Felrobbantják az Újpesti vasúti hidat.Tovább
Terrorfenyegetés Magyarországon a '80-as években
A magyar-arab konfliktusok kezelése szocialista módra
„de az arabok sem mind egyformák, van közöttük becsületes férfi, van közöttük kereskedő, aki, vigyáz a jó hírére. És a magyarok ugyanígy - van közöttük becsületes, és van közöttük gazember, a magyarok sem mind egyformák."
A Külügyminisztérium Biztonsági Osztályának feljegyzése a budapesti csehszlovák nagykövetség titkárával folytatott beszélgetésről
1982. november 1.
Biztonsági Osztály Szigorúan titkos!
Kaszner János Készült: 1 példányban
005070/25/1982.
F e l j e g y z é s
1982. október 27-én a Protokoll Főosztállyal egyeztetve fogadtam Stefán Puskást, a budapesti csehszlovák nagykövetség I. o. titkárát. Jelen volt Váradi László elvtárs, főelőadó.
Puskás elvtárs közölte, hogy nagykövetségük tájékoztatást kapott az Arab Élcsapat Szervezete a magyar kormánynak címzett fenyegető levelének lényegéről. Tett intézkedéseink és a hazánkban tartózkodó arabokkal kapcsolatos problémák iránt érdeklődött.
Elmondottam, hogy az utóbbi másfél évben több budapesti arab külképviselet tett panaszos észrevételt Budapesten élő saját állampolgárait illetően. A magyar hatóságok is sok kifogásolni valót találnak itt tartózkodó arab állampolgárok magatartásában (törvényeinket megszegik, arab turistákat inzultálnak, kifosztanak, stb.). Az ellenük foganatosított rendőri és pénzügyőri intézkedések indokoltak. Nem fedi a valóságot, hogy velük szemben hatóságaink diszkriminációt alkalmaznak.
Közöltem, hogy az Arab Élcsapat Szervezete levele fenyegetéseket tartalmazott, külképviseleti objektumainkra, külszolgálatot teljesítő diplomatáink személyére, repülőgépekre, kamionokra és hazai stratégiai objektumokra vonatkozóan. Ezért azonnal intézkedtünk táviratilag mindazon külképviseletek felé, ahol a fenyegetettség beváltását reálisnak ítéljük. (Fokozott elővigyázatosság konzuli félfogadáskor az arab ügyfelekkel szemben, csak kisebb létszámú 4-5 fő léphet be egyszerre a konzuli váróba, ügyintézés alatti felügyeletük, objektumon - nagykövetség, konzulátus - kívüli mozgásuk figyelemmel kísérése, az objektumok sebezhető pontjainak felmérése).
A minisztériumon belül is megtettük a szükséges intézkedéseket (Tárcaközi Bizottság, Operatív Bizottság, tapasztalatcsere a szorosan együttműködő baráti külképviseletekkel, a témában érkező jelzések gondos elemzése a KÜM-ben, s ezek alapján újabb intézkedések foganatosítása).
Puskás elvtárs köszönetét fejezte ki a tájékoztatásért. Elmondotta, ő jelenleg nem tud érdemben viszont-tájékoztatást adni. Ígéretet tett, hogy későbbi időpontban informál bennünket a hazánkban működő külképviseletük e témával kapcsolatos intézkedéseiről. Ezt megköszönve, arra kértem, ha lehet, a kapitalista relációkban lévő külképviseleteik helyzetéről is tájékoztassanak az arabok tevékenységére koncentrálva. Egyben orientáltam, hogy felettesein keresztül tovább szorgalmazza a külképviseleteinkkel e tárgyban való együttműködést, rendszeres tapasztalatcserét.
Puskás elvtárs kifejezte azt a kérését, hogy egy későbbi időpontban volna-e mód egy újabb beszélgetésünkre. Igenlő választ kapott. Hasonlóan arra a kérdésre is, hogy készíthet-e feljegyzést beszélgetésünkről.
Megbeszélésünk baráti légkörben 35 percig tartott.
Budapest, 1982. november 1.
Kaszner János
Jelzet: MNL OL XIX-J-1-j-005070/25/1982. - Az államigazgatás felsőbb szervei, Központi (nem miniszteriális) kormányzati szervek, Külügyminisztérium, TÜK-iratok. - Eredeti, gépelt és aláírt tisztázat.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 31.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
szerzőnk közül három is foglalkozik a korszakkal, igaz, különböző eseményeket vizsgáltak. Ugyanakkor másként is csoportosíthatók hatodik számunk írásai: három szerző esetében ugyanis az idő mint jelenség bír fontossággal. Két írás ugyanis retrospektív, míg a harmadik pedig egy olyan gazdaságpolitikai szabályozást-lehetőséget mutat be, amely igazán csak a forrásismertetésben szereplő évtizedet követő évtizedekben teljesedett ki – és ebben a formájában közismert napjainkban is.
Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) két irat segítségével mutatja be, hogyan jelent meg 1944 őszén a szovjet hadsereg Szatmárban, és mit tapasztaltak a helyiek az ottani harcok, a kezdeti megszállás során, illetve miként viselkedtek a szovjet csapatok a rekvirálás és a beszállásolás alkalmával."
Rendhagyó írást közlünk, amelyet Károlyi Mária (nyugalmazott régész, Savaria Múzeum) jegyez. Lapunk 2013. évi 5. számában Szécsényi András mutatta be Handler László munkaszolgálatos naplóját, amelyet korábban Károlyi Mária bocsátott a rendelkezésére. A napló ismertetése kapcsán, bő tíz évvel a megjelenés után, néhány személyes adalékot kívánt hozzáfűzni Károlyi Mária Handler László és családja történetéhez visszaemlékezés formájában.
A háztáji gazdálkodás említése sokak számára valószínűleg a Kádár-korszak gazdaságirányítását idézi fel. A Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) által ismertetett dokumentumok azonban azt mutatják be, hogy a Rákosi-korszakban miként próbálta az állami vezetés bevezetni és szabályozni a háztáji gazdálkodást.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre.
Az idei hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. december 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő