Roald Amundsen csapata először éri el a Déli-sarkot.Tovább
Kísérletek a Keresztény Demokrata Néppárt politikai elismertetésére 1945-ben
„Mindszenty az utóbbi időben egyre jobban Barankovics ellen foglalt állás, s vagy 3 hete magához hívatta és közölte vele, hogy [a] Pálffy elleni támadó nyilatkozatait katolikus szempontból nem tartja megfelelőeknek, a Hazánkról pedig hűvösen nyilatkozott, egyáltalában nem adta a lapra áldását. Barankovicsot ez a prímási részről tapasztalható ellenszenv viszi a demokrácia felé..."
Részlet az Ideiglenes Nemzetgyűlés Politikai Bizottsága ülésének jegyzőkönyvéből
Budapest, 1945. május 11.
Az Ideiglenes Nemzetgyűlés Politikai Bizottságának ülése 1945. évi május 11-én délután 4 órakor a képviselőház olvasótermében
[
[
Már az elnöki előterjesztések során is említettem, hogy a Keresztény Demokrata Néppárttól és a Polgári Demokrata Párttól a Politikai Bizottság legutóbbi határozatával kapcsolatban egy-egy beadvány . Az első beadvány ismertetését az előadó úr volt szíves vállalni. Méltóztassék ismertetni.Balogh István előadó: Igen t[isztelt] Bizottság! Könnyen vállalhatom az Ideiglenes Nemzetgyűlés Politikai Bizottságához intézett előterjesztését a Keresztény Demokrata Néppártnak, miután a beadvány március 27-i kelettel van ellátva, és ezt már március 12-én [!] letárgyaltuk. Akkor a Politikai Bizottság már állást foglalt ennek a beadványnak az ügyében. Feleslegesnek tartom a beadvány felolvasását, mert abban nincsen semmi új, ami azóta történt, s amit akkor nemcsak ismertettem, hanem el is bíráltunk. Ez a párt még mindig kereszténynek mondja magát, s ezzel bizonyos látszatokat kelt, és néppártnak mondja magát, ami ellen szintén észrevételek hangzottak el, úgyhogy én azt kérem, méltóztassék az előterjesztés felett napirendre térni, arra való hivatkozással, hogy azóta ne változhatott meg a Politikai Bizottság álláspontja, mert semmi újat nem tartalmaz az előterjesztés. Lehetséges, hogy az előterjesztés oka a régi dátum, március 27., de ha olyan fontosnak tartották, akkor ismertetni kellett volna a már azóta történt eseményeket és körülményeket is. Méltóztassanak az elmondottakat tudomásul venni.
Elnök: Méltóztatnak hozzászólni?
Németh István: T[isztelt] Politikai Bizottság! Én ismerem ennek a pártnak a keletkezését a vidéken, meglehetős ellenszenvet is keltett a lakosság körében, tudniillik bizonyos reakciós megmozdulást vélnek mögötte. Még nem tudjuk, hogy központilag ez a párt milyen elemekből tevődik össze, és milyen előzményekre tekinthet vissza, ezért nagyon szeretném, ha az előadó úr mégis ismertetné, hogy miről van szó. Őse-e ennek a pártnak a régi keresztény párt...
Elnök: Nem!
[Dálnoki] Miklós Béla miniszterelnök: A néppárt megszűnt a '20-as években. Végeredményben jogos a kívánság, mert az egyesülési szabadság megvan.
Németh István: Én minden érdemet elismerek, és megbecsülök, de nem tudom, megvannak-e ennek a pártnak az érdemei. Meg fogjuk tudni, hogy tényleg komoly demokratikus párt-e.
Elnök: Méltóztatnak az előadó úr javaslatát elfogadni? Az előadó úr azt méltóztatott mondani, hogy miután új adatok nem merültek fel a beadványban a múltkori határozattal szemben, egyelőre térjünk felette napirendre (Gerő Ernő: Nem egyelőre, hanem napirendre térni!) Én csak pontosan akartam idézni az előadó urat. Akkor tehát napirendre térünk az előterjesztés felett. (Helyeslés.)
[
Jelzet: MNL OL XVIII-5-1945. május 11. (1. doboz.) - Az államhatalom felsőbb szervei, Ideiglenes Nemzetgyűlés Politikai Bizottsága. - Eredeti, géppel írt és kézzel javított, aláírás nélküli fogalmazvány.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 14.
1911
1921
Népszavazás kezdődik Sopron hovatartozásáról. A szavazók 65%-a Magyarországot választja, a város ezért megkapja a „Civitas...Tovább
1939
Adolf Hitler utasítja a Wehrmacht főparancsnokságát, hogy kezdje meg a Norvégia elleni invázió előzetes tervezését (Weserübung hadművelet...Tovább
1955
Magyarországgal együtt Albánia, Ausztria, Bulgária, Finnország, Írország, Jordánia, Kambodzsa, Laosz, Líbia, Nepál, Olaszország,...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
ArchívNet 2024/4
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban mindössze szűk két évtizedből származó forrásokat mutatnak be szerzőink: a publikációk közül három kapcsolódik a második világháborúhoz, egy pedig az 1950-es évekhez. A második világháborús tematikájú ismertetések közül pedig kettő évfordulósnak mondható: az 1944. őszi magyarországi hadi és politikai eseményeket járják körül – kortárs és retrospektív források segítségével.
Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Tuba László hadnagy 1942 áprilisa és szeptembere között vezetett harctéri naplóját adja közre. A napló nemcsak a 2. magyar hadsereg Don menti harcainak egy eddig publikálatlan forrása, hanem még szűkebben véve a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a működéséhez is számos új információval szolgál. Mostani számunkban a napló első része kerül bemutatásra.
Magyarország második világháborús részvételének egyik sorsdöntő napja volt 1944. október 15., amikor sikertelenül próbálta meg a magyar vezetés végrehajtani az átállást. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Hlatky Endre, a Lakatos-kormány miniszterelnökségi államtitkára által 1952-ben magyar, valamint 1954-ben német nyelven írt visszatekintéseit mutatja be. Hlatky a két forrásban az 1944. október 15-én történt eseményekben betöltött szerepéről számolt be.
A kiugrási kísérlet idején Magyarország keleti fele már hadszíntér volt. Fóris Ákos (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, kutató, Erőszakkutató Intézet) az észak-alföldi hadieseményekhez kapcsolódó német hadijelentéseket ismertet, amelyek azonban nem a konkrét harccselekményeket írták le, hanem, hogy a magyar polgári lakosságot milyen atrocitások érték a szovjet csapatok részéről. A szerző kétrészes forrásismertetésének első részében arra is kitér, hogy a német katonai hatóságok milyen módon jutottak hozzá az információkhoz, azokat hogyan dolgozták fel, és végül, hogy a Harmadik Birodalom propagandája miként kívánta azokat felhasználni a saját céljaira.
Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) egy 1954-es előterjesztés segítségével vizsgálja meg, hogy a Rákosi-rendszer agrárpolitikája, -irányítása miként változott a magántermelés esetében. A beszolgáltatással, mint gazdasági eszközzel végig számoló agrárpolitika revíziójára 1953-ban került sor, azonban a magyarországi pártállam belső harcai szintén érintették a gazdaságirányítás ezen területét is. Erre példa a szerző által bemutatott, a szabadpiac helyzetét és fejlesztési lehetőségeit taglaló előterjesztés is.
Az idei negyedik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztősége egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. november 22.
Miklós Dániel
főszerkesztő