Megalakult a Szent Imre Kör Segítő Bizottsága, amely a Pro Juventute Catholica akció szerveként működött. Ez volt a kör legjelentősebb...Tovább
Kísérletek a Keresztény Demokrata Néppárt politikai elismertetésére 1945-ben
„Mindszenty az utóbbi időben egyre jobban Barankovics ellen foglalt állás, s vagy 3 hete magához hívatta és közölte vele, hogy [a] Pálffy elleni támadó nyilatkozatait katolikus szempontból nem tartja megfelelőeknek, a Hazánkról pedig hűvösen nyilatkozott, egyáltalában nem adta a lapra áldását. Barankovicsot ez a prímási részről tapasztalható ellenszenv viszi a demokrácia felé..."
Részlet az Ideiglenes Nemzetgyűlés Politikai Bizottsága ülésének jegyzőkönyvéből
Budapest, 1945. május 11.
Az Ideiglenes Nemzetgyűlés Politikai Bizottságának ülése 1945. évi május 11-én délután 4 órakor a képviselőház olvasótermében
[
[
Már az elnöki előterjesztések során is említettem, hogy a Keresztény Demokrata Néppárttól és a Polgári Demokrata Párttól a Politikai Bizottság legutóbbi határozatával kapcsolatban egy-egy beadvány . Az első beadvány ismertetését az előadó úr volt szíves vállalni. Méltóztassék ismertetni.Balogh István előadó: Igen t[isztelt] Bizottság! Könnyen vállalhatom az Ideiglenes Nemzetgyűlés Politikai Bizottságához intézett előterjesztését a Keresztény Demokrata Néppártnak, miután a beadvány március 27-i kelettel van ellátva, és ezt már március 12-én [!] letárgyaltuk. Akkor a Politikai Bizottság már állást foglalt ennek a beadványnak az ügyében. Feleslegesnek tartom a beadvány felolvasását, mert abban nincsen semmi új, ami azóta történt, s amit akkor nemcsak ismertettem, hanem el is bíráltunk. Ez a párt még mindig kereszténynek mondja magát, s ezzel bizonyos látszatokat kelt, és néppártnak mondja magát, ami ellen szintén észrevételek hangzottak el, úgyhogy én azt kérem, méltóztassék az előterjesztés felett napirendre térni, arra való hivatkozással, hogy azóta ne változhatott meg a Politikai Bizottság álláspontja, mert semmi újat nem tartalmaz az előterjesztés. Lehetséges, hogy az előterjesztés oka a régi dátum, március 27., de ha olyan fontosnak tartották, akkor ismertetni kellett volna a már azóta történt eseményeket és körülményeket is. Méltóztassanak az elmondottakat tudomásul venni.
Elnök: Méltóztatnak hozzászólni?
Németh István: T[isztelt] Politikai Bizottság! Én ismerem ennek a pártnak a keletkezését a vidéken, meglehetős ellenszenvet is keltett a lakosság körében, tudniillik bizonyos reakciós megmozdulást vélnek mögötte. Még nem tudjuk, hogy központilag ez a párt milyen elemekből tevődik össze, és milyen előzményekre tekinthet vissza, ezért nagyon szeretném, ha az előadó úr mégis ismertetné, hogy miről van szó. Őse-e ennek a pártnak a régi keresztény párt...
Elnök: Nem!
[Dálnoki] Miklós Béla miniszterelnök: A néppárt megszűnt a '20-as években. Végeredményben jogos a kívánság, mert az egyesülési szabadság megvan.
Németh István: Én minden érdemet elismerek, és megbecsülök, de nem tudom, megvannak-e ennek a pártnak az érdemei. Meg fogjuk tudni, hogy tényleg komoly demokratikus párt-e.
Elnök: Méltóztatnak az előadó úr javaslatát elfogadni? Az előadó úr azt méltóztatott mondani, hogy miután új adatok nem merültek fel a beadványban a múltkori határozattal szemben, egyelőre térjünk felette napirendre (Gerő Ernő: Nem egyelőre, hanem napirendre térni!) Én csak pontosan akartam idézni az előadó urat. Akkor tehát napirendre térünk az előterjesztés felett. (Helyeslés.)
[
Jelzet: MNL OL XVIII-5-1945. május 11. (1. doboz.) - Az államhatalom felsőbb szervei, Ideiglenes Nemzetgyűlés Politikai Bizottsága. - Eredeti, géppel írt és kézzel javított, aláírás nélküli fogalmazvány.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt szeptember 25.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet új számmal jelenik meg a szeptember beköszöntével. Ezúttal leginkább a hétköznapi küzdelmek világába kalauzolják el az olvasót a megjelent forrásismertetések. Legyen szó akár a saját megélhetésükön javítani kívánó fiumei tisztviselőkről, egy államfordulatot éppen átélt kárpátaljai lakosokról, vagy éppen az államhatalom restriktív intézkedései ellenére is működő római katolikus egyházról és annak tagjairól. S arra nézve is láthatunk egy esetet, hogy a hétköznapok újságolvasóinak és maguknak az újságíróknak köszönhetően hogyan válhatott valaki „sikertelen bűnözővé” száz évvel ezelőtt.
Ordasi Ágnes (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) az Osztrák-Magyar Monarchia fiumei tisztviselőinek és alkalmazottainak meglehetősen komplex világát mutatja be. Forrásismertetésében nagyrészt a mai Rijekában őrzött iratokra támaszkodva tárja az olvasók elé, hogy az említett állami tisztviselők és alkalmazottak milyen módon kívánták orvosolni – többek között kérvények megfogalmazásával – egzisztenciális nehézségeiket.
A dualizmus bő ötven événél sokkal rövidebb időszak, mindössze hét hónap változásainak eredményét ismerteti írásában Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet). Publikációjában két, 1939 októberében papírra vetett hangulatjelentést mutat be, amelyek az 1939 márciusának közepén ismét magyar uralom alá került Kárpátalja gazdasági, szociális és politikai viszonyairól, illetve a helyben tapasztalt helyzet változásáról adnak számot.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) friss forrásismertetésében a Zágon József és Kada Lajos közötti levelezésből mutat be újabb részleteket. Ezúttal Zágon Lajosnak a magyarországi katolikus egyház 1961-1971 közötti helyzetéről szerzett információit adta közre. A korabeli budapesti vezetés folytatta az 1940-es évek végén megkezdett egyházellenes politikáját, azonban tárgyalt tíz év mégsem tekinthető monoton időszaknak a magyarországi katolikus egyház szempontjából, mivel a Vatikán és a Magyar Népköztársaság 1964-ben megállapodást kötött egymással, valamint lezajlott a II. Vatikáni Zsinat magyar püspökök részvételével.
Halász János (levéltári referens, Kulturális és Innovációs Minisztérium) forrásismertetésének második részében a már megismert „Kloroformos Bandi” ékszerrablási ügyének magyarországi tárgyalása kerül a reflektorfénybe, valamint az, hogy éppen a „kloroformos” jelző miként bélyegezte meg Faragó Andrást, és hogy ebben mekkora szerepe volt a korabeli sajtófogyasztásnak.
Idei negyedik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Továbbra is él ugyanakkor felhívásunk korábbi és leendő szerzőink felé: az ArchívNet szerkesztősége várja a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2023. szeptember 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő