Terrorfenyegetés Magyarországon a '80-as években

A magyar-arab konfliktusok kezelése szocialista módra

„de az arabok sem mind egyformák, van közöttük becsületes férfi, van közöttük kereskedő, aki, vigyáz a jó hírére. És a magyarok ugyanígy - van közöttük becsületes, és van közöttük gazember, a magyarok sem mind egyformák."

2/b.

Az „Arab Élcsapat Szervezet" fenyegető levele Kádár Jánosnak és a magyar hatóságoknak

1982. július

 

Magyarország Tisztelt Elnökének                                                     „Utolsó figyelmeztetés"

 

Üdvözlet

írjuk ezt a levelet - reméljük, figyelembe

Kérjük, vizsgálják ki és pontosítsák, amit (a levél) ismertet.

 

1. Az utóbbi időben a magyar rendőrség emberei és a magyar nagykövetségek embertelen eljárást tanúsítanak az arab nemzetiségűekkel szemben.

2. A magyar rendőrség eljárásaira célzunk, melyhez hasonlót még Maomao (sic!) rendőrsége sem követ (el).

Van éppen elég bizonyítékunk és dokumentumunk a magyar rendőrség minden embereinek eljárásáról.

3. A magyar rendőrség embereinek eljárásai között szerepel, hogy az utóbbi időben megtiltották, hogy egyes személyek beutazzanak Magyarországra, vagy minden ok nélkül kiutasították őket és az így kitiltottak között vannak olyanok is, akik családos emberek, gyermekük van, s családjuk Magyarországon tartózkodik (s ezeket) minden ok nélkül utasították ki, annak ellenére, hogy hosszú éveket töltöttek Magyarországon és soha semmiféle problémájuk Magyarországon nem volt.

A magyar rendőrség az utóbbi időben ugyancsak letartóztatott arab nemzetiségűeket az utcákon és kávéházakban, és minden ok nélkül kiutasította őket.

4. Követségeik, különösen pedig Jugoszlávia, romániai és főleg olaszországi követségük eljárása a beutazó, vízumért folyamodó arab nemzetiségűekkel megalázó.

Mi azonban készen állunk ezt kétszeresen viszonozni.

5. Ismertetjük a valóságot, itt közöljük önökkel néhány személy nevét és címét, azokét, akik ártanak az arabok jó hírének.

Például - Ádám, aki a rendőrségen dolgozik, címe: [popup title="[...]" format="Default click" activate="click" close text="Lakcímét nem közöljük."]

Itt Ádám úgy ténykedik, hogy kitiltja az embereket, hogy aztán ötszáz dollár fejében hatálytalanítsa a kitiltást. Ezt Ádám és egy ugyanitt dolgozó másik ember csinálja, és Ádám a vezető személy.

Bizonyítékaink vannak arra, hogy Ádám megszerzi a vízumot olyan emberek számára, akiket a magyar állam köröz, és akik Magyarországra hamis útlevéllel érkeznek. Ádám mindezt jól tudja, s mindezt azért teszi, hogy dollárokhoz jusson.

Ugyancsak dokumentumokkal tudjuk igazolni, hogy egy ugyanitt dolgozó hölgy (KEOKH, Népköztársaság 12.) megújítja a kitiltott és körözött egyének (tartózkodási engedélyét), a neve B., a férje a Belügyminisztériumban dolgozik, s mindezt azért teszi, hogy néhány dollárt kapjon, hogy illatszereket és szappant vegyen.

6. Mi nem kifogásoljuk azoknak az arab személyeknek a kiutasítását, akik ártanak Magyarország és az arabok jó hírének, de az arabok sem mind egyformák, van közöttük becsületes férfi, van közöttük kereskedő, aki, vigyáz a jó hírére. És a magyarok ugyanígy - van közöttük becsületes, és van közöttük gazember, a magyarok sem mind egyformák.

7. Követeljük a magyar kormánytól, hogy állítsa helyre azok jogait, akiket ok nélkül tiltottak el Magyarországon élő családjuk és gyermekeik mellől, és akik távol kerültek gyermekeiktől és feleségüktől. Követeljük a magyar kormánytól, hogy ítélje el (állítsa bíróság elé) azokat a személyes viselkedésükért felelős rendőrségi embereket, akik ártanak az arabok jó hírének, mint például Ádám és B.

8. Ezt a logikát követve mondjuk, a legnagyobb komolysággal: vagy zárják le a határt mindenki előtt, vagy mindenkit részesítsenek azonos elbírálásban, rendőrök és pénzügyőrök, úgy a repülőtéren, mint az országúti határátkelőhelyeken és a vasúti határátkelőhelyeken. A rendőrség és a pénzügyőrség emberei részesítsék az arab nemzetiségűeket a többi külföldivel azonos bánásmódban.

9. Ebből kiindulva a témát pontosan figyelemmel fogjuk kísérni.

Kérem, engedjék meg, hogy őszintén a következőket mondjam.

Magyarország érdekeltségei a kezünkben vannak. Teljes mértékben készen állunk arra, hogy csapást mérjünk az összes magyar érdekeltségre, bárhol is legyenek.

Kuvaitban, Abu Dabiban és Olaszországban fogjuk kezdeni... csapásokat fogunk mérni a magyar áruszállító kamionokra Görögországban és Szíriában. A magyar nagykövetségek előttünk vannak, ismerjük a magyar diplomaták lakhelyeit a céljaink közt szereplő helyeken. Csapás(oka)t fogunk mérni a magyar repülőgépekre a pontosan betervezett repülőtereken; tudjuk, hogy juttassuk a fegyvereket a repülőgépekre a pontosan betervezett és kijelölt repülőtereken.

Teljes mértékben készen állunk arra, hogy csapásokat mérjünk magyar érdekeltségekre Magyarországon belül is - sőt stratégiai központokra is Budapesten és más városokban.

Megismétlem, hogy a magyar érdekeltségek előttünk és a kezünkben vannak, képesek vagyunk kétszeresen visszafizetni a kölcsönt.

10. Amit a magyar kormánytól kérünk, (az ügy) kivizsgálása, pontos feltárása és az arabok és a magyarok jó hírének egyszerre ártani próbáló magyar felelősök elítélése.

Kérjük a magyar kormánytól, hogy tárja fel mindazokat az igazságokat, melyeket ez a levél említ.

1. Személyek ok nélküli kiutasítását.

2. Arabok zaklatását az utcákon és kitessékelésüket a kávéházakból.

3. A magyar nagykövetségeknek az arabokkal szembeni rosszindulatú bánásmódját, különösen Belgrádban és Olaszországban.

4. A vámügyőrség és rendőrség tagjainak (arabokkal szemben tanúsított) embertelen viselkedését a vasúti, közúti és repülőtéri határállomásokon.

Mindezek után mi sem ülünk ölbe tett kézzel, a megbánás sem használ, a felelősség sem a mienk, hiszen előre figyelmeztettük önöket ez utóbbi[ra] egy arab közmondás formájában!

Megismételjük kérésünket, tárják fel az igazságot. Mi egy hónapon keresztül figyelemmel kísérjük a kérdést, és utána hozzáfogunk a végrehajtáshoz, az európai magyar érdekeltségekkel és az arab országokban lévőkkel kezdjük, ismerjük azokat a helyeket, ahol a magyar érdekeltségek vannak. Még Magyarországon belül is készek vagyunk csapást mérni a magyar érdekeltségekre a magyar városokban, meg tudjuk állapítani, melyek a magyar rendőrség gyenge pontjai.

Mi nem viccelődünk vagy tréfálkozunk. Szervezetünk levelét tekintsék, ahogy akarják: teljes mértékben készen állunk arra, hogy (komolyságát) a magyar érdekeltségekre mért csapásokkal bizonyítsuk. 1982. augusztus 30-tól kezdjük, és az első csapás fájdalmas lesz, s a világ tudni fog róla és okairól.

Kérjük a magyar kormánytól, és megismételjük kérésünket, hogy folytassák le a nyomozást és vizsgálatot az itt említettekkel kapcsolatban.

Fogadja nagyrabecsülésünket, sajnáljuk, amit e levél tudomásukra hoz.

„Nem felelős az, aki előre szólt."

