Terrorfenyegetés Magyarországon a '80-as években

A magyar-arab konfliktusok kezelése szocialista módra

„de az arabok sem mind egyformák, van közöttük becsületes férfi, van közöttük kereskedő, aki, vigyáz a jó hírére. És a magyarok ugyanígy - van közöttük becsületes, és van közöttük gazember, a magyarok sem mind egyformák."

9.

A Külügyminisztérium Biztonsági Osztályának feljegyzése a budapesti csehszlovák nagykövetség titkárával folytatott beszélgetésről

1982. november 1.

 

Biztonsági Osztály                                                                            Szigorúan titkos!

Kaszner János                                                                                   Készült: 1 példányban

005070/25/1982.

 

F e l j e g y z é s

 

1982. október 27-én a Protokoll Főosztállyal egyeztetve fogadtam Stefán Puskást, a budapesti csehszlovák nagykövetség I. o. titkárát. Jelen volt Váradi László elvtárs, főelőadó.

Puskás elvtárs közölte, hogy nagykövetségük tájékoztatást kapott az Arab Élcsapat Szervezete a magyar kormánynak címzett fenyegető levelének lényegéről. Tett intézkedéseink és a hazánkban tartózkodó arabokkal kapcsolatos problémák iránt érdeklődött.

Elmondottam, hogy az utóbbi másfél évben több budapesti arab külképviselet tett panaszos észrevételt Budapesten élő saját állampolgárait illetően. A magyar hatóságok is sok kifogásolni valót találnak itt tartózkodó arab állampolgárok magatartásában (törvényeinket megszegik, arab turistákat inzultálnak, kifosztanak, stb.). Az ellenük foganatosított rendőri és pénzügyőri intézkedések indokoltak. Nem fedi a valóságot, hogy velük szemben hatóságaink diszkriminációt alkalmaznak.

Közöltem, hogy az Arab Élcsapat Szervezete levele fenyegetéseket tartalmazott, külképviseleti objektumainkra, külszolgálatot teljesítő diplomatáink személyére, repülőgépekre, kamionokra és hazai stratégiai objektumokra vonatkozóan. Ezért azonnal intézkedtünk táviratilag mindazon külképviseletek felé, ahol a fenyegetettség beváltását reálisnak ítéljük. (Fokozott elővigyázatosság konzuli félfogadáskor az arab ügyfelekkel szemben, csak kisebb létszámú 4-5 fő léphet be egyszerre a konzuli váróba, ügyintézés alatti felügyeletük, objektumon - nagykövetség, konzulátus - kívüli mozgásuk figyelemmel kísérése, az objektumok sebezhető pontjainak felmérése).

A minisztériumon belül is megtettük a szükséges intézkedéseket (Tárcaközi Bizottság, Operatív Bizottság, tapasztalatcsere a szorosan együttműködő baráti külképviseletekkel, a témában érkező jelzések gondos elemzése a KÜM-ben, s ezek alapján újabb intézkedések foganatosítása).

Puskás elvtárs köszönetét fejezte ki a tájékoztatásért. Elmondotta, ő jelenleg nem tud érdemben viszont-tájékoztatást adni. Ígéretet tett, hogy későbbi időpontban informál bennünket a hazánkban működő külképviseletük e témával kapcsolatos intézkedéseiről. Ezt megköszönve, arra kértem, ha lehet, a kapitalista relációkban lévő külképviseleteik helyzetéről is tájékoztassanak az arabok tevékenységére koncentrálva. Egyben orientáltam, hogy felettesein keresztül tovább szorgalmazza a külképviseleteinkkel e tárgyban való együttműködést, rendszeres tapasztalatcserét.

Puskás elvtárs kifejezte azt a kérését, hogy egy későbbi időpontban volna-e mód egy újabb beszélgetésünkre. Igenlő választ kapott. Hasonlóan arra a kérdésre is, hogy készíthet-e feljegyzést beszélgetésünkről.

Megbeszélésünk baráti légkörben 35 percig tartott.

 

Budapest, 1982. november 1.

 

Kaszner János

 

Jelzet: MNL OL XIX-J-1-j-005070/25/1982. - Az államigazgatás felsőbb szervei, Központi (nem miniszteriális) kormányzati szervek, Külügyminisztérium, TÜK-iratok. - Eredeti, gépelt és aláírt tisztázat.

 


  

Ezen a napon történt március 24.

1905

Jules Verne francia író (*1828)Tovább

1922

Széchenyi Ödön török altábornagy, a török tűzoltóság megteremtője, Széchenyi István fia (*1839)Tovább

1977

Indira Gandhit Morarji Desai váltja fel a kormányfői poszton Indiában.Tovább

1999

Belgrád bombázása a NATO által, mely légi csapások egészen júniusig tartottak.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

A 2023-as év első ArchívNet számát olvashatják az oldalon. Az új lapszám négy forrásismertetést publikál: ezek nem alkotnak egy tematikus egységet, azonban vannak metszéspontjaik egymással. Bár egy Venn-diagramon ezek a metszetek jobban ábrázolhatók lennének, mi ezúttal szövegben mutatjuk be ezeket: két írás a római katolikus egyházhoz köthető, kettő köthető a huszadik századi magyar emigrációhoz, kettő pedig a magyarországi államszocilista időszak mindennapjaihoz.
Az időrendet követve Csóka Géza (közművelődési referens, Magyar Nemzeti Levéltár Közművelődési és Közönségkapcsolati Főosztály) forrásismertetése az első. Idén ünnepeljük Neumann János születésének 120. évfordulóját, a szerző pedig ennek okán mutatja be a tudós és Pelényi János levelezését. Neumann ugyanis arra törekedett, hogy Magyarország akkori washingtoni követét meghívja Princetonba egy előadás erejére.
Szabó Csaba Gábor (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Megyei Levéltára) forrásismertetésének origója a második világháború magyarországi harcai, amelyek nagy változást hoztak Csémpuszta életébe. A helyi káplánlak birtoklásáért folytatott hosszas küzdelem bemutatása nemcsak egy lokális problémát tár fel, hanem azt is, hogy milyen volt a korabeli államhatalom viszonya a katolikus egyházzal.
Csémpuszta lakóira is kiható politikai döntés volt a Rákosi-korszakban bevezetett kötelező beszolgáltatás, amelyet hibái miatt már 1952-ben korrigálni igyekeztek a következő évekre nézve. Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) a begyűjtési rendszer reformjának egyik tervezetét mutatja be írásában.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) a Mindszenty Józseffel egyeztető Zágon József és a Vatikán diplomáciai szolgálatában működő Kada Lajos levelezését mutatja be. Terjedelmi okokból forrásismertetését két részre bontva jelentetjük meg. A mostani, első közlésben olyan levelek olvashatók, amelyek Zágon Mindszentyvel való viszonyát világítják meg.
Idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége idén is várja a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
 

Budapest, 2023. március 7.

Miklós Dániel
Főszerkesztő