1919 – P. Ábrahám Dezső vezetésével Szegeden ellenkormány alakult.Tovább
Terrorfenyegetés Magyarországon a '80-as években
A magyar-arab konfliktusok kezelése szocialista módra
„de az arabok sem mind egyformák, van közöttük becsületes férfi, van közöttük kereskedő, aki, vigyáz a jó hírére. És a magyarok ugyanígy - van közöttük becsületes, és van közöttük gazember, a magyarok sem mind egyformák."
A damaszkuszi magyar nagykövetség rejtjeltávirata a külképviselet védelméről
1982. szeptember 9.
Készítette: Ma-Go. 20.40 Szigorúan titkos!
Damaszkusz, 82. 09. 09.
Statissime
Von. 103-ára és 206-omra:
A mai napon felkereste nagykövetségünket Mohamed Cherif Bakdunas a belbiztonsági erők ezredese, a külképviseletek biztonságáért felelős szolgálat vezetője. Tájékoztatott, hogy a KÜM-ben előterjesztett kérésünkre a mai naptól állandó fegyveres őrt állítanak nagykövetségünk épülete elé. Az őrzés 24 órás. A katonai egyenruhás őröket négy óránkét váltják. Amennyiben az eredetileg kért kéthónapos időszakon túl is igényt tartunk az őrzésre, úgy ezt október 15-ig írásban adjuk be a KÜM-be. Néhány technikai kérésük van:
1) Biztosítsunk az őrnek egy bódét, amelyben csengő van, amivel értesítheti a mi belső ügyeletesünket. Ilyen őrfülke fából, vagy alumíniumból itt könnyen beszerezhető 3-4 ezer szír fontért. A villanyszerelési munka költsége minimális (kérjük záradékoltatni).
2) Adjuk meg a kolóniához tartozó gépkocsik rendszámát, akik az épület előtt parkolhatnak.
3) A szolgálattal kapcsolatos változási igényeinket a parancsnokkal közöljük.
Megjegyezzük, hogy jól bevált az ügyfélforgalom korlátozásának módja, a kisablakon keresztüli vízumkiadás, illetve az épületbe egyidejűleg beengedett ügyfelek számának 3-4-re korlátozása. Egyéb intézkedést pillanatnyilag nem tartunk szükségesnek.
- 215 - B. -
Lássa: Szerencsés et.
Jelzet: MNL OL XIX-J-1-j-005070/22/1982. - Az államigazgatás felsőbb szervei, Központi (nem miniszteriális) kormányzati szervek, Külügyminisztérium, TÜK-iratok. - Eredeti, gépelt tisztázat.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 12.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő