Siess! Adj! Segíts! mozgalom a hadifoglyok, kórházak és tüdőbetegek megsegítésére

Egy "fedett" kommunista segélyszervezet az 1940-es évek második felében

A második világháború után Az ország közegészségügyi intézményeit rendkívül nagy mértékű károsodás érte. A főként kommunista hátterű Nemzeti Segély és a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége aktív, kezdeményező szerepet vállalt a segélyfeladatok megoldásában, s több alkalommal országos gyűjtési akciót hirdetett Az MNDSZ 1945. augusztus 25-én megtartott értekezletén elfogadták Tildy Zoltánné, javaslatát, hogy az MNDSZ az egyes hivatalos szervek támogatásával hozzon létre egy olyan szervezetet, amelynek feladata a hadifoglyok hazahozatala és megsegítése.

Emlékeztető a Miniszter Úr részére az országos gyűjtés tárgyában

Az elnöki főosztály vezetőjének f. hó 14-én adott szóbeli utasítása alapján összeállítottam egy országos gyűjtés szervezési tervét.

Jelen emlékeztető vázlata:

I. Általános kérdések

•1.        A gyűjtés szükségessége
•2.        A hadifogoly-szolgálat jelenleg folyó gyűjtése
•3.        Ki végezze a gyűjtést?
•4.        A társadalmi bizottság tagjai
•5.        A bizottság célja
•6.        A bizottság feladata

II. Folyó évi november havi gyűjtés

•1.        Időpont
•2.        A bizottság elnevezése
•3.        Bizottsági ülések
•4.        A bizottság elnöki tanácsa
•5.        Az adminisztrációs keret
•6.        A bizottság és az adminisztrációs keret együttműködése
•7.        Az adminisztráció szervezési kérdései
•8.        Gyűjtési engedély

III. Az 1947. január-február havi gyűjtés

IV. Egyéb akciók

•1.        Bunda akció
•2.        Könyvakció
•3.        Kézimunka akció
•4.        Láthatatlan vacsora
•5.        Dohányakció
•6.        Bélyegakció

V. A Miniszter Úr döntését váró kérdések

•1.        Gyűjtési engedély
•2.        Bizottság összeállítása
•3.        Fővédnök felkérése
•4.        Védnökök
•5.        Elnöki tanács, annak hatásköre
•6.        A bizottság céljánál a sorrend meghatározása

I. Általános kérdések

1. A gyűjtés szükségessége

A hazatérő hadifoglyok jobb élelmezése és ruhaellátása, nemkülönben a tüdőbeteg-gondozók, valamint a kórházak jelenlegi helyzete olyan feladat elé állítja a minisztériumot, amelyet a rendelkezésére álló költségvetés keretében képtelen ellátni.

A minisztérium a reá váró nehéz munka elvégzéséhez kénytelen a társadalom segítségét kérni. Csak magánál a betegellátásnál 50 millió forint a költségvetési hiány. Függetlenül a társadalom igénybevételétől, célszerűnek látnám, ha a minisztérium egyik tisztviselője vizsgálat tárgyává tenné, milyen módon volna lehetséges népjóléti és egészségvédelmi célokra állandó tárcajövedelmeket biztosítani. Ezt a kérdést jelen emlékeztetőmben azonban nem érintem.

2. A hadifogoly-szolgálat jelenleg folyó gyűjtése

A Magyar Vöröskereszt a belügyminiszter úrtól 251.268/IV.-1946. sz. a. állandó gyűjtési engedélyt kapott avégett, hogy a hazatérő hadifoglyok jobb élelmezését és ruhaellátását biztosíthassa. A gyűjtést eredetileg egyedül a vöröskeresztes szervek intézték. A belügyminiszter úr a gyűjtési engedélyt a Népjóléti Minisztérium hadifogoly osztályára átírta. Ezen osztály 129.334/1946. IV-5. számú ügyirata szerint a gyűjtés vöröskeresztes mozgalomként folyik tovább. A csekkszámla "Hadifogoly és egészségvédelmi szolgálat" elnevezéssel fut, a befolyó összeg egyharmad része felett a hadifogoly-szolgálat osztály, kétharmad felett pedig az egészségügyi főcsoport rendelkezik. Jelenleg a gyűjtés mérsékelt keretek között, inkább ad hoc jelleggel, főleg a pályaudvari kirendeltségek útján folyik.

3. Ki végezze a gyűjtést?

A szóban levő országos gyűjtés megszervezése egy társadalmi bizottság feladata lenne. Ha azután az Országos Szociális Központ megalakul, úgy az akciót annak kellene folytatnia. Jelen gyűjtés is rámutat arra, milyen sürgős lenne az O. Sz. K. megalakítása.

4. A társadalmi bizottság tagjai

A bizottságba elsősorban azokat a szerveket kellene behívni, mely szervek a létesítendő Országos Szociális Központnak is tagjai lennének. Nagy előnyt jelent, hogy mind Budapesten, mind pedig vidéki városokban már működnek az UNRRA akcióval kapcsolatban megalakult bizottságok. Így tehát csak ezen, már működő bizottságok kiegészítéséről van szó. A bizottság tagjainak tervezett névsora az alábbi:

•1.        Actio Catholica Országos Elnöksége
•2.        Református Egyetemes Konvent
•3.        Evangélikus Egyetemes Egyház
•4.        Magyar Zsidók Országos Társadalmi Szövetsége
•5.        Magyar Nők Demokratikus Szövetsége
•6.        Nemzeti Segély
•7.        Magyar Vöröskereszt
•8.        Magyarok Világszövetsége
•9.        Magyar Ifjúság Országos Tanácsa
•10.     Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt Női Szervezete
•11.     MKP Központi Vezetősége Női Titkársága
•12.     Szoc. Dem. Párt Női szervezete
•13.     Nemzeti Parasztpárt Női Csoportja
•14.     Szakszervezeti Tanács
•15.     Parasztszövetség
•16.     Földmunkások és Kisbirtokosok Országos Szövetsége
•17.     Magyar Orvosok Szabad Szakszervezete
•18.     Gyáriparosok Országos Szövetsége
•19.     Kereskedők Országos Központi Szövetsége
•20.     Ipartestületek Országos Központja
•21.     Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete
•22.     Budapest székesfőváros IX. ügyosztály képviselője
•23.     Magyar Népjóléti Minisztérium Hadifogoly oszt. képviselője
•24.     Magyar Népjóléti Minisztérium Egészségügyi főcsoport képviselője
•25.     Magyar Népjóléti Minisztérium Társadalmi segélyakciók ügyei oszt. képviselője

Amint látható, tagjai lennének a bizottságnak azon érdekképviseleti szervek is, amelyeknek nemcsak erkölcsi, de anyagi támogatására is szükség van (GYOSZ, TÉBE stb.). Három taggal képviseltetné magát a minisztérium is: még pedig a hadifogolyosztály, egészségügyi főcsoport és a társadalmi segélyakciók ügyeit intéző VI/3. osztály képviselői lennének a bizottság tagjai.

5. A bizottság célja

A hadifoglyok, tüdőbetegek, kórházak megsegítése.

6. A bizottság feladata

•1.        Országos gyűjtések rendezése
•2.        A társadalmi munka felosztása
•3.        A gyűjtés eredményének igazságos szétosztása
•4.        Külföldi akcióknál kezdeményező, tanácsadó - adott esetben - lebonyolító szerep vállalása.

A bizottságnak hosszabb időtartamú munkaterve lenne. Először november hónapban szervezne meg egy országos gyűjtést, másodszor januárban vagy februárban ismételné azt, végül párhuzamosan az országos gyűjtéssel egyéb akciókat - főleg külföldi vonalon bonyolítana le.

II. Folyó évi november havi gyűjtés

1. Időpont

A gyűjtés november 10-én kezdődnék. Gazdasági szakértők véleménye szerint a pénzszűke miatt előbb komoly eredményre számítani nem lehet. Korábbi időpont szervezési szempontból sem lenne tanácsos.

A Magyar Gyermekekért akcióról szóló jelentés is rámutatott arra, hogy egy gyűjtés eredménye elsősorban a jó szervezésen múlik, ehhez pedig kellő időt kell engedélyezni.

2. A bizottság elnevezése

A bizottság állandó névvel működnék, hogy a nyomtatványokat, gyűjtőíveket, postatakarékpénztári csekkszámlát ne kelljen időközönként változtatni. Ez a körülmény természetesen nem gátolja meg a bizottságot abban, hogy egyes akciót külön elnevezéssel ne folytasson. Pld. "Egy marék búzát a tüdőbetegeknek", vagy "Iparosok a hadifoglyokért" stb. A bizottság neve a következő lehetne: "Rohamsegély!" A magyar társadalmat összefogó bizottság a hadifoglyok, kórházak és tüdőbetegek megsegítésére.

A bizottság összeülésekor fel kell vetni a kérdést, nem talál-e valaki a fenti címnél alkalmasabb elnevezést.

3. Bizottsági ülések

A Magyar Gyermekekért akció és az UNRRA bizottságok tapasztalatai azt mutatták, hogy a hosszas ülésezés és a résztvevők nagy száma a gyors munkát bizonyos mértékig gátolja. Ezért célszerű lenne az UNRRA bizottságok gyakorlatát folytatni, amelyeknél adott esetben a bizottságban résztvevő egyes szervek egyes bizottsági üléseken való részvétellel egymást megbíznák.

4. A bizottság elnöki tanácsa

A bizottság fővédnökéül a köztársasági elnök úr hitvesét kellene felkérni.

Miniszter Úr döntését kellene kikérni arra vonatkozólag, vajon a védnöki tisztet egyedül vállalja-e vagy másokat is ajánl erre a tisztségre. Esetleg a köztársasági elnök úr hitvesét kellene felkérni, hogy ő jelöljön ki a koalíció négy pártjából négy védnököt.

A bizottságnak elnöki tanácsa lenne. Erre azért lenne szükség, mert a bizottság elnöke csak magas állású személy lehet, viszont magas állású személynek nincs ideje arra, hogy esetleg hetenként többször elnököljön az ülésen és az általa aláírandó levelezést átolvassa. Ezért legcélszerűbb az lenne, ha a bizottság elnökei a Népjóléti Minisztérium államtitkárai lennének. Az elnök urak a levelezést is felváltva írnák alá. Az adminisztrációs keret utasítást kapna arra vonatkozólag, hogy melyik héten, melyik államtitkár látja el az elnöki teendőket és a levelezést azon a héten az illető államtitkár úr írná alá, kivételnek csak akkor volna helye, ha az illető államtitkár úr éppen nem ér rá, vagy olyan alakulat felé irányuló kívánságot fejez ki a levél, ahol az ügy érdemében célszerű, hogy egy bizonyos politikai párt tagja írja alá a levelet.

5. Az adminisztrációs keret

A bizottság főtitkára dr. Dessauer Pál miniszteri osztálytanácsos lenne. Mint előadó dr. Ruttkay Iván miniszteri s. fogalmazó szerepelne, akit Simonovits tanácsos úr a VIII. főosztályról a bizottság részére átengedett.

A számvevőség vezetője Rónai Ernő számv. tanácsos, akit Pordány számvevőségi igazgató úr a fenti feladatra kijelölt. A segédhivatal vezetői és beosztott gépírói teendőket özv. Szabó Imréné irodatiszt, illetőleg Erlich Margit egészségügyi védőnő látják el.

Az állami szemkórház az adminisztrációs kerethez átengedte Heinemann Tamásné amb. kezelőnőt.

A fenti személyzeten kívül még további beosztottakra is szükség lesz. Miután a minisztérium ez idő szerint több embert az adminisztráció részére rendelkezésére bocsátani nem tud, más úton kíséreltem meg a munkaerők beszervezését. Érintkezésbe léptem több érdekképviselettel és megkérdeztem, hogy ha a társadalmi bizottság azzal a kéréssel fordulna hozzájuk, hogy négy hónapra vállalják egy tisztviselő fizetését vagy pedig megfelelő irodai munkaerőt bocsássanak a bizottság rendelkezésére, vajon ezen kívánságnak eleget tennének-e. Erre a lépésre azért volna szükség, mert egy országos gyűjtés lebonyolításához kellő számú munkaerőre van szükség. A Magyar Gyermekekért akció 8 tagú személyzettel dolgozott, az annak idején lefolytatott Magyar a Magyarért, Erdélyért és egyéb országos gyűjtések 25-30 tagú adminisztrációs kerettel dolgoztak. Az érdekképviseletek közül határozott ígéretet kaptam egy tisztviselő átengedésére a TÉBÉ-től, feltételes ígéretet pedig a Keresk. Országos Központi Szövetségétől, a Gyáriparosok Orsz. Szövetségétől, az Ipartestületek Orsz. Központjától is. Ezek a szervezetek kifejezetten az adminisztrációs iroda dologi kiadásaira is adnának 500-1000 forintig terjedő összeget. Villamos költségekre a Beszkárt hajlandó három bérletjegy árát folyósítani. Tárgyalásokat folytattam több társadalmi szervvel is, ahol ugyancsak kilátás van arra, hogy egy-egy segítséget rendelkezésre bocsátanak. Ha adott esetben az adminisztrációs keretnek nem volna ilyen számú munkaerőre szüksége, úgy az illetők a külső gyűjtésnél lennének felhasználhatók.

6. A bizottság és az adminisztrációs keret együttműködése

Az adminisztrációs keret gondoskodik arról, hogy az ülések kellő módon elő legyenek készítve. A napirend elkészítése oly módon történik, hogy mind a hadifogoly osztály, mind pedig az egészségügyi főcsoport közli, hogy milyen szükséglet merült fel és milyen célra, milyen összeget kíván juttatni. Ha a főtitkár úgy látja, hogy a szétosztásnál vita merülhet fel, még a bizottsági ülés előtt megtárgyalja az ügyet. Szavazást lehetőleg el kell kerülni. A bizottság határozatát jegyzőkönyvbe foglalják. A jegyzőkönyv öt másolattal készül:

•1.        hadifogoly-szolgálat osztály részére

•2.        egészségügyi főcsoport részére

•3.        társadalmi segélyakciók osztály részére

•4.        a bizottság számvevője részére

•5.        dossierbe való lerakás céljára.

A számvevő a jegyzőkönyv alapján elkészíti az utalvány tervezetét, amelyet az elnökök valamelyike Dr. Cseh-Szombathy László vagy Dr. Székely Miklós vagy Dr. Vikol János vagy Dr. Zsebők Zoltán ír alá.

A postatakarékpénztári csekkeken első helyen dr. Botár Bálint vagy dr. Simonovits István szerepelnek aláíróként. Második helyen dr. Dessauer Pál vagy pedig Rónai Ernő számv. tanácsos írnák alá a postatakarékpénztári csekkeket.

A kimenő leveleket általában a főtitkár írja alá, csak indokolt esetben írná alá a leveleket az elnökök valamelyike.

7. Az adminisztráció szervezési kérdései

Az adminisztrációs keret ügykezelésénél nem kell szigorúan ragaszkodni a minisztériumi ügyvitelhez. A számvitelnél be kell ugyan tartani a belügyminiszteri előírásokat, de bizonyos egyszerűsítések itt is keresztülvihetők. Ezeket a kérdéseket az illetékes beosztottakkal külön utasítással rendezem.

8. Gyűjtési engedély

Tudomást szereztem arról, hogy a közeljövőben több gyűjtési akció készül. Jelen gyűjtés sikere csak akkor biztosítható, ha 1946. október 15-től december 5-ig a belügyminiszter úr más gyűjtést nem engedélyezne. A belügyminisztériumi illetékes referens közlése szerint, ha a bizottság ilyen értelmű beadványt intézne a belügyminiszter úrhoz, úgy ennek a kívánságnak eleget tennének. Az átirathoz meg kell jegyezni, hogy a már megadott engedély alapján nemcsak a hadifogoly, hanem az egészségügyi szolgálat javára történik a társadalmi gyűjtés.

A jelenleg érvényben levő állandó gyűjtési engedély birtokában az akció a gyűjtést mint vöröskeresztes mozgalmat folytatná tovább. Ilyen értelmű megállapodást létesített a hadifogoly osztály a Magyar Vöröskereszt kormánymegbízottjával. Ez esetben mind az urnákon, mind a gyűjtőíveken, mind pedig az igazolványokon ki kell domborodnia a vöröskeresztes jellegnek. Lehet, hogy ezt a társadalmi szervek kifogásolnák. Miniszter Úr döntését kell kikérni arra vonatkozólag, vajon a gyűjtés a meglevő engedély alapján, mint a vöröskeresztes mozgalom továbbfolytatása történjék, vagy pedig új engedély alapján bonyolódnék le az akció. Ez utóbbi esetben a vöröskeresztes jelleg feltüntetése nem szükséges.

III. 1947. január-február havi gyűjtés

A gyűjtést a bizottság a jövő évben megismételné. Az előkészületeket már akkor meg kell tenni, amikor a jelenlegi gyűjtés még le sem záródott.

IV. Egyéb akciók

Kívánatos, hogy az országos gyűjtésen kívül a bizottság - főleg külföldi viszonylatban - egyéb akciókat is bonyolítson le. Ezeknek egy része már előzetes tárgyalás alatt áll:

1. Bunda akció

Az UNRRA ruha szeretetküldeményei között szerepel 300-nál több rossz állapotban lévő bunda is. A bundát négy társadalmi egyesület ki fogja sorsolni és a befolyó összeg a kórházak üvegezésének költségeire fordítható. Az egészségügyi főcsoport oly módon állapodik meg a hadifogoly osztállyal, hogy az összeg teljes egészében a fenti célra nyer kifizetést, de egyharmada később más kifizetésnél kompenzálva lesz.

2. Könyvakció

Cserépfalvi Imrével, a Magyar Könyvkiadók Egyesülete elnökével tárgyalást folytattunk a következő akció megszervezése ügyében: a Magyar Könyvkiadók kb. 100-150 ezer könyvet bocsátanának hitelben a bizottság rendelkezésére. Ígéret van az UNRRÁ-tól arra, hogy Triesztből Amerikába menő hajók egyikével a rakományt díjmentesen Amerikába szállítanák. Az Amerikában fizetendő 20 %-os beviteli vámot egy ottani szállítmányozó előlegezné. Ennek a megszervezése a könyvkereskedők feladata lenne. Az Amerikában eladandó könyvek, illetve 50 és 200 kötetes könyvtárak vételárának a fele a könyvkiadókat illetné, a másik felét a bizottság kapná. Elgondolásunk szerint a könyvek vételárából befolyó összegen - a külkereskedelmi igazgatóság tanácsát követve - árut vásároltatna a bizottság és az árut a közjóléti szövetkezetek eladnák. Az így eredményező összegből a könyvkereskedők csak az Amerikában befolyt dollárösszeg felét kapnák, míg a bizottság a népjóléti célokra sokkal nagyobb összeghez jutna. A könyvek jegyzékét a napokban mutatjuk be a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumnak.

Kézimunka akció

Remény van arra, hogy Svájcból szeretetadományként fonalat és kézimunka alapanyagot kapnánk. Ezeket a közjóléti szövetkezetek útján a mezőkövesdi, a kiskunhalasi, bujáki és egyéb népművészeti telepekre küldenénk. A feldolgozott anyagot az iparművészeti társulat ellenőrzése mellett Amerikába lehetne exportálni.

Láthatatlan vacsora

A köztársasági elnök úr hitvese egyéni meghívókkal egy jótékony célú, szimbolikus díszvacsorára hívná meg a magyar és külföldi társadalmi élet vezető személyeit. Nagy súlyt kellene fordítani a meghívó szövegére és külalakjára.

Dohányakció

Előzetesen tárgyalásokat folytatunk a Magyar Dohány jövedékkel a novemberi gyűjtéssel kapcsolatos cigaretta kibocsátása iránt. Ígéretet kaptunk arra, hogy az üggyel érdemben foglalkoznak.

Bélyegakció

A közeljövőben érintkezésbe kívánunk lépni a Magyar Postával "Rohamsegély" felülbélyegzésű bélyegek kibocsátása iránt.

V. Miniszter Úr döntését váró kérdések

1. Gyűjtési engedély

A Magyar Vöröskereszt gyűjtési engedélye alapján folytatódjék a gyűjtés mint vöröskeresztes mozgalom, vagy pedig új engedélyt kell kérni?

2. Bizottság összeállítása

Helyes-e a tervezet? Nem kell-e az alakuló értekezletre a társadalmi élet vezető személyeit is meghívni? Az első értekezlet egyúttal sajtófogadás is legyen?

3. Fővédnök felkérése

Miniszter Úr személyesen kéri fel a köztársasági elnök úr hitvesét a fővédnöki tisztség elvállalására vagy pedig kit bíz meg ezzel a feladattal?

4. Védnökök

Miniszter úr egyedül vállalja-e a védnöki tisztet, vagy másokat is ajánl erre a tisztségre. Nem lenne helyes a köztársasági elnök úr hitvesét felkérni, hogy ő jelöljön ki a koalíció négy pártjából védnököt?

5. Elnöki tanács

Helyes-e az a rendszer, hogy a Népjóléti Minisztérium négy államtitkára vezesse az üléseket felváltva? Az utalványozást ugyancsak a négy államtitkár végezze? Az előzetes sajtótájékoztatást a négy államtitkár adja?

6. Sorrend

Propaganda és politikai szempontból a bizottság neve mi legyen:

1. "Rohamsegély!"

A magyar társadalmi összefogó bizottság a hadifoglyok, kórházak és tüdőbetegek megsegítésére,

vagy
2. "Rohamsegély!"

A magyar társadalmat összefogó bizottság a kórházak, hadifoglyok és tüdőbetegek megsegítésére.

Fenti tervezetemet a mellékelt munkaprogrammal együtt letárgyaltam dr. Simonovits tanácsos úrral és dr. Dessauer Pál, valamint dr. Botár Bálint oszt. tanácsos urakkal.

Budapest, 1946. évi szeptember hó 20-án.

 

Dr. Hazai Géza
miniszteri titkár

Jelzet: MOL XIX-C-1-k-I-7-1946. 1. doboz. (A Magyar Országos Levéltár Népjóléti Minisztérium Országos Csoport iratanyaga. Az 1. doboz tételének címe: SAS értekezlet, 1946. Eredeti, géppel írt tisztázat.)

Ezen a napon történt június 22.

1940

Franciaország nevében Huntziger tábornok aláírja a kapitulációt a német csapatok előtt (Compiègne-ben).Tovább

1941

Németország lerohanja Szovjetuniót, megnyílik a második világháború második frontja.Tovább

1978

James W. Christy amerikai csillagász felfedezi a Charont, a Plútó legnagyobb holdját.Tovább

1980

Az NSZK csapata 2-1-es győzelmet arat a római olimpiai stadionban rendezett EB-döntőn Belgium válogatottja fölött.Tovább

1988

Az EU engedélyezi a tujontartalmú szeszek gyártását (35 mg/kg), így újra hódíthat az abszint.Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Egyház és társadalom

 

Szociológiai értelemben az egyház társadalmi-kulturális rendszer, mely három alrendszerből áll: a tágabb értelemben vett vallási kultúrából, az azonos hitű közösségből, valamint a vallási kultúra és közösség ápolására létrejött szervezetből, amit a papság és a hierarchia képvisel. Tomka Miklós vallásszociológus értelmezése szerint Magyarországon az 1940-es évek második feléig tartó időszak még a „keresztény társadalom” korának tekinthető: az összefonódott vallási és szekuláris kultúrából úgy részesedett mindenki, mint a nemzeti hagyományból. „1948 előtt ‒ írja ‒ a vallás a legfontosabb kultúrahordozóként megelevenítette a történelmi folyamatosságot, képviselte a nemzeti identitást, hozzájárult a társadalom integrációjához.”

A fokozatosan kiépülő egypárti diktatúra azonban csakhamar elérkezettnek látta az időt a „klerikális reakcióval” történő mielőbbi leszámoláshoz. A kommunista hatalom az egyház működésének ellehetetlenítését, végső soron pedig annak megsemmisítését tűzte ki célként. Államosították az egyházi iskolákat, koholt vádak alapján letartóztatták és életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélték Mindszenty József hercegprímást, koncepciós eljárás során bebörtönözték Grősz József kalocsai érseket, megvonták a szerzetesrendek többségének működési engedélyét, a szerzetesek egy részét pedig letartóztatták, deportálták vagy kivégezték. Az egyház kényszerűségből eltávolodott a társadalmi kérdésektől, kiszorult a közéletből és visszavonult a templomok falai közé.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni megtorlást követően a korábbi nyílt egyházüldözés helyébe egy új típusú szövetségi politika lépett. Kádár János pártfőtitkár egyházpolitikájának legfőbb jellemzőjévé egyre inkább a pragmatizmus vált, azon megfontolás jegyében, hogy „amíg az egyház létezik, fel kell használni”. Noha az egyéni vallásgyakorlás és az egyházak társadalmi szerepének korlátozása még a nyolcvanas években sem szűnt meg, a központi ellenőrzés valamelyest enyhült, és ezzel megnőttek a vallásosság kinyilvánítási lehetőségei. Radikális változásra azonban e téren is csak a rendszerváltást követően kerülhetett sor. 1990 után lehetővé vált az egyházi intézményrendszer újjáépítése és ezzel együtt az újbóli társadalmi szerepvállalás, aminek köszönhetően az egyház a hazai civil társadalom egyik legfontosabb építőkövévé vált.

Az ArchívNet idei 2. számának fő témája tehát: „Egyház és társadalom”. Szerzőink közül Somorjai Ádám OSB Angelo Rotta budapesti apostoli nuncius 1943-ban keltezett összefoglaló jelentését közli. A Vatikáni Levéltárban őrzött ún. triennális, azaz három évre visszatekintő jelentés igen értékes történeti forrás, amely nemcsak a magyarországi egyházi viszonyokról tudósít, hanem kitér a korabeli közállapotokra, valamint a fontosabb kül- és belpolitikai kérdésekre is. Gianone András Mindszenty József esztergomi érsek 1956-os híres rádiószózatának különböző változatait veti össze, míg a Csejoszki Mihály által közölt dokumentumok a katolikus fenntartású gimnáziumok „szürke” korszakába, az 1960-as évekbe nyújtanak betekintést. Összeállításunkban emellett más témákról is olvashatunk: Miklós Dániel az 1939–1940-ben Magyarországon tartózkodó cseh menekültek történetéhez kapcsolódó levéltári forrásokat közöl, Tarnai Eszter pedig egy olyan visszaemlékezés-részletet tesz közzé, amely jól szemlélteti a Budapest ostromát követő hónapok nehézségeit és a fővárosi közélelmezés rendkívül súlyos helyzetét.

 

Budapest, 2021. május 28.

 

A szerkesztők