Esterházy Pál herceg, a művészet és tudomány támogatója (†1989)Tovább
Siess! Adj! Segíts! mozgalom a hadifoglyok, kórházak és tüdőbetegek megsegítésére
Egy "fedett" kommunista segélyszervezet az 1940-es évek második felében
A második világháború után Az ország közegészségügyi intézményeit rendkívül nagy mértékű károsodás érte. A főként kommunista hátterű Nemzeti Segély és a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége aktív, kezdeményező szerepet vállalt a segélyfeladatok megoldásában, s több alkalommal országos gyűjtési akciót hirdetett Az MNDSZ 1945. augusztus 25-én megtartott értekezletén elfogadták Tildy Zoltánné, javaslatát, hogy az MNDSZ az egyes hivatalos szervek támogatásával hozzon létre egy olyan szervezetet, amelynek feladata a hadifoglyok hazahozatala és megsegítése.
Források
A "Rohamsegély" Bizottság tagjai:
•1. Actio Catholica Országos Elnöksége
•2. Egyetemes Egyháztanács
•3. Magyar Zsidók Országos Társadalmi Szövetsége
•4. Magyar Nők Demokratikus Szövetsége
•5. Nemzeti Segély
•6. Magyar Vöröskereszt
•7. Magyarok Világszövetsége
•8. Magyar Ifjúsági Országos Tanácsa
•9. Független Kisgazda Földmunkás és Polgári Párt Női Szervezete
•10. MKP Központi Vezetősége Női Titkársága
•11. Szociáldemokrata Párt Női Szervezete
•12. Nemzeti Parasztpárt Női Csoportja
•13. Szakszervezeti Tanács
•14. Paraszt Szövetség
•15. Földmunkások és Kisbirtokosok Országos Szövetsége
•16. Magyar Orvosok Szabad Szakszervezete
•17. Gyáriparosok Országos Szövetsége
•18. Kereskedők Országos Központi Szövetsége
•19. Ipartestületek Országos Központja
•20. Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete
•21. Budapest Székesfőváros IX. ü. o. Képviselője
•22. Magyar Népjóléti Minisztérium Hadifogoly Szolgálat IV/5.
•23. Magyar Népjóléti Minisztérium Egészségügyi Főcsoport
•24. Magyar Népjóléti Minisztérium Társadalmi Segély Akciók VI/3.
•25. Magyar Népjóléti Minisztérium Általános Szociális Igazgatás I/1.
Jelzet: MOL XIX-C-1-k-I-1-1946. 1. doboz (A Magyar Országos Levéltár Népjóléti Minisztérium Országos Gyűjtési Csoport iratanyaga. Az 1. doboz tételének címe: SAS értekezletek, 1946. Eredeti, géppel írt tisztázat)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt március 23.
1901
1912
Wernher von Braun, német rakétamérnök, a Harmadik Birodalom, majd az Amerikai Egyesült Államok rakétaprogramjának egyik vezetője (†1977)...Tovább
1915
Fél éven tartó ostrom után a Przemyśl erőd kapitulál az oroszok előtt (első világháború).Tovább
1919
Benito Mussolini Milánóban megalapítja a fasiszta mozgalmat.Tovább
1920
Pozsonyban megalakul a Magyar–Német Keresztényszocialista Párt.Tovább
- 1 / 3
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
A 2023-as év első ArchívNet számát olvashatják az oldalon. Az új lapszám négy forrásismertetést publikál: ezek nem alkotnak egy tematikus egységet, azonban vannak metszéspontjaik egymással. Bár egy Venn-diagramon ezek a metszetek jobban ábrázolhatók lennének, mi ezúttal szövegben mutatjuk be ezeket: két írás a római katolikus egyházhoz köthető, kettő köthető a huszadik századi magyar emigrációhoz, kettő pedig a magyarországi államszocilista időszak mindennapjaihoz.
Az időrendet követve Csóka Géza (közművelődési referens, Magyar Nemzeti Levéltár Közművelődési és Közönségkapcsolati Főosztály) forrásismertetése az első. Idén ünnepeljük Neumann János születésének 120. évfordulóját, a szerző pedig ennek okán mutatja be a tudós és Pelényi János levelezését. Neumann ugyanis arra törekedett, hogy Magyarország akkori washingtoni követét meghívja Princetonba egy előadás erejére.
Szabó Csaba Gábor (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Megyei Levéltára) forrásismertetésének origója a második világháború magyarországi harcai, amelyek nagy változást hoztak Csémpuszta életébe. A helyi káplánlak birtoklásáért folytatott hosszas küzdelem bemutatása nemcsak egy lokális problémát tár fel, hanem azt is, hogy milyen volt a korabeli államhatalom viszonya a katolikus egyházzal.
Csémpuszta lakóira is kiható politikai döntés volt a Rákosi-korszakban bevezetett kötelező beszolgáltatás, amelyet hibái miatt már 1952-ben korrigálni igyekeztek a következő évekre nézve. Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) a begyűjtési rendszer reformjának egyik tervezetét mutatja be írásában.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) a Mindszenty Józseffel egyeztető Zágon József és a Vatikán diplomáciai szolgálatában működő Kada Lajos levelezését mutatja be. Terjedelmi okokból forrásismertetését két részre bontva jelentetjük meg. A mostani, első közlésben olyan levelek olvashatók, amelyek Zágon Mindszentyvel való viszonyát világítják meg.
Idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége idén is várja a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2023. március 7.
Miklós Dániel
Főszerkesztő