Az Arab Élcsapat Szervezet nevében

 

(olvashatatlan aláírás)

 

(

: a levelet iskolázatlan ember írta, rossz helyesírással.)

 

et!

Erről a levélről beszéltem. Kádár et-nak címezték, Szófiában adták fel. A fordítást olyan gyorsan kérték, hogy nem adtak időt a letisztázásra sem.

ismeri. Javaslom még Szerencsés et-nak .

Szigeti

7/12

 

Szigeti et!

VII. 13-án reggel a BM-illetékes még nem tudott az ügyről.

r[end]őr[őrnagy] 13-án komplett példányt kapott tőlünk. A szükséges elemzéseket, intézkedéseket elvégzik, majd visszatérünk az ügyre. Ezt követően intézkedünk mi is külképviseleteink felé.

7/14 Szerencsés

 

Felj[egyzés]:

Ezektől minden kitelik! Ideje lenne [popup title="[...]" format="Default click" activate="click" close text="Olvashatatlan szövegrész."] számvetés készítésének, mert eléggé áttekinthetetlen helyzet alakult ki!

Olvashatatlan aláírás

7/15

 

1982. VIII. 16-án felkeresett Molnár József, s Deák Géza et. a BM III/3-as-ról, s államtitkári döntésre hivatkozva kérte, hogy [a] levél alapján küldjünk figyelem felhívó táviratot az arab országokban, Olaszországban, Jugoszláviában, Romániában, s Bulgáriában működő külképviseleteink vezetőinek. Ezt a listát javaslom kiegészíteni Görögországgal, Ausztriával, NSZK-val, amelyek jelentős vízumforgalmat bonyolítanak le. Táviratként az alábbit

:

8/17

 

Jelzet: MNL OL M-KS 288. f. 32/b. cs. 1982/121. ő. e. - MSZMP Központi szervei, KB Külügyi Osztály - Másolat.

 

 

Ezen a napon történt október 19.

1904

Megjelent Az Ifjúmunkás című lap, amelynek szervezése Bana Sándor nevéhez fűződik. Az újság, megjelenésétől fogva szocialista orgá-numnak...Tovább

1941

A német hadsereg közeledése miatt Moszkvában kihirdetik az ostromállapotot.Tovább

1956

Moszkvában elrendelik a harckészültséget a Magyarországon állomásozó szovjet különleges hadtestnél és a Baltikumi Katonai Körzetbe tartozó...Tovább

1960

Az Amerikai Egyesült Államok Kubával szemben teljes kereskedelmi embargót léptet életbe.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Háborúk, nemzetközi konfliktusok a 20. század második felében

 

„Si vis pacem, para bellum” – „Ha békét akarsz, készülj a háborúra”, hangoztatták az ókori rómaiak. A fegyveres küzdelem, a háború valóban a társadalmi lét egyik meghatározó jellemzője. Az emberiség történetét a háborúk sorozatának is tekinthetjük. Az idők során számos magyarázat született arra nézve, hogy mi váltja ki a háborús erőszakot. Egyesek szerint a háború az emberi nem eredendő agresszivitásából fakad. A 16‒17. században élt angol filozófus, Thomas Hobbes azt hangsúlyozta, hogy az emberek közötti erőszak elsődleges oka a nyereségvágy, a bizalmatlanság, a dicsőségre és a hírnévre való törekvés. Ebből kiindulva úgy vélte, hogy az erőszak elve és gyakorlata állami szinten is az ember egoista természetéből fakad. Mások, mint például Carl von Clausewitz porosz katonai teoretikus, a politikumból indultak ki. Clausewitz az 1834-ben megjelent, „A háborúról” (Vom Kriege) című könyvében fogalmazta meg sokat idézett, híres tételét: „A háború a politikának a folytatása csupán, csakhogy más eszközökkel.” Ezzel arra utalt, hogy a katonai erő alkalmazása nem öncélú, hanem mindig a politikai mérlegelés határozza meg. „A politika az értelem, a háború azonban pusztán eszköz” ‒ írta. Michel Foucault francia történész, filozófus viszont az 1970-es években megfordította Clausewitz tételét. Feltette a kérdést, miszerint a béke nem csupán a háború egyik formája-e, és szellemesen azt állította, hogy valójában a politika a háború folytatása más eszközökkel.

A 20. század nemcsak a tudományos-műszaki fejlődés, a globális kultúrák és a világkereskedelem kialakulásának kora volt, hanem az egymást követő nemzetközi konfliktusok, a pusztító háborúk időszaka is. Az első világháború gépesített tömegháború volt, a második pedig olyan „totális” konfliktus, amely nem tett különbséget katonák és civilek között. Az 1945 után kétpólusúvá vált világ több mint négy évtizedig tartó fő konfliktusa, a hidegháború szerencsére soha nem alakult át valódi háborúvá. A szembenálló felek ugyanis tisztában voltak azzal, hogy a világot elpusztító jellege miatt egy nukleáris háború – Clausewitz tézisével ellentétben – nem lehetne semmiféle politika folytatása. A harmadik világban ugyanakkor ezt az időszakot több száz fegyveres konfliktus jellemezte, melyekben rendszerint a két nagy katonai tömb is részt vett, így például a koreai vagy a vietnámi háborúban. A hidegháború a szovjet blokk összeomlásával, majd a Szovjetunió 1991-es széthullásával ért véget. Ezzel megszűnt a kétpólusú világ, és az Amerikai Egyesült Államok maradt az egyetlen szuperhatalom.

Az ArchívNet idei 3. számának fő témája tehát: „Háborúk, nemzetközi konfliktusok a 20. század második felében”. Szerzőink közül Szőke Zoltán a vietnámi háborúról ír. Magyar és amerikai levéltári források tanulmányozása alapján ugyanarra az újszerű következtetésre jut, mint a New Cold War History nemzetközi történeti iskola képviselői, éspedig arra, hogy a hidegháború idején a nemzetközi válságszituációk kialakulásában vagy azok enyhítésében legalább akkora – ha nem nagyobb – szerepe volt a szuperhatalmak kisebb szövetségeseinek, mint maguknak a szuperhatalmaknak. Ez azt jelenti, hogy az egész korszakról ‒ így a vietnámi háborúról is ‒ alkotott eddigi képünket újra kell értékelnünk. Garadnai Zoltán szintén hidegháborús témát választott: a magyar‒francia diplomáciai kapcsolatok egyik kritikus, 1959‒1967 közötti időszakát elemzi Radványi János magyar diplomata vízumügyén keresztül. Seres Attila folytatja az 1980-as évek második felében kezdődött karabahi konfliktus hátteréről szóló korabeli magyar diplomáciai jelentések publikálását. Írásának első részét folyóiratunk idei 1. számában közöltük. Két további forrásközlést is olvashatunk e számban: Horváth Gergely Krisztián egy ismeretlen szerző ‒ valószínűleg Komjáthy (Kring) Miklós ‒ 1945-ös feljegyzését közli arról, hogyan képzelték el a marxisták Magyarországon a telepítést és az iparosítást, míg Kiss András Per Arboe Rasmussen dán újságíró 1960-as magyarországi tevékenysége kapcsán vázolja fel a kádári propaganda szerepét az országimázs alakításában.

 

Végül tájékoztatnom kell a Tisztelt Olvasót a szerkesztőségünkben végbement változásokról. Csonka Laura és Farkas Andrea e lapszám megjelenésével egyidejűleg távozik a szerkesztőségből. Laura 2016-tól, Andrea 2014-től szerkesztette a lapot példás hozzáértéssel, szorgalommal és lelkesedéssel. Az ő érdemük is, hogy az ArchívNet szakmai körökben, de a történelem iránt érdeklődő szélesebb olvasóközönség soraiban is egyöntetű elismerésnek örvend! Szerkesztőségünk ugyanakkor új tagokkal bővült. Az új szerkesztők: Balogh János Mátyás, Főcze János, Miklós Dániel és Wencz Balázs ‒ e lapszám már az ő munkájuk eredménye is. További sok sikert kívánok mind a távozó, mind az új szerkesztőtársaknak!

 

Budapest, 2021. augusztus 18.

 

L. Balogh Béni

főszerkesztő