Kísérletek a Keresztény Demokrata Néppárt politikai elismertetésére 1945-ben

„Mindszenty az utóbbi időben egyre jobban Barankovics ellen foglalt állás, s vagy 3 hete magához hívatta és közölte vele, hogy [a] Pálffy elleni támadó nyilatkozatait katolikus szempontból nem tartja megfelelőeknek, a Hazánkról pedig hűvösen nyilatkozott, egyáltalában nem adta a lapra áldását. Barankovicsot ez a prímási részről tapasztalható ellenszenv viszi a demokrácia felé..."

Források

 

Részlet az Ideiglenes Nemzetgyűlés Politikai Bizottsága jegyzőkönyvéből

1945. március 12.

  

Jegyzőkönyv

felvétetett az Ideiglenes Nemzetgyűlés Politikai Bizottságának 1945. évi március 12-én a miniszterelnökség tanácstermében tartott üléséről

 

[

 

8.) [

Bánáss László: Analóg kérdést vet fel. A Magyar Frontban részt vettek a katolikus és a református szervezetek is. Tagjaik a legveszélyesebb munkában részt vettek. Katolikus szervezet akkor alakult meg, a 

, és kérdi, hogy a Magyar Frontban való részvétel bizonyos előjogokat biztosít-e.

Tildy Zoltán: Erről a kérdésről sokat beszéltek. Tény az, hogy a katolikus és a református szervezetek a Magyar Front munkájában részt vettek és a legveszedelmesebb munkákat vállalták. A Magyar Front egyik ülésén a Kommunista, a Szocialista [!] és [a] Kisgazda Párt felvette egyenlő tagként a Katolikus Néppártot és [a] Nemzeti Parasztpártot. De itt is a jelentkezésen volt a hiba. Sokan csak Pálffy József és közvetlen környezetét ismerték. 

 jelentkezett a Katolikus Néppárt nevében. Őróla köztudomású, hogy tulajdonképpen nyilas beállítottságú volt, és Közi-Horváth-tal minden együttes működést megtagad.

Révai József: Örömmel üdvözölték a pártok jelentkezését, azonban a Katolikus Néppárt 1944 márciusában alakult meg, és most nem tudják, hogy tulajdonképpen kivel állnak szemben.

Tildy Zoltán: A Katolikus Néppártot kérték, hogy folyjon bele a munkákba és a szervezésbe, de ez nem történt meg.

Révai József: A Katolikus Néppárt deklarálja, hogy a párt nem folytatása az előzetes 

, elutasítván mindenféle szövetséget azokkal, akik a  örökségét akarják folytatni. Állásfoglalás kell a régi elemek ellen. Úgy látják, hogy a Katolikus Néppártban nincs biztosítva az, hogy nincsenek fasiszta elemek. Sőt...

[

 

Jelzet: MNL OL XVIII-5-1945. március 12. (1. doboz.) - Az államhatalom felsőbb szervei Ideiglenes Nemzetgyűlés Politikai Bizottsága. - Eredeti, géppel írt, aláírás nélküli tisztázat.

 

 

Ezen a napon történt július 09.

1922

A MCSSZ elfogadta Gerely Jolán tervezetét a leánycserkészetről, és kebelén belül Ideiglenes Leánycserkész Intéző Bizottságot hozott létre...Tovább

1970

Az ENSZ világifjúsági közgyűlése.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!
 

Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.

Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.

Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.

Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.

Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.

Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban. 
 

Budapest, 2026. június 29.

Miklós Dániel
főszerkesztő