Megalakult a Szent Imre Kör Segítő Bizottsága, amely a Pro Juventute Catholica akció szerveként működött. Ez volt a kör legjelentősebb...Tovább
Terrorfenyegetés Magyarországon a '80-as években
A magyar-arab konfliktusok kezelése szocialista módra
„de az arabok sem mind egyformák, van közöttük becsületes férfi, van közöttük kereskedő, aki, vigyáz a jó hírére. És a magyarok ugyanígy - van közöttük becsületes, és van közöttük gazember, a magyarok sem mind egyformák."
A Külügyminisztérium Biztonsági Osztályának feljegyzése az Arab Élcsapat Szervezet fenyegetéseivel kapcsolatos tapasztalatokról
1982. október 4.
Biztonsági Osztály Szigorúan titkos!
005070/10/1982. Készült: 1 példányban
Váradi László Lássa:
Véleményezésre: Szerencsés János főov. et.
Jóváhagyásra: Szarka Károly min. h. et.
Július elején bizonyos Arab Élcsapat Szervezet nevében felső vezetésünkhöz terrorcselekményekkel fenyegető, Szófiában feladott levél érkezett. A fenyegetés indokaként a levél több észrevételt említ meg a magyar hatóságok (rendőrség és pénzügyőrség) egyes arab személyekkel szembeni eljárását illetően, kifogásolja a BM KEOKH tevékenységét, amely a levél megítélése szerint a Magyarországon tartózkodó arabokkal szemben elfogult és diszkriminatív. A BM KEOKH két dolgozóját a levél korrupcióval is vádolja. A továbbiakban a fentiekhez hasonlóan kifogásolja, hogy több magyar nagykövetség konzuli ügyfélforgalma során egyes arab személyekkel szemben nem megfelelő bánásmódot tanúsított. Végül augusztus 30-i határidőt szab a vizsgálat és [a] nyomozás megindítására, a vélt sérelmek és problémák kijavítására, [a] korrupt tisztviselők megbüntetésére. A követelések nem teljesítése esetére a szóban forgó szervezet terror-cselekmények végrehajtását helyezte kilátásba az alább felsorolt objektumok, személyek ellen:
- magyar külképviseletek
- magyar diplomaták
- áruszállító kamionok
- magyar repülőgépek
- stratégiai fontosságú hazai objektumok
Az érintett területi főosztályokkal és az illetékes társszervekkel együtt a Biztonsági Osztály is megtette az illetékességi körébe tartozó érdemi intézkedéseket. Felhívta a legveszélyeztetettebb külképviseletek figyelmét a fenyegető akciók lehetőségére, az azok elleni védekezés szigorítására, konzuli és más ügyfeleik forgalmának gondos ellenőrzésére, különös figyelemmel az arab személyekre, a szorosan együttműködő szocialista országok misszióival való együttműködésre.
A külképviseleteinktől kapott reagálásokból, információkból kitűnik, hogy az Arab Élcsapat Szervezet létező. Egyes információk szerint két szervezetről van szó, amelyek közül az egyik marxista beállítottságú, a másik reakciós arab országok támogatásával létrehozott fegyveres terrorcsoport.
Ez utóbbi jelenleg a jordán hírszerzés befolyása alatt áll. Az Arab Élcsapat Szervezet frakciói szoros kapcsolatot tartanak fenn több hasonló szervezettel. Céljaik között megtalálhatók a politikai gyilkosságok is. Az információk szerint nem kizárt annak lehetősége, hogy egyes akciók végrehajtására szíriai, libanoni vagy iraki állampolgárokat használnak fel. A szervezet feltételezett székhelye Irakban van.
Vizsgálataink továbbá bizonyítják, hogy az utóbbi időben, hazai viszonylatban is egyre nagyobb számban jelentkeznek olyan problémák, amelyeknek okozói a Magyarországon tartózkodó, bűnöző életmódot folytató arab személyek. Többségük már korábban összeütközésbe került hazájuk törvényeivel, illetve a magyar hatóságokkal is. Ezen személyekkel szemben több arab ország budapesti nagykövetsége is kérte a Külügyminisztérium
. (Az erre vonatkozó részleteket lásd a Konzuli Főosztály 1-152/1982. sz. feljegyzésében.). Az előfordult hasonló esetek is indítékai lehetnek a szóban forgó levélnek, illetve az egyes magyar hatóságokkal, külképviseletekkel, személyekkel szemben kilátásba helyezett megtorló akcióknak. Az Arab Élcsapat Szervezettel kapcsolatos eddigi tapasztalatainkból kiindulva is időszerűnek látszik a megfelelő következtetések levonása és a hatékony felkészülés a hasonló esetek, akciók kivédésére. Különösen indokolttá teszi ezt az, hogy a jövőben további, különböző politikai alapon álló terrorista szervezetek megjelenésével kell számolni. Példa erre az időközben felbukkant „Európa ökle" elnevezésű, ugyancsak arab terrorista szervezet, amelynek létezéséről hivatalos csehszlovák forrásból szereztünk tudomást. A jövőben sem zárható ki, hogy hatóságaink törvényes fellépése egyes személyekben, csoportosulásokban bosszút, vagy tiltakozást vált ki, amely terrorcselekményekkel való fenyegetéshez, vagy konkrét akciókhoz vezethet.A kilátásba helyezett terrorcselekmények és az ezek hátterében meghúzódó terrorszervezetek a jövőben várhatóan fokozódó veszélyt jelentenek, s ennek következtében külképviseleteink biztonsági helyzetének romlását eredményezhetik. Erre utalnak a külképviseletekről érkező információk és észrevételek is. Mindennek alapján az alábbi intézkedések megtételét tartjuk időszerűnek:
1. Konzultáció kezdeményezése a szorosan együttműködő szocialista országok külügyminisztériumaival;
2. A Tárcaközi Operatív Bizottság összehívása, a teendők egyeztetése és információcsere céljából;
3. A Biztonsági Osztály költségvetésének feloldása a korlátozó intézkedések alól.
4. A külképviseletek sebezhető pontjai felderítésének intenzívebb folytatása, a konzuli részlegek megfelelő elkülönítése, ill. a védelmet illetően megfelelő technikai intézkedések és módszerek kialakításának gyorsítása (golyóálló üveg, fémkutatók alkalmazása, stb.),
5. Operatív és folyamatos kapcsolat kialakítása a rendőrhatóságokkal az idegen állampolgárokat érintő eljárásokról való tájékozódás céljából;
6. Kapcsolattartás azokkal a hazai rendőri, belügyi szervekkel, amelyek közvetlenül illetékesek egyes biztonságot érintő kérdésekben, pl. a budapesti külképviseletek védelmét ellátó szervvel, stb.;
7. Terrorcselekmény esetén Operatív Bizottság létrehozása, az adódó teendők ellátása.
Budapest, 1982. október hó 4.
Árgyelán
Jelzet: MNL OL, XIX-J-1-j-005070/10/1982. - Az államigazgatás felsőbb szervei, Központi (nem miniszteriális) kormányzati szervek, Külügyminisztérium, TÜK-iratok. - Eredeti, gépelt és aláírt tisztázat.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt szeptember 25.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Beköszöntő
Háborúk, nemzetközi konfliktusok a 20. század második felében
„Si vis pacem, para bellum” – „Ha békét akarsz, készülj a háborúra”, hangoztatták az ókori rómaiak. A fegyveres küzdelem, a háború valóban a társadalmi lét egyik meghatározó jellemzője. Az emberiség történetét a háborúk sorozatának is tekinthetjük. Az idők során számos magyarázat született arra nézve, hogy mi váltja ki a háborús erőszakot. Egyesek szerint a háború az emberi nem eredendő agresszivitásából fakad. A 16‒17. században élt angol filozófus, Thomas Hobbes azt hangsúlyozta, hogy az emberek közötti erőszak elsődleges oka a nyereségvágy, a bizalmatlanság, a dicsőségre és a hírnévre való törekvés. Ebből kiindulva úgy vélte, hogy az erőszak elve és gyakorlata állami szinten is az ember egoista természetéből fakad. Mások, mint például Carl von Clausewitz porosz katonai teoretikus, a politikumból indultak ki. Clausewitz az 1834-ben megjelent, „A háborúról” (Vom Kriege) című könyvében fogalmazta meg sokat idézett, híres tételét: „A háború a politikának a folytatása csupán, csakhogy más eszközökkel.” Ezzel arra utalt, hogy a katonai erő alkalmazása nem öncélú, hanem mindig a politikai mérlegelés határozza meg. „A politika az értelem, a háború azonban pusztán eszköz” ‒ írta. Michel Foucault francia történész, filozófus viszont az 1970-es években megfordította Clausewitz tételét. Feltette a kérdést, miszerint a béke nem csupán a háború egyik formája-e, és szellemesen azt állította, hogy valójában a politika a háború folytatása más eszközökkel.
A 20. század nemcsak a tudományos-műszaki fejlődés, a globális kultúrák és a világkereskedelem kialakulásának kora volt, hanem az egymást követő nemzetközi konfliktusok, a pusztító háborúk időszaka is. Az első világháború gépesített tömegháború volt, a második pedig olyan „totális” konfliktus, amely nem tett különbséget katonák és civilek között. Az 1945 után kétpólusúvá vált világ több mint négy évtizedig tartó fő konfliktusa, a hidegháború szerencsére soha nem alakult át valódi háborúvá. A szembenálló felek ugyanis tisztában voltak azzal, hogy a világot elpusztító jellege miatt egy nukleáris háború – Clausewitz tézisével ellentétben – nem lehetne semmiféle politika folytatása. A harmadik világban ugyanakkor ezt az időszakot több száz fegyveres konfliktus jellemezte, melyekben rendszerint a két nagy katonai tömb is részt vett, így például a koreai vagy a vietnámi háborúban. A hidegháború a szovjet blokk összeomlásával, majd a Szovjetunió 1991-es széthullásával ért véget. Ezzel megszűnt a kétpólusú világ, és az Amerikai Egyesült Államok maradt az egyetlen szuperhatalom.
Az ArchívNet idei 3. számának fő témája tehát: „Háborúk, nemzetközi konfliktusok a 20. század második felében”. Szerzőink közül Szőke Zoltán a vietnámi háborúról ír. Magyar és amerikai levéltári források tanulmányozása alapján ugyanarra az újszerű következtetésre jut, mint a New Cold War History nemzetközi történeti iskola képviselői, éspedig arra, hogy a hidegháború idején a nemzetközi válságszituációk kialakulásában vagy azok enyhítésében legalább akkora – ha nem nagyobb – szerepe volt a szuperhatalmak kisebb szövetségeseinek, mint maguknak a szuperhatalmaknak. Ez azt jelenti, hogy az egész korszakról ‒ így a vietnámi háborúról is ‒ alkotott eddigi képünket újra kell értékelnünk. Garadnai Zoltán szintén hidegháborús témát választott: a magyar‒francia diplomáciai kapcsolatok egyik kritikus, 1959‒1967 közötti időszakát elemzi Radványi János magyar diplomata vízumügyén keresztül. Seres Attila folytatja az 1980-as évek második felében kezdődött karabahi konfliktus hátteréről szóló korabeli magyar diplomáciai jelentések publikálását. Írásának első részét folyóiratunk idei 1. számában közöltük. Két további forrásközlést is olvashatunk e számban: Horváth Gergely Krisztián egy ismeretlen szerző ‒ valószínűleg Komjáthy (Kring) Miklós ‒ 1945-ös feljegyzését közli arról, hogyan képzelték el a marxisták Magyarországon a telepítést és az iparosítást, míg Kiss András Per Arboe Rasmussen dán újságíró 1960-as magyarországi tevékenysége kapcsán vázolja fel a kádári propaganda szerepét az országimázs alakításában.
Végül tájékoztatnom kell a Tisztelt Olvasót a szerkesztőségünkben végbement változásokról. Csonka Laura és Farkas Andrea e lapszám megjelenésével egyidejűleg távozik a szerkesztőségből. Laura 2016-tól, Andrea 2014-től szerkesztette a lapot példás hozzáértéssel, szorgalommal és lelkesedéssel. Az ő érdemük is, hogy az ArchívNet szakmai körökben, de a történelem iránt érdeklődő szélesebb olvasóközönség soraiban is egyöntetű elismerésnek örvend! Szerkesztőségünk ugyanakkor új tagokkal bővült. Az új szerkesztők: Balogh János Mátyás, Főcze János, Miklós Dániel és Wencz Balázs ‒ e lapszám már az ő munkájuk eredménye is. További sok sikert kívánok mind a távozó, mind az új szerkesztőtársaknak!
Budapest, 2021. augusztus 18.
L. Balogh Béni
főszerkesztő