"Motoros papok tömege lepte el a megyét"

Fejezetek a klerikális reakció elleni harc Fejér megyei történetéből

Az MDP Fejér Megyei Pártbizottsága Agitációs és Propaganda Osztályának itt közölt dokumentumai az ellenségnek tekintett katolikus egyház tevékenységéről számolnak be. A feljegyzések annak a „küzdelemnek” egy szeletét mutatják be, amellyel a kommunista hatalom a katolikus egyház konkurenciát jelentő társadalmi befolyását kívánta megtörni.

 A klérus provokációja

                                                                                                         


22/6/91/2 50.                       
Ka/Schné.                                        
MDP Központi Vezetősége
Agitációs és Propaganda Osztály      
Simó elvtársnak. 
50. november 25.
A klérus provokációja.
BJ./LL./c/6/b/693/1.


Budapest

Kedves Elvtársak!

Az állam és az egyház részéről történt megállapodás óta megyénkben a klérus magatartásában lényeges változás nem történt. Azóta egy sor ellenséges cselekményt követtek el, különösen a választások előtt, a Békekölcsön kampány alatt. (Több jelentésben ezeket már közöltük.)
A klérus provokációinak sorozatát Shvoy Lajos megyés püspök ellenséges beállitottsága segitette elő. A megegyezést követő napon Shvoy a papok értekezletén, mint egy száz pap jelenlétében ugy beszélt az állam és az egyház megállapodásának aláirásáról, mint kényszeritő cselekedetről. Szerinte a „megállapodást a kormány fogalmazta és semminemü változást nem tükröző egyezmény. A kormány igéretei igen szükkeblüek, és azok betartása ismerve a régi dolgokat, egyáltalán nincs biztositva, mégis rövid időre életlehetőséget ad." A püspöki kar „kényszerhelyzetét" még alátámasztotta azzal is, hogy a vatikáni körök is belenyugszanak a megegyezésbe.
A 40 órás szentségimádás[t] is a püspökség rendelte el, és ezt jövőre folyamatossá akarják tenni. - Kisteleki [István] kanonok szerint - azért, hogy a hivekkel állandó szoros kapcsolatot tudjanak fenntartani.
A Tanács választások előtt a püspöki kar körlevelet adott ki, melyben felszólitja a papságot, s a hiveket, hogy egységesen vegyenek részt a szavazásban. Ezt a püspökség azzal továbbitotta, hogy a nagymise alatt olvassák fel, a nagymisét pedig a választási nagygyülés idejére osszák be. Igy kettős célt érnek el, ahol a vallásos nép van, ott a gyülést sikerül lokalizálni, ahol pedig a nép nem nagyon vallásos, ott a körlevél felolvasását nem sokan hallják.
Shvoy püspök határtalan gyülölete a nép[i] demokrácia iránt, ellenséges intézkedései felbátoritják a megyénkben nem jelentéktelen számu fasiszta és reakció[s] beállitottságu also papokat. Ennek volt a következménye az, hogy a fennt emlitett körlevelet 12 község plébánosa nem volt hajlandó felolvasni.
A kormány és a püspöki kar között létrejött megállapodás semmisnek nyilvánitását fejezték ki Shvoy püspök és társai (dr. Németh László püspöki iroda igazgató és dr. Szabadka[i] József Egyházkerületi Catholika titkár) azzal is, hogy nem vettek részt a szavazásban.
A Megyei Bizottság ugy ellensulyozta a klérus megmozdulásait, hogy ahol bucsut rendeztek, oda a legjobb kulturgárdákat küdtük ki, hogy a dolgozókat elvonja a klérus rendezvényeiről.
A templomok közelében mise után jól megszervezett röpgyüléseket szerveztünk, politikailag fejlett előadókkal. Amikor mise után jöttek ki a templomból, az előadót körülállták a fiatalok és pár felnőtt, és a hivek látván a csoportosulást odamentek és meghallgatták, hogy mit beszélnek.
A választás után bucsurendezést, szentségimádás tartást, vagyis olyan megmozdulást, amivel nagyobb tömegeket tudnak mozgatni csak 1-2 esetben észleltünk, pl. október 29-én, Székesfehérváron a bazilikában olyan formában rendezték a szentségimádást, hogy a város különböző plébániáinak hivei óránként váltották egymást.
Egy héttel ezelőtt értesültünk arról, hogy a város területén 4 helyen, a megyében pedig 2 helyen (Ercsi, Nagylók) illegális hitoktatást folytatnak. Az üggyel kapcsolatosan a Megyei Tanács azonnal érintkezésbe lépett a püspökkel és kérte az illegális hitoktatás megszüntetését. Egy hitoktatót azonnal leváltottunk.
A Békekongresszussal kapcsolatosan a klérus passziv magatartást tanusit, ahol lehet gátolja a mozgalmat. Mi azon voltunk, hogy minél több papot aktivizáljunk a béke érdekében, ezért 5 papot választottunk meg a Békekongresszusra. A budapesti utazás előtt a tárnoki plébános (Udvardi [Udvardi Ignác tordasi plébános volt, Tárnokon Hladik Nándor szolgált]) bement a püspökhöz engedélyt kérni, hogy részt vehessen a kongresszuson, de onnét nem tért vissza.
A kongresszuson részt vett 4 papot beosztottuk a megye különböző részein a békegyülések megtartására. Jó hatást váltott ki a tömegekből a papok szerepeltetése.
A klérus aknamunkáját legjobban a békemozgalommal tudjuk ellensulyozni, kb. 15-20 pap van már, akik aktivan bekapcsolódtak, a békegyülésen megjelennek, felszólalnak, s a templomban is beszélnek a békéről.
Székesfehérváron a barátok templomában november 4-én a miséző pap kifejtette, hogy a békéért igen nagy tömegek indultak harcba, és aki életet akar, annak a béke mellé kell állni.

                                                                                  Elvtársi üdvözlettel:

(Csuhaj Ferenc)                                                         (Kardos István)
megyei titkár                                        M[egyei] agit[ációs] [és] prop[aganda] titkár

FML (Fejér Megyei Levéltár) XXXV. 9. fond 61. ő. e. Magyar Szocialista Munkáspártpárt Fejér Megyei Bizottság Archívuma - A Magyar Dolgozók Pártja Fejér Megyei Bizottságának iratai - Az MDP Fejér Megyei Bizottságának jelentései a klerikális reakció tevékenységéről.

Tartalomjegyzék

Ezen a napon történt december 30.

1922

Vlagyimir Iljics Lenin ünnepélyesen bejelenti a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének, a Szovjetuniónak megalakulását.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

szerzőnk közül három is foglalkozik a korszakkal, igaz, különböző eseményeket vizsgáltak. Ugyanakkor másként is csoportosíthatók hatodik számunk írásai: három szerző esetében ugyanis az idő mint jelenség bír fontossággal. Két írás ugyanis retrospektív, míg a harmadik pedig egy olyan gazdaságpolitikai szabályozást-lehetőséget mutat be, amely igazán csak a forrásismertetésben szereplő évtizedet követő évtizedekben teljesedett ki – és ebben a formájában közismert napjainkban is.

Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) két irat segítségével mutatja be, hogyan jelent meg 1944 őszén a szovjet hadsereg Szatmárban, és mit tapasztaltak a helyiek az ottani harcok, a kezdeti megszállás során, illetve miként viselkedtek a szovjet csapatok a rekvirálás és a beszállásolás alkalmával."

Rendhagyó írást közlünk, amelyet Károlyi Mária (nyugalmazott régész, Savaria Múzeum) jegyez. Lapunk 2013. évi 5. számában Szécsényi András mutatta be Handler László munkaszolgálatos naplóját, amelyet korábban Károlyi Mária bocsátott a rendelkezésére. A napló ismertetése kapcsán, bő tíz évvel a megjelenés után, néhány személyes adalékot kívánt hozzáfűzni Károlyi Mária Handler László és családja történetéhez visszaemlékezés formájában.

A háztáji gazdálkodás említése sokak számára valószínűleg a Kádár-korszak gazdaságirányítását idézi fel. A Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) által ismertetett dokumentumok azonban azt mutatják be, hogy a Rákosi-korszakban miként próbálta az állami vezetés bevezetni és szabályozni a háztáji gazdálkodást.

Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre.

Az idei hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2025. december 19.

Miklós Dániel
főszerkesztő