Terrorfenyegetés Magyarországon a '80-as években

A magyar-arab konfliktusok kezelése szocialista módra

„de az arabok sem mind egyformák, van közöttük becsületes férfi, van közöttük kereskedő, aki, vigyáz a jó hírére. És a magyarok ugyanígy - van közöttük becsületes, és van közöttük gazember, a magyarok sem mind egyformák."

8.

A Külügyminisztérium Biztonsági Osztályának feljegyzése az Arab Élcsapat Szervezet fenyegetéseivel kapcsolatos tapasztalatokról

1982. október 4.

  

Biztonsági Osztály                                                                                       Szigorúan titkos!

005070/10/1982.                                                                               Készült: 1 példányban

Váradi László                                                Lássa:

                                                                       Véleményezésre: Szerencsés János főov. et.

                                                                       Jóváhagyásra: Szarka Károly min. h. et.

 

 

Július elején bizonyos Arab Élcsapat Szervezet nevében felső vezetésünkhöz terrorcselekményekkel fenyegető, Szófiában feladott levél érkezett. A fenyegetés indokaként a levél több észrevételt említ meg a magyar hatóságok (rendőrség és pénzügyőrség) egyes arab személyekkel szembeni eljárását illetően, kifogásolja a BM KEOKH tevékenységét, amely a levél megítélése szerint a Magyarországon tartózkodó arabokkal szemben elfogult és diszkriminatív. A BM KEOKH két dolgozóját a levél korrupcióval is vádolja. A továbbiakban a fentiekhez hasonlóan kifogásolja, hogy több magyar nagykövetség konzuli ügyfélforgalma során egyes arab személyekkel szemben nem megfelelő bánásmódot tanúsított. Végül augusztus 30-i határidőt szab a vizsgálat és [a] nyomozás megindítására, a vélt sérelmek és problémák kijavítására, [a] korrupt tisztviselők megbüntetésére. A követelések nem teljesítése esetére a szóban forgó szervezet terror-cselekmények végrehajtását helyezte kilátásba az alább felsorolt objektumok, személyek ellen:

 

-        magyar külképviseletek

-        magyar diplomaták

-        áruszállító kamionok

-        magyar repülőgépek

-        stratégiai fontosságú hazai objektumok

 

Az érintett területi főosztályokkal és az illetékes társszervekkel együtt a Biztonsági Osztály is megtette az illetékességi körébe tartozó érdemi intézkedéseket. Felhívta a legveszélyeztetettebb külképviseletek figyelmét a fenyegető akciók lehetőségére, az azok elleni védekezés szigorítására, konzuli és más ügyfeleik forgalmának gondos ellenőrzésére, különös figyelemmel az arab személyekre, a szorosan együttműködő szocialista országok misszióival való együttműködésre.

A külképviseleteinktől kapott reagálásokból, információkból kitűnik, hogy az Arab Élcsapat Szervezet létező. Egyes információk szerint két szervezetről van szó, amelyek közül az egyik marxista beállítottságú, a másik reakciós arab országok támogatásával létrehozott fegyveres terrorcsoport.

Ez utóbbi jelenleg a jordán hírszerzés befolyása alatt áll. Az Arab Élcsapat Szervezet frakciói szoros kapcsolatot tartanak fenn több hasonló szervezettel. Céljaik között megtalálhatók a politikai gyilkosságok is. Az információk szerint nem kizárt annak lehetősége, hogy egyes akciók végrehajtására szíriai, libanoni vagy iraki állampolgárokat használnak fel. A szervezet feltételezett székhelye Irakban van.

Vizsgálataink továbbá bizonyítják, hogy az utóbbi időben, hazai viszonylatban is egyre nagyobb számban jelentkeznek olyan problémák, amelyeknek okozói a Magyarországon tartózkodó, bűnöző életmódot folytató arab személyek. Többségük már korábban összeütközésbe került hazájuk törvényeivel, illetve a magyar hatóságokkal is. Ezen személyekkel szemben több arab ország budapesti nagykövetsége is kérte a Külügyminisztérium

. (Az erre vonatkozó részleteket lásd a Konzuli Főosztály 1-152/1982. sz. feljegyzésében.). Az előfordult hasonló esetek is indítékai lehetnek a szóban forgó levélnek, illetve az egyes magyar hatóságokkal, külképviseletekkel, személyekkel szemben kilátásba helyezett megtorló akcióknak. Az Arab Élcsapat Szervezettel kapcsolatos eddigi tapasztalatainkból kiindulva is időszerűnek látszik a megfelelő következtetések levonása és a hatékony felkészülés a hasonló esetek, akciók kivédésére. Különösen indokolttá teszi ezt az, hogy a jövőben további, különböző politikai alapon álló terrorista szervezetek megjelenésével kell számolni. Példa erre az időközben felbukkant „Európa ökle" elnevezésű, ugyancsak arab terrorista szervezet, amelynek létezéséről hivatalos csehszlovák forrásból szereztünk tudomást. A jövőben sem zárható ki, hogy hatóságaink törvényes fellépése egyes személyekben, csoportosulásokban bosszút, vagy tiltakozást vált ki, amely terrorcselekményekkel való fenyegetéshez, vagy konkrét akciókhoz vezethet.

A kilátásba helyezett terrorcselekmények és az ezek hátterében meghúzódó terrorszervezetek a jövőben várhatóan fokozódó veszélyt jelentenek, s ennek következtében külképviseleteink biztonsági helyzetének romlását eredményezhetik. Erre utalnak a külképviseletekről érkező információk és észrevételek is. Mindennek alapján az alábbi intézkedések megtételét tartjuk időszerűnek:

 

1.           Konzultáció kezdeményezése a szorosan együttműködő szocialista országok külügyminisztériumaival;

2.           A Tárcaközi Operatív Bizottság összehívása, a teendők egyeztetése és információcsere céljából;

3.           A Biztonsági Osztály költségvetésének feloldása a korlátozó intézkedések alól.

4.           A külképviseletek sebezhető pontjai felderítésének intenzívebb folytatása, a konzuli részlegek megfelelő elkülönítése, ill. a védelmet illetően megfelelő technikai intézkedések és módszerek kialakításának gyorsítása (golyóálló üveg, fémkutatók alkalmazása, stb.),

5.           Operatív és folyamatos kapcsolat kialakítása a rendőrhatóságokkal az idegen állampolgárokat érintő eljárásokról való tájékozódás céljából;

6.           Kapcsolattartás azokkal a hazai rendőri, belügyi szervekkel, amelyek közvetlenül illetékesek egyes biztonságot érintő kérdésekben, pl. a budapesti külképviseletek védelmét ellátó szervvel, stb.;

7.           Terrorcselekmény esetén Operatív Bizottság létrehozása, az adódó teendők ellátása.

 

Budapest, 1982. október hó 4.

                                                           Árgyelán

 

Jelzet: MNL OL, XIX-J-1-j-005070/10/1982. - Az államigazgatás felsőbb szervei, Központi (nem miniszteriális) kormányzati szervek, Külügyminisztérium, TÜK-iratok. - Eredeti, gépelt és aláírt tisztázat.

  

  


  

Ezen a napon történt december 05.

1917

Breszt-Litovszk-ban Szovjet-Oroszország fegyverszüneti szerződést köt a központi hatalmakkal (Németországgal és az Osztrák–Magyar...Tovább

1933

Az Egyesült Államokban véget ér az alkoholtilalom.Tovább

1941

A szovjet ellentámadás megindulásának napja Moszkvai csata, a német hadsereg első veresége a II. Világháborúban.Tovább

1952

Londonban a sajátos időjárási viszonyok és a levegő szennyezettsége miatt létrejövő szmog körülbelül 12000 ember halálát okozza.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

A lapunk idei ötödik számában négy forrásismertetés olvasható, amelyek közül kettő a második világháború utáni Magyarország külországokkal való kapcsolataiba enged betekintést. A két másik forrásismertetés fő témája ugyan eltér az előzőekétől, azonban ez utóbbiakban is megjelenik – a személyek szintjén – a külfölddel, a külországokkal való kapcsolat.
Időrendben az első Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) két részes forrásismertetésének a második fele. Ezúttal olyan iratokat mutat be a szerző, amelyek a magyar–csehszlovák lakosságcsere Nógrád-Hont vármegye nyugati felére vonatkoznak: a kirendelt magyar összekötők jelentéseit, akik arról írtak, hogy a településeken miként zajlott a szlovákság körében a csehszlovák agitáció az átköltözés érdekében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Mindszenty József és Zágon József halálának 50. évfordulója kapcsán a Szent István Alapítvány levéltárából mutat be egy iratot. Amelyhez kapcsolódóan bemutatja az azt őrző gyűjteményt is. Az ismertetett dokumentum egy Zágon Józseffel lezajlott beszélgetés összefoglalója, amelyet Tomek Vince, a piarista rend generálisa jegyzett le; kifejtve többek között, hogy miként állt Mindszenty személyének, valamint utódlásának kérdése a nemzetközi térben.
Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) forrásismertetésének második részében a Mikroelektronikai Vállalat létrehozásának előzményeihez kapcsolódóan mutat be egy iratanyagot, amelyet az Államibiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára őriz. Az állambiztonság a saját módszereivel igyekezett hozzájárulni ahhoz, hogy csökkenjen Magyarország technológiai lemaradása: ehhez lett volna szükséges rávenni az együttműködésre az Egyesült Államokba emigrált Haraszti Tegze Péter villamosmérnököt, azonban ez a próbálkozás kudarcba fulladt.
Idén október 3-án avatták fel a néhai brit miniszterelnök, Margaret Thatcher emlékművét Budapesten. Ennek apropóján Pál Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) idézte fel a Vaslady 1984-es magyarországi látogatását. Az esemény kiemelkedő fontosságú volt nemcsak az év, hanem az évtized számára hazánkban: Thatcher volt ugyanis az első brit kormányfő, aki hivatali ideje során látogatott Magyarországra – a fogadó fél ennek megfelelően igyekezett vendégül látni.
Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
 

Budapest, 2025. november 14.

Miklós Dániel
főszerkesztő