Szerb Antal magyar író, irodalomtörténész (†1945)Tovább
A francia–magyar politikai és diplomáciai kapcsolatok alakulása a Quai d'Orsay szemével
„A magyar vezetők elkötelezték magukat egy olyan úton, amelyről eddig alig szereztek tapasztalatot, egy olyan úton, ahol bármelyikük hazárdjátékossá válhat, miközben mások türelmetlenek lehetnek a lassúság miatt; egy olyan úton, amelynek a szabályait a hangoztatott kijelentések ellenére alig ismerik, és amelyhez saját maguk is alapvetően ellentmondásosan viszonyulnak”
Jelentés tervezet Jean-Bernard Raimond külügyminiszter magyarországi látogatásáról
1988. március 26.
| Külügyminisztérium Kelet-európai Aligazgatóság | Francia Köztársaság Párizs, 1988. március 26. |
Március 28-ai minisztertanács
Jelentés tervezet
Tárgy: Látogatás Magyarországon
Március 24-25-én Magyarországra látogattam.
1. Magyarország jelenleg nagyon komoly nehézségekkel áll szemben, amely egyszerre gazdasági - a lakosság egy főre eső eladósodottsága magasabb, mint Lengyelországban - és politikai természetű, ahol egyre inkább növekszik az elégedetlenség. Kétoldalú kapcsolatainkban mindkét fél az újraindítás szükségességét kívánja.
2. A látogatás alkalmával Kádár úr (az MSZMP főtitkára) és Grósz úr (a Minisztertanács elnöke) is fogadott, neki és a külgazdasági kérdésekkel foglakozó
Franciaországba szóló meghívót adtam át. Tárgyaltam Szűrös [Mátyás] úrral a párt külkapcsolatokkal foglalkozó titkárával, továbbá találkoztam Paskai [László] prímással, és értelmiségiekkel, amelyek közül néhányan felszólaltak a legutóbbi március 15-ei, az 1848-as forradalom 140. évfordulóján tartott tüntetésen.3. Általánosságban elmondhatom, hogy a tárgyalópartnereim nagyon nagy szakmai színvonalról tettek tanúbizonyságot, és a tárgyalások során őszintén és nyíltan kifejtették álláspontjukat a gazdasági reform folytatása és a korlátozott mértékű politikai reformok bevezetéséről, ill. arról, hogy intenzívvé tegyék a kapcsolatokat Magyarország és Franciaország, Magyarország és az Európai Közösség között.
A kétoldalú kapcsolatokra vonatkozóan megállapítható, hogy kulturális területen korrekt a fejlődés. Budapesten egy új intézetet fogunk építeni. A gazdasági és személyi kapcsolatok terén előrelépés tapasztalható. A gazdasági kapcsolatok számos területén nyílnak lehetőségek, különösen a telekommunikáció és az atomipar vonatkozásában. Ugyancsak vannak lehetőségeink a képzés területén is. Ami a személyek közötti kapcsolatokat illeti, a magyarok rendszere - eltérően a többi szocialista országtól - szabadabb mozgást tesz lehetővé a személyeknek. A mi vízumkiadási rendszerünkkel kapcsolatban úgy tűnt számomra, hogy a magyarok kérései iránt nagyobb rugalmasságot kellene mutatni.
Ami a Közösséggel való viszonyt illeti, Magyarország kereskedelmi szerződés megkötése érdekében tárgyalást javasolt. Egyértelművé tettem, hogy ezen a területen Magyarország számíthat a támogatásunkra, és célunk az, hogy segítsünk túljutni a nehézségeken, de ehhez az szükséges, hogy Budapest is kezdeményezéseket tegyen.
4. Magyarország megerősítette szándékát arra vonatkozóan, hogy fejlessze a kapcsolatait Nyugat-Európával, és számunkra továbbra is megkülönböztetett keleti politikai partnert jelent. A múltban számos magas szintű kapcsolat volt 1978-ban és 1984-ben, amikor Kádár úr Franciaországba jött, ill. 1982-ben, amikor a Köztársaság elnöke Magyarországra ment. A Budapesttel kialakult dialógus alapvetően fontos maradt. Grósz úr Párizsba jövetele, aki Kádár úr örökösének tekinthető, ennek a kapcsolatépítésnek az újabb lépését jelenti.
| [popup title="[R]egis de [B]elenet" format="Default click" activate="click" close text="Karrierdiplomata, a francia Külügyminisztérium egyik Kelet-Európa szakértője, a francia külügyminiszter Kelet-Európával foglalkozó csapatának tagja. Ennek a szakértői körnek volt tagja a budapesti francia nagykövet asszony is, ill. a franciaországi magyar emigráció részéről Fejtő Ferenc és Schreiber Tamás."] |
Jelzet: AMAE (Archives de Ministère des Affaires Etrangères) Série Europe, Sous série Hongrie, Politique étrangère (1986-1990), Carton 6339. Conseil des ministres du 28 mars. 1-3.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt május 01.
1901
1903
Széll Kálmán miniszterelnök kormányának bukása.Tovább
1904
Az orosz–japán háborúban a Kuroki tábornok vezette 1. japán hadsereg Koreát a Jalu folyóig elfoglalja.Tovább
1904
Antonín Dvořák cseh zeneszerző (*1841)Tovább
1926
Joseph Heller Medici-díjas amerikai regény- és drámaíró („A 22-es csapdája”) (†1999)Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.
Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.
Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.
Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.
Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. február 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő