Algírban felkelés tör ki a francia központi hatalom ellen.Tovább
Kilépések, visszalépések
Elolvastam, kik léptek ki. Akit ismerek, minősítem: Asperján György, fafejű örmény, E. Fehér Pál részeges, kellemetlen, öntelt alak, Fekete Sándor, a jakobinus kaméleon, nyalta már Ernest Kay seggit is, Földeák Jancsi szegény, jó fiú, Gyurkó László, a hajdani disszidens, a határőrök fogták el, amikor Nyugatra akart szökni, Juhász Ferenc kissé [...] Végh Antal, nem író [... ] Külön szólok a cseh cipőgyáros esetleges rokonáról, az iszákos vörösorrú Bata Imréről. Ő is nyalta Ernest Kay seggét. Remélem, nem szerkeszti tovább az Élet és Irodalmat, hiszen ez az újság „lenne” a Szövetségé.
Feljegyzés az Írószövetség közgyűlés előtti tennivalóiról
Tennivalók
az Írószövetség közgyűlése előtt
A november 29-30-án megtartandó írószövetségi közgyűlésre a felkészülés már számos korábbi lépéssel lényegében megkezdődött. Az írók körében is folyik már a készülődés.
Annak érdekében, hogy az 1981. évinél semmivel sem könnyebb gazdasági-politikai helyzetben az előző közgyűlés buktatóitól legalább részben megóvjuk az írótársadalmat, illetve magunkat, amennyire lehet, igyekezzünk újraértékelni és megerősíteni az előző években meglazult összhangot, több fórumon, több „menetben" módszeres előkészítő, nézet-egyeztető, tájékoztató munkát kell folytatnunk. Kézben kell tartani a technikai-szervezési feladatokat is.
A kommunista írók körében tavasszal az általános kül- és belpolitikai helyzetről, nyár végén az ideológiai frontokról kellene kommunista aktívát tartani. Ősszel ugyancsak kommunista aktíván kellene megvitatni a beszámoló vázlatát, az irodalmi, közéleti helyzetet.
A teljes párttagság részére a közgyűlés előtt két-három héttel kellene tájékoztatást adni az irodalom helyzetéről, a közgyűlés előkészületeiről, remélt vitáiról. Rendkívül fontos lenne az, hogy a közgyűlésen ne a „hatalom", hanem maguk a szövetségi tagok vitázzanak.
A szövetség vezető testületeit ugyancsak aktivizálni, informálni kell az előkészítés időszakában, egyrészt azért, hogy esetleges aggályaikat eloszlassuk, a közgyűlést tájékozatlanságon alapuló szócsépléstől mentesítsük, másrészt, hogy tágabb körű helyzetértékeléssel igyekezzünk elérni: reális önértékeléssel lássák, hol a helye az irodalomnak, magának a szövetségnek mai bonyolult társadalmi-szellemi viszonyaink között.
Ezért javasoljuk, hogy a választmány részére Pál Lénárd elvtárs tartson előadást a párt politikai feladatairól április táján, szeptemberben Köpeczi Béla elvtárs tartson előadást kulturális politikánk aktuális feladatairól. A közgyűlést megelőzően pedig talán Vajda György és Lendvai Ildikó elvtársak találkozhatnának még egyszer a választmány tagjaival, elsősorban a közgyűlés praktikus lebonyolítását tisztázandó.
A Titkárságtól a technikai előkészítésen kívül elsősorban azt várjuk, hogy jó ütemezéssel biztosítsa az alapszabály előzetes vitáját a szövetség tagjai körében, időben készíttesse el az elnökkel és vitassa meg a közgyűlési beszámoló szempontjait, valamint kísérje figyelemmel az alapszabály-előkészítő, - a jelölő - és a programbizottság munkáját.
A szakosztályok készítsenek írásos beszámolókat, adjanak segítséget a művészeti ág helyzetének elemzéséhez.
A kommunistákkal és a vezető testületekkel tervezett megbeszélések mellett kerítsünk sort arra, hogy a szövetség prominens tagjaival, meg néhány főszerkesztővel és kiadói vezetővel külön is folytasson tájékozódó-tájékoztató, nézet-egyeztető megbeszélést a párt-apparátus, illetve a minisztérium néhány vezetője. E beszélgetésekre főosztályunk április végéig készít javaslatot.
Javasoljuk, hogy az előkészítő munka során szeptember elején a miniszteri értekezlet tűzze napirendre, vitassa meg felkészültségünket, feladatainkat és szeptember végén tegye ugyanezt a Politikai Bizottság is.
Főosztályunk az előkészítés időszakában, megfelelő ütemezéssel több elemző, értékelő anyagot készít. Elkészült a PB-előterjesztés vázlata, aminek része lesz az ELTE XX. századi irodalomtörténeti tanszékétől kért elemzés irodalmunk mai helyzetéről. Felmérjük a '81-es közgyűlés, illetve a '84-es taggyűlés határozatainak, javaslatainak végrehajtását. Készítünk egy elemzést az írószövetségi tagságot foglalkoztató szakmai, politikai-közéleti problémákról. Készül egy „szerződés-tervezet", mellyel a szövetség és a minisztérium közgyűlés utáni partneri viszonyát igyekszünk körvonalazni. Elkészült egy elemzés a József Attila Kör helyzetéről, amit a közgyűlés előkészítésének további fázisaiban valószínűleg tovább kell finomítani.
Fontos lépése az előkészületeknek, hogy a minisztériumi társ-osztályokkal /KF, [Kiadói Főigazgatóság], filmfőigazgatóság, színházi osztály/ egyeztessük az írókat is érintő függő ügyeket. Megbeszélések szükségesek a Művészeti Alap, az SZJH [Szerzői Jogvédő Hivatal] illetékeseivel is, beszámolót kell kérnünk tőlük ötéves munkájukról.
A technikai előkészítés külön forgatókönyv szerint folyik. A meghívottak számát a '81-es közgyűléshez képest lényegesen csökkenteni kívánjuk.
Készül egy sajtóterv, amit az említett PB-előterjesztés mellékletének szánunk.
Budapest, 1986. március 24.
Tokai András sk.
MOL XIX-J-9-u-39-1986.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt május 13.
1935
1942
Schmitt Pál politikus, sportdiplomata, olimpiai- és világbajnok vívó, sportdiplomata, a MOB elnöke, köztársasági elnökTovább
1945
Tunéziában megadja magát a Hans-Jürgen von Arnim tábornok vezette német 5. páncéloshadsereg – amelyet azért hoztak létre, hogy a...Tovább
1946
A Világ c. lap közölte: Szombathelyen, a premontrei Faludi gimnáziumban (a vizsgálat során kiderült, hogy nem a rend intézménye) „fasiszta...Tovább
1981
Ali Agca merényletet kísérel meg II. János Pál pápa ellen a római Szent Péter téren.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.
Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.
Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.
Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.
Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. február 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő