A francia Külügyminisztérium feljegyzése a magyar-francia kapcsolatokról

1988. év eleje

Magyarország

I. Az ország helyzete és jellegzetességei

Magyarország a legliberálisabb ország Kelet-Európában. Nem ismeri a mindennapokban az emberi jogok problémáját, megszüntette a 

• A magyar külpolitika - óvatosságból - a szovjetek mellett áll, de a nyolcvanas évek elejétől kezdve egyre nagyobb önállóságot választott. Magyarország a hangsúlyt arra helyezi, hogy kicsi és közepes országként „hidat" jelent a kelet-nyugati kapcsolatokban; aktív szerepet játszik az európai biztonsági folyamatban (a budapesti „kulturális fórum" megrendezése 1985 októberében és novemberében), és arra törekszik, hogy a bilaterális kapcsolatokban közeledjen az egyes nyugati országok felé, ill. a multilaterális területen a nemzetközi szervezetekhez (Európai Gazdasági Bizottság, 
  EUREKA).

  	[X] 1985-ben létrehozott kormányközi szervezet, amelynek célja Európa nemzetközi versenyképességének megőrzése. Magyarország 1992. május 22-től vesz részt teljes jogú tagként a szervezet munkájában.

  Mindez természetesen nem akadályozza meg Magyarországot abban, hogy a KGST többi országával is fejlessze a kapcsolatait, amelyet [értsd: KGST] egyébként egy valódi „kelet-európai közös piaccá" kíván fejleszteni.
• 1985 óta Magyarországot gazdasági nehézségek sújtják: gazdasági növekedés csökkenése, külső eladósodás (Magyarország a 17 milliárd dolláros adósságával a Keleti Blokkban az egy főre jutó adósság tekintetében a legeladósodottabb országnak számít), a termelő berendezések elavulása. Az ország ezekre a problémákra 1987 szeptemberében egy fejlesztési és egy modernizációs programmal reagált, amelynek köszönhetően a keleti országok között a reformok és a gazdasági vállalkozások - az adózás és az ÁFA bevezetése (1988. január 1-től), ill. az öt kereskedelemi bank - 1987-ben történt létrehozása területén a leginkább előrehaladott országnak számít. A lakosság számára ez a szigorúság keserű és újszerű tényt jelent. A gazdasági reformok rendelkezéseinek bevezetésével párhuzamosan vita bontakozott ki a demokratizálás folytatásának lehetőségeire vonatkozóan (vagyis a Parlament szerepéről).
• A párt főtitkára, Kádár úr, aki ezt a posztot 1956 óta foglalja el, már több éve fontolja távozását. A múlt szeptemberi gazdasági reformok bevezetése, amely szakítot a hosszú ideje elsődlegesnek tekintett életszínvonal növelési politikával, már lényegében a kádárizmus utáni Magyarországra történő belépést jelenti. Lehetséges utódként Grósz Károlyt (1987 júniusától miniszterelnök) és Berecz Jánost (a párt Központi Bizottsága ideológiai kérdésekkel foglalkozó felelőse) emlegetik.

II. Kapcsolataink Magyarországgal

A/ Politika

A politikai kapcsolatok nagyon jók, a magyarok nyitott és színvonalas tárgyalópartnert jelentenek. Eltérés van azonban a magyar miniszterek franciaországi és a francia miniszterek magyarországi látogatása között, mivel az utóbbi szerényebb számot mutat. Annak ellenére, hogy az elmúlt tíz évben a kapcsolataink szorosabbak lettek (Kádár úr két útja Franciaországba 1978-ban és 1984-ben, ill. Mitterrand elnök 1982-es és Mauroy miniszterelnök 1983-as útja), Magyarországon az a benyomás alakult ki, hogy Franciaország nem mutat nagy érdeklődést országuk felé.

• Pozitívan viszonyultunk Magyarország és a Nyugat közötti kapcsolatok megerősítéséhez (Európai Gazdasági Közösség/Magyarország, részvétel az EUREKA programban), de mindezt visszafogottan tettük a politikai kapcsolatok területén (korlátozott magyar részvétel támogatása az Európa Tanács munkájában, de a francia vízumkötelezettség megtartása mellett).
• Az Európai Biztonsági és Együttműködési Folyamat az a terület, ahol érdekeink leginkább megegyeznek az Európán-belüli kapcsolatok 
  tekintetében.

  	[X] A két ország között a hatvanas évek végére visszanyúlóan jó kapcsolatok alakultak ki az európai biztonság kérdései ben.

B/ Gazdaság

Annak ellenére, hogy mindkét fél a gazdasági kapcsolatokat fejlesztésére törekszik, eddig azonban nem értünk el megfelelő eredményt. Magyarország csak az ötödik kelet-európai partnerünk, és a kereskedelmi kapcsolataink évi három milliárd frank alatt stagnálnak. A magyar piacot a francia vállalatok olyan nehéz piacnak tekintik, amelyet a német és az osztrák cégek hagyományosan a saját területüknek tekintenek, és a magyarok szerződésekben megfogalmazott kompenzációs igényei is problémákat jelentenek. A gazdasági együttműködés eredménye tehát eltér a magyar hatóságoknak a kapcsolatok kiszélesítésére irányuló szándékától. Arra törekednek, hogy a gazdasági és a politikai kapcsolatok szintje közeledjen egymás irányába, és ebben az összefüggésben lehet értelmezni az 1986. november 6-án aláírt, a befektetések védelmére vonatkozó egyezményt.

C/ Kultúra

Az együttműködésünk megfelelő. Magyarország szükségesnek látja, hogy fejlessze és bővítse az idegen nyelvek tanulását. A francia nyelv, amely az orosz, az angol és a német mögött a negyedik helyen van, élvezi ennek a politikának az előnyét, amit teljes mértékben támogatunk. Budapesten van Francia Intézet, és egy új és megfelelő színvonalú épület építésének előkészületeit már 

III. Külpolitikai tevékenység

A/ Céljaink

• Küzdeni kell a magyarok azon érzése ellen, hogy Franciaország nem érdeklődik irántuk.
• A gazdasági fejlesztések és a pénzügy területén segíteni kell Magyarországnak abban a mértékben, ahogy azt a politikai és gazdasági liberalizmus erősítése szükségessé teszi.
• Erősíteni kell a kapcsolatokat velük annak érdekében, hogy megszilárdítsuk a „nyugati kötődést" minden lehetséges területen (megőrizve a keleti táborhoz és a biztonság kérdéseihez fűződő elkötelezettségét).
• Magyarország azt hangsúlyozza, hogy különleges kapcsolatokat akar velünk kiépíteni, és új hozzáállást kér - különösen a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok területén - amivel főként az NSZK-val és Ausztriával kialakított kapcsolatait kívánja lazítani.

Aláírás és dátum nélkül

Jelzet: AMAE (Archives de Ministère des Affaires Etrangères) Série Europe, Sous série Hongrie, Politique étrangère (1986-1990), Carton 6319. Hongrie. 1-6. o. Az 1-4. oldalakat közöljük. - A Külügyminisztérium feljegyzése a budapesti francia nagykövetség jelentései alapján készült.