Külügyminisztériumi feljegyzés a magyarországi helyzetről

1988. május 24.

Külügyminisztérium
Európai Igazgatóság
Kelet-európai Aligazgatóság

Feljegyzés

Tárgy: A magyarországi helyzet

1. Történelmi változás zajlott Magyarországon a párt rendkívüli, 1957 után először összehívott, értekezletén, amelyet az 1985-ös pártkongresszus után továbbra is meglévő gazdasági nehézségek miatt kellett megrendezni.
   • Kádár János, aki 1956 óta az MSZMP főtitkára, elveszítette posztját és a Politikai Bizottságban elfoglalt helyét, és egy tiszteletbelinek tekinthető elnöki címet kapott.
   • Ezen felül a Politikai Bizottság kicserélődött. Kádár legtöbb társát nem választották meg, és a régi 13 tagból csak öten maradtak. A hatalmat megszerző, 1987 júniusától miniszterelnök Grósz Károly körül egy új generáció gyülekezett. [Grósz] mostantól kezdve a miniszterelnöki funkció mellett a párt első [f?] titkári tisztét is betölti, s az utóbbi hónapokban arra törekszik, hogy Gorbacsov úrhoz hasonlóan a reformista, dinamikus vezető képét mutassa. A két vezető ugyanazon generációhoz tartozik.
   • A csökkenő lehetőségekkel rendelkező, megfiatalodott Politikai Bizottság tagjai közé lépett Nyers [Rezső] (1973-ban lemondott) és Pozsgay [Imre] úr (a Hazafias Népfront főtitkára) is. Utóbbi a politikai reformok elkötelezett híve, aki számottevő népszerűségnek örvend az értelmiségi körökben.
2. E változások három tényezőnek köszönhetően történtek:
   • Először a gazdasági nehézségeket kell kiemelni, amelynek fő okozójaként Kádárt és a régi csapatot tartják. Tényként kell megállapítani, hogy Magyarország jelenleg Kelet-Európa legeladósodottabb országának számít, és az egy főre jutó adósság tekintetében megelőzi Lengyelországot.
   • A másik szükségszerűség, amit Grósz és csapata felismert a szigorú reformok tekintetében, az az, hogy az 1956 után Kádár vezetésével hatalomra jutott rendszer, amelynek legitimitását a folyamatos életszínvonal növekedés adta, gazdasági értelemben változtatásra szorul. A politikai reformok követelése ráadásul nemcsak a lakosság, hanem a párt köreiben is megjelent.
   • Végül pedig a budapesti változásokat nem lehet elvonatkoztatni a Szovjetunióban bekövetkezett eseményektől. A magyarok számára a múltban alapvető fontosságú volt, hogy ne csak előre, hanem hátra is nézzenek, biztosítani azt, hogy ne távolodjanak el túlzottan a többiektől, kiszolgáltatva magukat a keletről jövő kritikáknak. A reformok jelen körülmények között nagyobb támogatást kapnak.
3. A hatalomra jutott új csapatnak a gazdasági változásokat a politikai változásokkalegyütt, azzal összhangban kell bevezetnie:
   • Gazdasági területen Grósz úr egy ambíciós reformot fogalmazott meg, amely a vállalatoknak autonómiát ad, de a fizetések, a szociális rendszer, a tervezési rendszer reformját is tartalmazza, ill. a külföldi befektetések támogatását és a privatizációt is magában foglalja.
   • A politikai reformok terén a Kongresszus határozatot hozott a további demokratizálásról. Kiterjesztik a demokratikus pluralizmust a képviselők (parlamenti és szakszervezeti) jelölésében, a titkos szavazás bevezetésében.
4. A magyar vonatkozásokon kívül Kádár úr távozása egész Kelet-Európa számára jelzést jelent: Husak úr tavaly decemberi távozása után a Csehszlovák Kommunista Párt éléről, Kádár úr távozása egyértelmű jelzést jelent a szintén több évtizede hatalmon lévő többi kelet-európai vezető ([Erich] Honecker, [Todor] Zsivkov, [Nicolae] Ceausescu urak) számára. Ez magyarázza azt a lelkesedést, ahogy a szovjet vezetők üdvözölték Grósz úr kinevezését.

Mindez azt mutatja, hogy Kelet-Európában a helyzet ma már nem olyan, mint az elmúlt években volt, az egyes országok közötti eltérések elfogadottá váltak, és még növekedhetnek is.

Magyarországon két jelölt küzdhet meg egymással Kádár úr örökségéért. A reformista Grósz úr, és az ideológiai kérdésekért felelős, konzervatívabb beállítottságú Berecz úr. A reformista szárny győzött, bár az utóbbi is megmaradt a Politikai Bizottságban. Csehszlovákiában [Milos] Jakes úr személyében egy konzervatív személy követte Husak urat, miközben [Lubomir] Strougal úr miniszterelnökként elhiteti azt, hogy ő valójában reformista.

Magyarország azonban jobban, mint valaha - bizonyos vonatkozásban Lengyelországhoz hasonlóan - előrehalad a reformok útján.

Regis de Belenet

Jelzet: AMAE (Archives de Ministère des Affaires Etrangères) Série Europe, Sous série Hongrie, Politique étrangère (1986-1990), Carton 6319. Situation en Hongrie. 1-4. - A francia Külügyminisztériumban készült, kézzel aláírt és hitelesített feljegyzés.