A francia–magyar politikai és diplomáciai kapcsolatok alakulása a Quai d'Orsay szemével

„A magyar vezetők elkötelezték magukat egy olyan úton, amelyről eddig alig szereztek tapasztalatot, egy olyan úton, ahol bármelyikük hazárdjátékossá válhat, miközben mások türelmetlenek lehetnek a lassúság miatt; egy olyan úton, amelynek a szabályait a hangoztatott kijelentések ellenére alig ismerik, és amelyhez saját maguk is alapvetően ellentmondásosan viszonyulnak”

Távirat Grósz Károly franciaországi látogatásáról

1988. november 29.

KülügyminisztériumKimenő távirat

Tárgy: Grósz Károly hivatalos útja Franciaországban

1. Grósz Károly úr, az MSZMP főtitkára, a magyar Minisztertanács elnöke november 17-19. között hivatalos látogatáson vett részt Franciaországban, amely során tárgyalt a Köztársaság elnökével, a miniszterelnökkel és az államminiszterrel, a külügyminiszterrel. Az első számú magyar vezető találkozott a Nemzetgyűlés és a Szenátus elnökével, és a legfontosabb politikai vezetőkkel. Végül meglátogatta a 

találkozott vállalati vezetőkkel, és Blois-ban látogatást tett egy mikropocesszor gyártó üzemet.

2. A tárgyalások során Grósz úr hosszan ismertette az új vezetés által kezdeményezett politikai és gazdasági reformokat. Grósz úr nem rejtette véka alá, hogy a folyamatban lévő változásokkal kapcsolatban (a gazdaság modernizációja, az állami és párfunkciók szétválasztása, a polgároknak jobban megfelelő változások, külpolitikai nyitás és különösen Nyugat-Európa irányába) komoly belpolitikai viták vannak a reformerek és az ortodoxok között. Köztes utat nem könnyű találni, de úgy ítéli meg, hogy a gazdasági reformokat az európai szocialista országokban nem lehet politikai változások nélkül végrehajtani.

3. A szocialista tábor helyzetét Grósz úr úgy ítélte meg, hogy az most éppen lényeges változáson megy keresztül a „sokszínűség" irányába, és az erősödő eltérő érdekek magyarázzák a megjelenő konfliktusokat (pl. Magyarország és Románia között).

4. Grósz úr hangsúlyozta a nyugati nyitásra vonatkozó magyar szándékokat, és a hangsúlyt arra helyezte, hogy Magyarország fejleszteni kívánja a kapcsolatait az Európai Közösséggel (Grósz úr örömét fejezte ki az országa és a Közösség között nemrég megkötött szerződés kapcsán).

A Köztársaság elnöke válaszolt a magyar pártfőtitkár által a Közösség reformjára vonatkozóan kifejtett aggodalmakra:

  • A Közösség 1992 után, mint ahogy korábban sem, nem lesz protekcionista, és megerősítettük azon szándékunkat, hogy fejlesszük a kapcsolatainkat a kelet- és közép-európai országokkal.
  • A közeledés az Európa Tanácshoz praktikus okokból a kezdeti lépést jelentheti, miközben nem zárja ki a kapcsolatok szorosabbra fűzését.
  • Támogatjuk a magyar aktivitást a nemzetközi gazdasági szervezetekben.

5. A fegyverzetcsökkentési/leszerelési problémákat is hosszasan tárgyalták. Ebben a kérdésben a Köztársaság elnöke kifejtette pozíciónkat: 1. a leszerelési folyamat támogatása, 2. a teljes leszerelés támogatása, 3. a leszerelés ellenőrzés mellett folyjon, 4. a leszerelés kölcsönös és arányos legyen.

Grósz úr támogatóan nyilatkozott a párizsi vegyi fegyverek csökkentését tárgyaló konferenciáról és a hagyományos fegyverzet csökkentésére vonatkozóan. Magyarország az elsők között kívánja a leszerelést, és Grósz ú kifejtette, hogy Budapesten gondolkodnak azon, hogy bizonyos egyoldalú lépésekkel támogatják ezt a folyamatot.

6. A bilaterális kapcsolatokról Grósz úr megerősítette, hogy a két ország politikai együttműködése kitűnő, rendszeresek a magas szintű látogatások (Kádár úr 1978-as és 1984-es franciaországi látogatása és Mitterrand úr 1982-es magyarországi látogatása), és a Köztársaság elnökét magyarországi látogatásra hívta meg.

A kulturális kapcsolatok területén Grósz úr kérte, hogy tegyünk erőfeszítéseket a francia nyelv tanulásának támogatására. A gazdaságiban új együttműködési forma jelent meg (pl. nukleáris téren), és Grósz úr támogatást kért a hitelezésekben.

Belenet

Jelzet: AMAE (Archives de Ministère des Affaires Etrangères) Série Europe, Sous série Hongrie, Politique étrangère (1986-1990), Carton 6340. Télégramme au départ, le 29 novembre 1988. 1-3.

Ezen a napon történt október 09.

1914

Első világháború: Német csapatok elfoglalják Antwerpent.Tovább

1916

Első világháború: A nyolcadik isonzói csata kezdete. Az olasz hadsereg támadásait az osztrák-magyar haderő sikeresen visszaveri.Tovább

1944

Debrecen térségében hatalmas méretű páncélos csata kezdődik a szovjet, és velük szemben álló német és magyar csapatok között.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

 

Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban négy egymástól témájukban eltérő forrásismertetést tárunk Önök elé szerzőink tollából. A publikációk ugyanakkor abban megegyeznek, hogy fordulópontokhoz köthetők: legyen szó személyes sorsfordítókról vagy nagyobb huszadik századi eseményekről.

 

Az időrendet követve kívánkozik előre Kovács Péter (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) publikációja. A szerző elsősorban a helytörténet számára mutat be új forrásokat a komáromi városháza építésre vonatkozóan. A beruházás szükségessége azonban kötődik egy fordulóponthoz, mivel a trianoni békeszerződés értelmében Komárom városa kettészakadt: a történelmi központ a városházával Csehszlovákiához került, így a Duna jobb partján, Magyarországon maradt településen szükség volt egy új hivatali épület felhúzására.

 

Egy konkrét személyes fordulópontot mutat be forrásismertetésében lapunk korábbi főszerkesztője, L. Balogh Béni (tudományos munkatárs, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet). A forrásszöveg egy 1929-ben Déván rendezett spiritiszta szeánsz jegyzőkönyve, amely nagy hatással volt Petru Grozára, Románia későbbi miniszterelnökére. A politikus kommunista fordulata ugyanis éppen ezekben az években zajlott, a „Kun Béla szellemével” való társalgás pedig mély benyomást tett rá, egyben kihatott Groza jövőbeli gondolkodására.

 

Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) a második világháború utáni kényszermigrációs időszak egyik, sokak életvitelében fordulópontot jelentő, kiemelt eseménysorára, a magyar-csehszlovák lakosságcserére vonatkozó dokumentumokat mutat be két részes forrásismertetésének első részében. A publikáció elsősorban az 1945 és 1950 között létező Nógrád-Hont vármegyében működő magyar összekötők működését mutatja be források segítségével.

 

Szintén két részes forrásismertetéssel jelentkezik Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem), amelynek első részében egy olyan esetet mutat be, amely konspirációs teóriaként igen nagy népszerűségnek örvendett a közelmúltban – egyben pedig egy „elmaradt fordulópontként” is lehet rá tekinteni. A Mikroelektronikai Vállalatot 1982-ben a magyar állam azzal a céllal hozta létre, hogy tartani tudja a lépést a hidegháború utolsó évtizedében egyre inkább felgyorsuló tudományos-technikai forradalomban. A MEV telepén 1986 tavaszán történt pusztító tűzeset azonban meghiúsította ezt az tervet. A forrásismertetésből az is kiderül, hogy a tűzeset kapcsán nem érdemes konteóról beszélni, azonban biztosítási csalásról már annál inkább.

 

Negyedik számunk szerzőinek köszönjük a kéziratokat, szerkesztőségünk pedig továbbra is várja következő lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2025. szeptember 30.

Miklós Dániel

főszerkesztő