Kísérletek a Keresztény Demokrata Néppárt politikai elismertetésére 1945-ben

„Mindszenty az utóbbi időben egyre jobban Barankovics ellen foglalt állás, s vagy 3 hete magához hívatta és közölte vele, hogy [a] Pálffy elleni támadó nyilatkozatait katolikus szempontból nem tartja megfelelőeknek, a Hazánkról pedig hűvösen nyilatkozott, egyáltalában nem adta a lapra áldását. Barankovicsot ez a prímási részről tapasztalható ellenszenv viszi a demokrácia felé..."

Források

 

Részlet az Ideiglenes Nemzetgyűlés Politikai Bizottsága jegyzőkönyvéből

1945. március 12.

  

Jegyzőkönyv

felvétetett az Ideiglenes Nemzetgyűlés Politikai Bizottságának 1945. évi március 12-én a miniszterelnökség tanácstermében tartott üléséről

 

[

 

8.) [

Bánáss László: Analóg kérdést vet fel. A Magyar Frontban részt vettek a katolikus és a református szervezetek is. Tagjaik a legveszélyesebb munkában részt vettek. Katolikus szervezet akkor alakult meg, a 

, és kérdi, hogy a Magyar Frontban való részvétel bizonyos előjogokat biztosít-e.

Tildy Zoltán: Erről a kérdésről sokat beszéltek. Tény az, hogy a katolikus és a református szervezetek a Magyar Front munkájában részt vettek és a legveszedelmesebb munkákat vállalták. A Magyar Front egyik ülésén a Kommunista, a Szocialista [!] és [a] Kisgazda Párt felvette egyenlő tagként a Katolikus Néppártot és [a] Nemzeti Parasztpártot. De itt is a jelentkezésen volt a hiba. Sokan csak Pálffy József és közvetlen környezetét ismerték. 

 jelentkezett a Katolikus Néppárt nevében. Őróla köztudomású, hogy tulajdonképpen nyilas beállítottságú volt, és Közi-Horváth-tal minden együttes működést megtagad.

Révai József: Örömmel üdvözölték a pártok jelentkezését, azonban a Katolikus Néppárt 1944 márciusában alakult meg, és most nem tudják, hogy tulajdonképpen kivel állnak szemben.

Tildy Zoltán: A Katolikus Néppártot kérték, hogy folyjon bele a munkákba és a szervezésbe, de ez nem történt meg.

Révai József: A Katolikus Néppárt deklarálja, hogy a párt nem folytatása az előzetes 

, elutasítván mindenféle szövetséget azokkal, akik a  örökségét akarják folytatni. Állásfoglalás kell a régi elemek ellen. Úgy látják, hogy a Katolikus Néppártban nincs biztosítva az, hogy nincsenek fasiszta elemek. Sőt...

[

 

Jelzet: MNL OL XVIII-5-1945. március 12. (1. doboz.) - Az államhatalom felsőbb szervei Ideiglenes Nemzetgyűlés Politikai Bizottsága. - Eredeti, géppel írt, aláírás nélküli tisztázat.

 

 

Ezen a napon történt március 24.

1905

Jules Verne francia író (*1828)Tovább

1922

Széchenyi Ödön török altábornagy, a török tűzoltóság megteremtője, Széchenyi István fia (*1839)Tovább

1977

Indira Gandhit Morarji Desai váltja fel a kormányfői poszton Indiában.Tovább

1999

Belgrád bombázása a NATO által, mely légi csapások egészen júniusig tartottak.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

A 2023-as év első ArchívNet számát olvashatják az oldalon. Az új lapszám négy forrásismertetést publikál: ezek nem alkotnak egy tematikus egységet, azonban vannak metszéspontjaik egymással. Bár egy Venn-diagramon ezek a metszetek jobban ábrázolhatók lennének, mi ezúttal szövegben mutatjuk be ezeket: két írás a római katolikus egyházhoz köthető, kettő köthető a huszadik századi magyar emigrációhoz, kettő pedig a magyarországi államszocilista időszak mindennapjaihoz.
Az időrendet követve Csóka Géza (közművelődési referens, Magyar Nemzeti Levéltár Közművelődési és Közönségkapcsolati Főosztály) forrásismertetése az első. Idén ünnepeljük Neumann János születésének 120. évfordulóját, a szerző pedig ennek okán mutatja be a tudós és Pelényi János levelezését. Neumann ugyanis arra törekedett, hogy Magyarország akkori washingtoni követét meghívja Princetonba egy előadás erejére.
Szabó Csaba Gábor (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Megyei Levéltára) forrásismertetésének origója a második világháború magyarországi harcai, amelyek nagy változást hoztak Csémpuszta életébe. A helyi káplánlak birtoklásáért folytatott hosszas küzdelem bemutatása nemcsak egy lokális problémát tár fel, hanem azt is, hogy milyen volt a korabeli államhatalom viszonya a katolikus egyházzal.
Csémpuszta lakóira is kiható politikai döntés volt a Rákosi-korszakban bevezetett kötelező beszolgáltatás, amelyet hibái miatt már 1952-ben korrigálni igyekeztek a következő évekre nézve. Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) a begyűjtési rendszer reformjának egyik tervezetét mutatja be írásában.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) a Mindszenty Józseffel egyeztető Zágon József és a Vatikán diplomáciai szolgálatában működő Kada Lajos levelezését mutatja be. Terjedelmi okokból forrásismertetését két részre bontva jelentetjük meg. A mostani, első közlésben olyan levelek olvashatók, amelyek Zágon Mindszentyvel való viszonyát világítják meg.
Idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége idén is várja a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
 

Budapest, 2023. március 7.

Miklós Dániel
Főszerkesztő