Azok, akik a cserkészetet a keresztény-nemzeti gondolat szolgálatába akarták állítani, a mielőbbi összefogás érdekében konferenciát hívtak...Tovább
Kilépések, visszalépések
Elolvastam, kik léptek ki. Akit ismerek, minősítem: Asperján György, fafejű örmény, E. Fehér Pál részeges, kellemetlen, öntelt alak, Fekete Sándor, a jakobinus kaméleon, nyalta már Ernest Kay seggit is, Földeák Jancsi szegény, jó fiú, Gyurkó László, a hajdani disszidens, a határőrök fogták el, amikor Nyugatra akart szökni, Juhász Ferenc kissé [...] Végh Antal, nem író [... ] Külön szólok a cseh cipőgyáros esetleges rokonáról, az iszákos vörösorrú Bata Imréről. Ő is nyalta Ernest Kay seggét. Remélem, nem szerkeszti tovább az Élet és Irodalmat, hiszen ez az újság „lenne” a Szövetségé.
Feljegyzés az Írószövetség közgyűlés előtti tennivalóiról
Tennivalók
az Írószövetség közgyűlése előtt
A november 29-30-án megtartandó írószövetségi közgyűlésre a felkészülés már számos korábbi lépéssel lényegében megkezdődött. Az írók körében is folyik már a készülődés.
Annak érdekében, hogy az 1981. évinél semmivel sem könnyebb gazdasági-politikai helyzetben az előző közgyűlés buktatóitól legalább részben megóvjuk az írótársadalmat, illetve magunkat, amennyire lehet, igyekezzünk újraértékelni és megerősíteni az előző években meglazult összhangot, több fórumon, több „menetben" módszeres előkészítő, nézet-egyeztető, tájékoztató munkát kell folytatnunk. Kézben kell tartani a technikai-szervezési feladatokat is.
A kommunista írók körében tavasszal az általános kül- és belpolitikai helyzetről, nyár végén az ideológiai frontokról kellene kommunista aktívát tartani. Ősszel ugyancsak kommunista aktíván kellene megvitatni a beszámoló vázlatát, az irodalmi, közéleti helyzetet.
A teljes párttagság részére a közgyűlés előtt két-három héttel kellene tájékoztatást adni az irodalom helyzetéről, a közgyűlés előkészületeiről, remélt vitáiról. Rendkívül fontos lenne az, hogy a közgyűlésen ne a „hatalom", hanem maguk a szövetségi tagok vitázzanak.
A szövetség vezető testületeit ugyancsak aktivizálni, informálni kell az előkészítés időszakában, egyrészt azért, hogy esetleges aggályaikat eloszlassuk, a közgyűlést tájékozatlanságon alapuló szócsépléstől mentesítsük, másrészt, hogy tágabb körű helyzetértékeléssel igyekezzünk elérni: reális önértékeléssel lássák, hol a helye az irodalomnak, magának a szövetségnek mai bonyolult társadalmi-szellemi viszonyaink között.
Ezért javasoljuk, hogy a választmány részére Pál Lénárd elvtárs tartson előadást a párt politikai feladatairól április táján, szeptemberben Köpeczi Béla elvtárs tartson előadást kulturális politikánk aktuális feladatairól. A közgyűlést megelőzően pedig talán Vajda György és Lendvai Ildikó elvtársak találkozhatnának még egyszer a választmány tagjaival, elsősorban a közgyűlés praktikus lebonyolítását tisztázandó.
A Titkárságtól a technikai előkészítésen kívül elsősorban azt várjuk, hogy jó ütemezéssel biztosítsa az alapszabály előzetes vitáját a szövetség tagjai körében, időben készíttesse el az elnökkel és vitassa meg a közgyűlési beszámoló szempontjait, valamint kísérje figyelemmel az alapszabály-előkészítő, - a jelölő - és a programbizottság munkáját.
A szakosztályok készítsenek írásos beszámolókat, adjanak segítséget a művészeti ág helyzetének elemzéséhez.
A kommunistákkal és a vezető testületekkel tervezett megbeszélések mellett kerítsünk sort arra, hogy a szövetség prominens tagjaival, meg néhány főszerkesztővel és kiadói vezetővel külön is folytasson tájékozódó-tájékoztató, nézet-egyeztető megbeszélést a párt-apparátus, illetve a minisztérium néhány vezetője. E beszélgetésekre főosztályunk április végéig készít javaslatot.
Javasoljuk, hogy az előkészítő munka során szeptember elején a miniszteri értekezlet tűzze napirendre, vitassa meg felkészültségünket, feladatainkat és szeptember végén tegye ugyanezt a Politikai Bizottság is.
Főosztályunk az előkészítés időszakában, megfelelő ütemezéssel több elemző, értékelő anyagot készít. Elkészült a PB-előterjesztés vázlata, aminek része lesz az ELTE XX. századi irodalomtörténeti tanszékétől kért elemzés irodalmunk mai helyzetéről. Felmérjük a '81-es közgyűlés, illetve a '84-es taggyűlés határozatainak, javaslatainak végrehajtását. Készítünk egy elemzést az írószövetségi tagságot foglalkoztató szakmai, politikai-közéleti problémákról. Készül egy „szerződés-tervezet", mellyel a szövetség és a minisztérium közgyűlés utáni partneri viszonyát igyekszünk körvonalazni. Elkészült egy elemzés a József Attila Kör helyzetéről, amit a közgyűlés előkészítésének további fázisaiban valószínűleg tovább kell finomítani.
Fontos lépése az előkészületeknek, hogy a minisztériumi társ-osztályokkal /KF, [Kiadói Főigazgatóság], filmfőigazgatóság, színházi osztály/ egyeztessük az írókat is érintő függő ügyeket. Megbeszélések szükségesek a Művészeti Alap, az SZJH [Szerzői Jogvédő Hivatal] illetékeseivel is, beszámolót kell kérnünk tőlük ötéves munkájukról.
A technikai előkészítés külön forgatókönyv szerint folyik. A meghívottak számát a '81-es közgyűléshez képest lényegesen csökkenteni kívánjuk.
Készül egy sajtóterv, amit az említett PB-előterjesztés mellékletének szánunk.
Budapest, 1986. március 24.
Tokai András sk.
MOL XIX-J-9-u-39-1986.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 28.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
szerzőnk közül három is foglalkozik a korszakkal, igaz, különböző eseményeket vizsgáltak. Ugyanakkor másként is csoportosíthatók hatodik számunk írásai: három szerző esetében ugyanis az idő mint jelenség bír fontossággal. Két írás ugyanis retrospektív, míg a harmadik pedig egy olyan gazdaságpolitikai szabályozást-lehetőséget mutat be, amely igazán csak a forrásismertetésben szereplő évtizedet követő évtizedekben teljesedett ki – és ebben a formájában közismert napjainkban is.
Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) két irat segítségével mutatja be, hogyan jelent meg 1944 őszén a szovjet hadsereg Szatmárban, és mit tapasztaltak a helyiek az ottani harcok, a kezdeti megszállás során, illetve miként viselkedtek a szovjet csapatok a rekvirálás és a beszállásolás alkalmával."
Rendhagyó írást közlünk, amelyet Károlyi Mária (nyugalmazott régész, Savaria Múzeum) jegyez. Lapunk 2013. évi 5. számában Szécsényi András mutatta be Handler László munkaszolgálatos naplóját, amelyet korábban Károlyi Mária bocsátott a rendelkezésére. A napló ismertetése kapcsán, bő tíz évvel a megjelenés után, néhány személyes adalékot kívánt hozzáfűzni Károlyi Mária Handler László és családja történetéhez visszaemlékezés formájában.
A háztáji gazdálkodás említése sokak számára valószínűleg a Kádár-korszak gazdaságirányítását idézi fel. A Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) által ismertetett dokumentumok azonban azt mutatják be, hogy a Rákosi-korszakban miként próbálta az állami vezetés bevezetni és szabályozni a háztáji gazdálkodást.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre.
Az idei hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. december 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő