Algírban felkelés tör ki a francia központi hatalom ellen.Tovább
Terrorfenyegetés Magyarországon a '80-as években
A magyar-arab konfliktusok kezelése szocialista módra
„de az arabok sem mind egyformák, van közöttük becsületes férfi, van közöttük kereskedő, aki, vigyáz a jó hírére. És a magyarok ugyanígy - van közöttük becsületes, és van közöttük gazember, a magyarok sem mind egyformák."
Források
Tóth Ferenc vezérőrnagy előadása a terrorizmusról a XIII. Nemzetközi Kriminalisztikai Szimpóziumon
[Részletek]
1981. március
[...]
Ismert, hogy a nemzetközi terrorizmus különféle változatai elsősorban a belpolitikai és gazdasági nehézségekkel küzdő egyes fejlett tőkés országok - NSZK, Olaszország, stb. - valamint a fejlődő világ társadalmi ellentétekkel terhes országaiban mutatkozik meg.
Vizsgáljuk meg a fenti megállapítást röviden, néhány ország esetében. Az Egyesült Államok területén zajlott le a legtöbb olyan terrorakció, amelyeket az amerikai bűnüldözési szervek elhatároltak a hagyományos bűnözéstől. Elsősorban Kuba felé irányuló repülőgép-eltérítésekről volt szó.
Nyugat-Európa egyes országainak életére a nemzetközi terrorizmus nagyobb hatást gyakorol az utóbbi években, mint az észak-amerikai földrészre. Különösen előtérbe került Olaszország, melynek életét átszőtték azok az akciók, melyeket a különböző terrorista szervezetek hajtottak végre. A terrorista hullám legjelentősebb szakasza a 70-es évek második felére tehető. A különböző robbantásos merényletek közül kiemelkedett a
, amely az egész olasz és részben a nemzetközi politika előterében is állt.Az NSZK-ban a 60-as évek második felétől hasonló tendencia következett be, mint Olaszországban, az addig nagyrészt jobboldali jellegű terrorakciókat szélsőbaloldaliak váltották fel. Ezek az akciók látványos emberrablásokhoz és gyilkosságokhoz vezettek. Ilyenek voltak: a müncheni olimpián bekövetkezett terrorcselekmények az izraeli sportolók ellen, valamint a
. Nyugat-Európa harmadik, a terrorizmus által leginkább érintett országa Spanyolország. Első helyen a baszk szeparatista mozgalom áll, mely az állam és annak képviselői ellen elkövetett merényletekkel kívánja célkitűzéseit elérni.Észak-Írország a nyugat-európai terrorakciók klasszikus helye évtizedek óta. Az ottani terrormozgalmakban a nemzetközi elem az angolellenes küzdelem párosul a protestáns ellenes akciókkal.
A nemzetközi terrorizmus számos jelensége található meg az utóbbi években Cipruson, ahol erőteljesen mutatkoznak a görög-török ellentétek. A legvitatottabb régió a Közel-Kelet, ahol az elmúlt három évtized során arab részről nemzeti felszabadító küzdelem folyik, míg izraeli részről az egyes arab országok, illetve szervezetek tevékenységét a terrorizmus - a nemzetközi terrorizmus - kategóriájába sorolják. A 70-es évek közepe óta jelentős módosulás következett be és jelenleg elmondható, hogy egyetlen arab kormány sem vesz részt bevallottan terrorista akciókban.
Elvtársak!
A nemzetközi terrorizmus a szocialista országokat eddig jelentős mértékben nem érintette. Ezt szükséges hangsúlyoznunk, hogy a terrorizmus a szocialista társadalmi rendszer keretei között nem fejlődhet ki és nem terjedhet el általánosan, mivel táptalaja - a kibékíthetetlen társadalmi ellentmondások - nálunk nem léteznek. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a nyugaton széles körben elterjedt és mind veszélyesebb formákban megnyilvánuló terrorizmus hatása érzékelhetően jelentkezik a szocialista közösség országaiban, így a Magyar Népköztársaságban is. Ez a hatás nálunk csupán néhány elszigetelt, a köztörvényes bűncselekmények kategóriájába sorolható formákban, nyugati példákat utánzó komolytalan, meg nem valósított fenyegetésekben, ilyenre utaló bejelentésekben és jelzésekben nyilvánult meg.
[...]
Hazánk területe tranzit útként is számításba jöhet terrorcsoportok számára. Fel kell tehát készülnünk arra is, hogy átutazás, más országok rendőri szervei előli rejtőzés, pihenés, „újabb feladatra" való felkészülés céljából megjelenhetnek hazánkban terroristák. A szocialista országokat és főleg az európaiakat a nemzetközi terrorizmus eddig jelentős mértékben nem érintette. Kivételt a különböző repülőgép eltérítések, [az] erre irányuló kísérletek és fenyegetések képzeték, melyeknek célja általában egyes személyek „látványos" disszidálási kísérletei, illetve cselekményei voltak.
[...]
[A] terrorcselekmények főbb formáinak tartjuk:
- A politikai okokból elkövetett emberrablás
Pl. 1970-ben, Kanadában elrabolt angol diplomata - James Cross - esete, melyet egy szélsőjobboldali anarchista csoport hajtott végre. Követelték 23 politikai fogoly szabadon engedését, repülőgép rendelkezésre bocsátását, és minden rendőrségi tevékenység leállítását, a követelések nyilvánosságra hozását a sajtó, [a] rádió és [a] televízió által.
- Nyereségvágyból elkövetett emberrablás
Pl. 1973-ban, az NSZK-beli Mönchengladbachban a Dresdner Bank megtámadása, melynek során egy millió márka váltságdíjat kaptak a bűnözők, és két tússzal a rendelkezésre bocsájtott gépkocsival elmenekültek.
- Politikai okokból és nyereségvágyból elkövetett repülőgéprablás
Pl. 1968-ban a „Fekete Szeptember" nevű szervezet eltérítette az izraeli El-Al társaság gépét Rómából Algírba, arab politikai foglyok szabadon bocsájtását követelve. [...]
- Menekülés vagy szökés túszok fedezete mellett [...] 1972-ben egy tízfős csehszlovák állampolgárságú csoport - disszidálási szándékkal - egy utasszállító repülőgépet Nyugat-Németországba kényszerített, miközben az egyik pilótát agyonlőtték.
[...]
Elvtársak!
A jelentkező terrorcselekményekkel kapcsolatos feladatok hatékonyabb elvégzése érdekében szükségesnek láttuk a vezetés, [az] irányítás, adott esetben a felszámolás végrehajtásának a pontos szabályozását. Ennek érdekében tervezünk kiadni egy rendelkezést, mely a különböző belügyi szervek konkrét feladatait, a koordinációt és együttműködést, az erők igénybevételét és alkalmazását, a vezetés, [az] irányítás rendszerét, valamint az anyagi-technikai ellátás rendjét fogja szabályozni.
Kedves Elvtársak!
A Magyar Népköztársaság Belügyminisztériuma közbiztonsági szervei teljes mértékben támogatják és egyetértenek a fegyveres bűnözők által elkövethető terrorcselekmények megelőzésére és felszámolására irányuló nemzetközi együttműködés összehangolásával, egyeztetésével és egymás tapasztalatainak hasznosításával, az erre teendő intézkedésekkel. Javaslom, hogy a szimpózium foglaljon állást a felvetett és megvalósítható, együttműködésünket érintő kérdésekről, lehetőségekről. Meggyőződésem, hogy a most folyó tanácskozás nemcsak a napirenden lévő téma keretében, de azon túlmenően is, tovább erősíti rendőri szerveink együttműködését, testvéri fegyverbarátságát.
Köszönöm a figyelmüket!
Jelzet: MNL OL XIX-B-14. - Az államigazgatás felsőbb szervei, Központi (nem miniszteriális) kormányzati szervek, Belügyminisztérium Országos Rendőr-főkapitányság II. Csoportfőnökség, 50-30/Szimp-5/1981. - Másolat.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt május 13.
1935
1942
Schmitt Pál politikus, sportdiplomata, olimpiai- és világbajnok vívó, sportdiplomata, a MOB elnöke, köztársasági elnökTovább
1945
Tunéziában megadja magát a Hans-Jürgen von Arnim tábornok vezette német 5. páncéloshadsereg – amelyet azért hoztak létre, hogy a...Tovább
1946
A Világ c. lap közölte: Szombathelyen, a premontrei Faludi gimnáziumban (a vizsgálat során kiderült, hogy nem a rend intézménye) „fasiszta...Tovább
1981
Ali Agca merényletet kísérel meg II. János Pál pápa ellen a római Szent Péter téren.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.
Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.
Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.
Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.
Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. február 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő