Azok, akik a cserkészetet a keresztény-nemzeti gondolat szolgálatába akarták állítani, a mielőbbi összefogás érdekében konferenciát hívtak...Tovább
Kísérletek a Keresztény Demokrata Néppárt politikai elismertetésére 1945-ben
„Mindszenty az utóbbi időben egyre jobban Barankovics ellen foglalt állás, s vagy 3 hete magához hívatta és közölte vele, hogy [a] Pálffy elleni támadó nyilatkozatait katolikus szempontból nem tartja megfelelőeknek, a Hazánkról pedig hűvösen nyilatkozott, egyáltalában nem adta a lapra áldását. Barankovicsot ez a prímási részről tapasztalható ellenszenv viszi a demokrácia felé..."
Pálffy József levele a miniszterelnökhöz az új választójogi rendeletről
Budapest, 1945. szeptember 14.
Miniszterelnök Úr!
7460/1945. M. E. sz[ámú]
rendelettel kapcsolatban a Demokrata Néppárt nevében a következőket hozom nagybecsű tudomására:Pártunk a demokrácia elveihez híven az alkotmányosság és a jogegyenlőség alapján áll és ennélfogva sajnálattal kénytelen megállapítani, hogy a rendelet a magyar közjog alapelveit súlyosan sérti, a magyar választójogi fejlődés már elért eredményeit hatálytalanítja. Ezzel lehetetlenné válik, hogy Kossuth Lajos demokratikus elvei 100 év után a választójogi rendszerben legalább érvényesülhessenek.
Kifogásaink a rendelet sorrendjében részletezve a következők:
1.) 2. §. /2/ rendelkezés szerint a választáson csak oly párt vehet részt, amelynek részvételéhez az Országos Nemzeti Bizottság hozzájárul.
Magyar közjogunk eddig a szabad pártalakulás elvi alapján állott. A legutóbbi, a titkos választójogot megállapító törvényünk - 1938. XIX. tc. [törvénycikk] - állítja a 82. §-ában az országos párt fogalmát, de ezen pártoknak is csupán csak az ajánlások tekintetében biztosít előnyös állást. De ez esetben is, amennyiben a Belügyminiszter nem vette volna tudomásul a párt bejelentését, közigazgatási bírósági panaszjogot adott. A reakciós idők eme rendelkezése csak előnyös volt minden pártnak, - így a Szociáldemokrata Pártnak és a Független Kisgazdapártnak is - de egy pártot sem zárt ki a választáson való részvétel lehetőségéből, mert ezt a reakció sem merte megkísérelni.
Ma teljesen egyoldalúan, a mostani pártpolitikában érdekelt pártok állapítják meg a választásban való részvétel jogát, bírói jogvédelem elutasító határozat esetére pedig nincs.
Nincs megállapítva az sem, amennyi alatt az Országos Nemzeti Bizottságnak a részvétel tekintetében nyilatkoznia kell és így a választási előkészületek alatt hosszabb ideig bizonytalanságban tarthat egy pártot.
2.) [
Főbb és lényeges vonásaiban ezek a pontok, amelyek a magyar közjogunk elveit és így alkotmányunkat is sértik e rendeletben, és a nemzet egyetemes érdekeinek érvényesülésére irányuló nemzeti akarat kialakulását pártpolitikai érdekből vezettetve korlátozzák, sőt meghiúsíthatják.
A Demokrata Néppárt állásfoglalása mennyire nem egyedül álló, utalok a közigazgatási bíróságnak ugyanezen rendeletére vonatkozó és az Ideiglenes Nemzetgyűléshez intézett észrevételeire, amelyek nagy megfontolást érdemelnek.
Ilyen körülmények között a fentiek alapján a Miniszterelnök Úrnak e tekintetben fennálló súlyos felelősségére, kötelességemnek tartottam a demokrata Néppárt nevében és felhatalmazására nagybecsű figyelmét felhívni azzal, hogy [az] e rendelet alapján tartandó választás a demokrácia elveivel össze nem egyeztethető.
Budapest, 1945. szeptember 14.
Pálffy József
a Demokrata Néppárt elnöke
(Pálffy József)
Jelzet: MNL OL XIX-A-1-j XXIII. tétel-9650-1945. - Az államigazgatás felsőbb szervei, Központi (nem miniszteriális) kormányzati szervek, Miniszterelnökség, Általános iratok.- Eredeti, géppel írt és aláírt tisztázat. A beadványon szereplő megjegyzés: „Iktatva és a/a [ad acta]."
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 28.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
szerzőnk közül három is foglalkozik a korszakkal, igaz, különböző eseményeket vizsgáltak. Ugyanakkor másként is csoportosíthatók hatodik számunk írásai: három szerző esetében ugyanis az idő mint jelenség bír fontossággal. Két írás ugyanis retrospektív, míg a harmadik pedig egy olyan gazdaságpolitikai szabályozást-lehetőséget mutat be, amely igazán csak a forrásismertetésben szereplő évtizedet követő évtizedekben teljesedett ki – és ebben a formájában közismert napjainkban is.
Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) két irat segítségével mutatja be, hogyan jelent meg 1944 őszén a szovjet hadsereg Szatmárban, és mit tapasztaltak a helyiek az ottani harcok, a kezdeti megszállás során, illetve miként viselkedtek a szovjet csapatok a rekvirálás és a beszállásolás alkalmával."
Rendhagyó írást közlünk, amelyet Károlyi Mária (nyugalmazott régész, Savaria Múzeum) jegyez. Lapunk 2013. évi 5. számában Szécsényi András mutatta be Handler László munkaszolgálatos naplóját, amelyet korábban Károlyi Mária bocsátott a rendelkezésére. A napló ismertetése kapcsán, bő tíz évvel a megjelenés után, néhány személyes adalékot kívánt hozzáfűzni Károlyi Mária Handler László és családja történetéhez visszaemlékezés formájában.
A háztáji gazdálkodás említése sokak számára valószínűleg a Kádár-korszak gazdaságirányítását idézi fel. A Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) által ismertetett dokumentumok azonban azt mutatják be, hogy a Rákosi-korszakban miként próbálta az állami vezetés bevezetni és szabályozni a háztáji gazdálkodást.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre.
Az idei hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. december 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő