Terrorfenyegetés Magyarországon a '80-as években
„de az arabok sem mind egyformák, van közöttük becsületes férfi, van közöttük kereskedő, aki, vigyáz a jó hírére. És a magyarok ugyanígy - van közöttük becsületes, és van közöttük gazember, a magyarok sem mind egyformák."
A damaszkuszi magyar nagykövetség rejtjeltávirata az Arab Élcsapat Szervezetről és a szocialista országok külképviseleteinek védelméről
1982. augusztus 24.
Készítette: SK. 20.00 Szigorúan titkos!
Damaszkusz, 82. 08. 24.
Statissime.
Von. 98-ára és 26 számú körtáviratra:
Sokoldalúan tájékozódtunk a témában. Barátiak számára teljesen ismeretlen [a szervezet]. Egy befolyásos, megbízható kapcsolatunkon keresztül tudomást szereztünk a szír biztonsági szervek rendelkezésére álló adatokból az Arab Élcsapat Szervezete (az arab elnevezés fonetikus átírása: Munazamit Attalia) nevű csoportokról.
Két, egymástól független ilyen nevű csoportról tudnak. Az első a Muzulmán Testvérek szervezetéből kivált frakció. Ezeket a Hamai események után 90 százalékban fizikailag likvidálták. Maradékuk egy része Damaszkuszban tartózkodik, de az illetékesek figyelik őket. A másik csoport a
közepe táján, június vége körül vált ki a palesztin Fatah szervezetből. Ez bosszút fogadott a tétlen arab országok és a szocialista országok ellen, amelyek - véleményük szerint nem nyújtottak elég hathatós támogatást a Libanonban megtámadott palesztinoknak. Más követségek (nem szocialisták) fenyegetéseket is kaptak.Kapcsolatunk véleménye szerint az illetékes szervek kellő erővel törekednek a két csoportosulás felgöngyölítésére, de azért szükség van a fokozott óvatosságra.
Fentiek alapján javaslataink:
1) Kérek engedélyt, illetve utasítást a KÜM szóbeli vagy jegyzékbeli tájékoztatására.
2) Javaslom, hogy kérjük az illetékeseket fegyveres őr biztosítására a követség épülete elé, augusztus 30-tól kezdődően.
Tájékoztatásul:
A barátiak közül fegyveres őr áll a szovjetek épületei előtt, a bolgár és újabban a lengyel nagykövetség előtt. A románok a konzuli és egyéb ügyfeleket nem engedik be az épületbe, a cseheknél jól külön van választva a hivatali és konzuli fogadó, az NDK-nak megbízható saját biztonsági szolgálata van.
Ezzel szemben nekünk semmilyen védettségünk nincs. A földszinti konzuli fogadóba, ahol rendesen két helyi titkárnő és egy magyar feleség tartózkodik, olykor 10-20 arab ügyfél is összegyűlik. Célszerű lenne egy hosszú pulttal elválasztani a fogadó helyiséget, hogy a korlátozott számban beengedett (maximum 3-4 fő egyidejűleg) ügyfelet ellenőrizni lehessen. Szükséges az is, hogy egy férfi - visszatérése után a hivatalsegéd - is folyamatosan ott tartózkodjon a fogadó idő tartamára.
Minimálisan ezeket az intézkedéseket javasoljuk biztonságunk fokozására bevezetni.
-199 - B. -
Lássa: Szigeti et.
Jelzet: MNL OL XIX-J-1-j-005070/15/1982. - Az államigazgatás felsőbb szervei, Központi (nem miniszteriális) kormányzati szervek, Külügyminisztérium, TÜK-iratok. - Eredeti, gépelt tisztázat.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 29.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
szerzőnk közül három is foglalkozik a korszakkal, igaz, különböző eseményeket vizsgáltak. Ugyanakkor másként is csoportosíthatók hatodik számunk írásai: három szerző esetében ugyanis az idő mint jelenség bír fontossággal. Két írás ugyanis retrospektív, míg a harmadik pedig egy olyan gazdaságpolitikai szabályozást-lehetőséget mutat be, amely igazán csak a forrásismertetésben szereplő évtizedet követő évtizedekben teljesedett ki – és ebben a formájában közismert napjainkban is.
Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) két irat segítségével mutatja be, hogyan jelent meg 1944 őszén a szovjet hadsereg Szatmárban, és mit tapasztaltak a helyiek az ottani harcok, a kezdeti megszállás során, illetve miként viselkedtek a szovjet csapatok a rekvirálás és a beszállásolás alkalmával."
Rendhagyó írást közlünk, amelyet Károlyi Mária (nyugalmazott régész, Savaria Múzeum) jegyez. Lapunk 2013. évi 5. számában Szécsényi András mutatta be Handler László munkaszolgálatos naplóját, amelyet korábban Károlyi Mária bocsátott a rendelkezésére. A napló ismertetése kapcsán, bő tíz évvel a megjelenés után, néhány személyes adalékot kívánt hozzáfűzni Károlyi Mária Handler László és családja történetéhez visszaemlékezés formájában.
A háztáji gazdálkodás említése sokak számára valószínűleg a Kádár-korszak gazdaságirányítását idézi fel. A Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) által ismertetett dokumentumok azonban azt mutatják be, hogy a Rákosi-korszakban miként próbálta az állami vezetés bevezetni és szabályozni a háztáji gazdálkodást.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre.
Az idei hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. december 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő