamint az egyesületi helyiségek lezárásáról gondoskodjék. A zár alá vételről szóló jegyzőkönyvet, az egyesület ingó-és ingatlan vagyonáról szóló pontos leírást és az esetleges telekkönyvi kivonatokat hozzám 15 napon belül terjessze fel.
Budapest, 1948. szeptember 14.
A miniszter rendeletéből: Dr. Halász György s.k. miniszteri tanácsos.
Győr-Moson vármegye Alispánjának,
Győr
A kiadmány hiteléül
[olvashatatlan aláírás]
***
Győr-Moson vármegye alispánjától.
10423/1948.alp.
Tárgy: Magyar Parasztszövetség horvátjárfalui h[elyi] szervezete megszűnése.
Hiv.szám:508.253/1948.IV,/3.
Belügyminiszter Ur!
Hivatkozott számú rendeletre jelentem, hogy az abban foglaltaknak nem tudok eleget tenni, miután Horvátjárfalu községet a párisi békeszerződés végrehajtása során átcsatolták Csehszlovákiához.
Győr, 1948. szeptember 24.
/Dr.Szilágyi Gábor/
alispán
Jelzet: Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára. XXI. 4. a. Győr-Moson megye alispánjának iratai. Közigazgatási iratok. 1948. X. 10 401.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt január 02.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
szerzőnk közül három is foglalkozik a korszakkal, igaz, különböző eseményeket vizsgáltak. Ugyanakkor másként is csoportosíthatók hatodik számunk írásai: három szerző esetében ugyanis az idő mint jelenség bír fontossággal. Két írás ugyanis retrospektív, míg a harmadik pedig egy olyan gazdaságpolitikai szabályozást-lehetőséget mutat be, amely igazán csak a forrásismertetésben szereplő évtizedet követő évtizedekben teljesedett ki – és ebben a formájában közismert napjainkban is.
Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) két irat segítségével mutatja be, hogyan jelent meg 1944 őszén a szovjet hadsereg Szatmárban, és mit tapasztaltak a helyiek az ottani harcok, a kezdeti megszállás során, illetve miként viselkedtek a szovjet csapatok a rekvirálás és a beszállásolás alkalmával."
Rendhagyó írást közlünk, amelyet Károlyi Mária (nyugalmazott régész, Savaria Múzeum) jegyez. Lapunk 2013. évi 5. számában Szécsényi András mutatta be Handler László munkaszolgálatos naplóját, amelyet korábban Károlyi Mária bocsátott a rendelkezésére. A napló ismertetése kapcsán, bő tíz évvel a megjelenés után, néhány személyes adalékot kívánt hozzáfűzni Károlyi Mária Handler László és családja történetéhez visszaemlékezés formájában.
A háztáji gazdálkodás említése sokak számára valószínűleg a Kádár-korszak gazdaságirányítását idézi fel. A Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) által ismertetett dokumentumok azonban azt mutatják be, hogy a Rákosi-korszakban miként próbálta az állami vezetés bevezetni és szabályozni a háztáji gazdálkodást.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre.
Az idei hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. december 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő