Milan Hodža csehszlovák miniszterelnök az Egyesült Magyar Párt vezetőivel tárgyal, akik az autonóm Szlovákián belüli magyar autonómia...Tovább
Kultúrbéke, 1987.
A magyar törvényhozás számos alkalommal volt heves egyházpolitikai szócsaták színtere. A kommunista hatalomátvételtől a rendszerváltásig azonban – a rendszer „puhulása” ellenére – csak egyetlen egyházpolitikai vitát tudunk megemlíteni. A szocializmus évtizedeiben ez volt az első, egyben utolsó (akár történelmi kuriózumnak is nevezhető) eset, amikor az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke, Miklós Imre államtitkár beszámolót terjesztett a törvényhozás elé, mely megvitatta azt, és elfogadásáról határozatot is hozott.
Miklós Imre válasza az elhangzottakra
ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy a témához többen nem jelentkeztek szólásra, ezért Miklós Imrének, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökének válasza következik.
MIKLÓS IMRE: Tisztelt Országgyűlés! Élve a válaszadás kötelességével és jogával, azonban nem visszaélve ezzel, különös tekintettel az előre haladott időre, röviden próbálok néhány mondatot mondani, hiszen vitát összefoglalni nem kell, mert nem volt vita. Egyetértés volt mindazzal, ami a magyar egyházpolitikára ma érvényes.
Az a tény, hogy az Országgyűlés napirendre tűzte ezt a témát, erkölcsi, politikai segítséget ad mindazoknak, állami és egyházi tisztségviselőknek széles ez országban, akik az egyházpolitikával foglalkoznak, hogy azt az utat, amit eddig küzdelmekkel, gondokkal, de következetesen jártunk, ezt folytatnunk kell.
Szeretném megköszönni a felszólalásokat, amelyek magas szinten kiegészítették az általam elmondottakat, értékes gondolatokkal járultak hozzá, hogy mindazok, akik ezzel a munkával foglalkoznak, a jövőben jobban tudják végezni kötelességüket.
Egyes gondolatok megerősítették azt, amit tettünk eddig, más gondolatok bátorítást adtak a továbbfolytatásra; néhány gondolat segítséget adott ahhoz, hogy elmélyedjünk, gondolkodjunk, megvizsgáljuk, hogy hogyan lehetne azokkal az aktuális kérdésekkel foglalkozni. Azt hiszem, helyes az a sorrend, hogy mindazon, amit itt hallottunk, először elgondolkodunk, feldolgozzuk magunkban, utána megfogalmazzuk a gondolatainkat, konzultálva mindazokkal a világi és egyházi hozzáértőkkel, felelős emberekkel, akik eddig is segítették a munkánkat, akikkel együtt alakítottuk és alakítjuk a jövőben is a politikát, s végül miután gondolkodtunk és meg tudtuk fogalmazni gondolatainkat, cselekedjünk abban a szellemben, amilyen szellemben az Országgyűlés ma foglalkozott ezzel a témával.
Még egyszer szeretném megköszönni az Országgyűlésnek, hogy napirendre tűzte ezt a fontos témát, a felszólalóknak pedig azt, hogy segítséget nyújtottak munkánkhoz.
Köszönöm. (Taps)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt június 29.
1938
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő