Moszkvában aláírják a fegyverszüneti megállapodást a szövetséges hatalmak és a magyar Ideiglenes Nemzeti Kormány között.Tovább
A francia–magyar politikai és diplomáciai kapcsolatok alakulása a Quai d'Orsay szemével
„A magyar vezetők elkötelezték magukat egy olyan úton, amelyről eddig alig szereztek tapasztalatot, egy olyan úton, ahol bármelyikük hazárdjátékossá válhat, miközben mások türelmetlenek lehetnek a lassúság miatt; egy olyan úton, amelynek a szabályait a hangoztatott kijelentések ellenére alig ismerik, és amelyhez saját maguk is alapvetően ellentmondásosan viszonyulnak”
Távirat Grósz Károly franciaországi látogatásáról
1988. november 29.
Külügyminisztérium | Kimenő távirat |
Tárgy: Grósz Károly hivatalos útja Franciaországban
1. Grósz Károly úr, az MSZMP főtitkára, a magyar Minisztertanács elnöke november 17-19. között hivatalos látogatáson vett részt Franciaországban, amely során tárgyalt a Köztársaság elnökével, a miniszterelnökkel és az államminiszterrel, a külügyminiszterrel. Az első számú magyar vezető találkozott a Nemzetgyűlés és a Szenátus elnökével, és a legfontosabb politikai vezetőkkel. Végül meglátogatta a
találkozott vállalati vezetőkkel, és Blois-ban látogatást tett egy mikropocesszor gyártó üzemet.2. A tárgyalások során Grósz úr hosszan ismertette az új vezetés által kezdeményezett politikai és gazdasági reformokat. Grósz úr nem rejtette véka alá, hogy a folyamatban lévő változásokkal kapcsolatban (a gazdaság modernizációja, az állami és párfunkciók szétválasztása, a polgároknak jobban megfelelő változások, külpolitikai nyitás és különösen Nyugat-Európa irányába) komoly belpolitikai viták vannak a reformerek és az ortodoxok között. Köztes utat nem könnyű találni, de úgy ítéli meg, hogy a gazdasági reformokat az európai szocialista országokban nem lehet politikai változások nélkül végrehajtani.
3. A szocialista tábor helyzetét Grósz úr úgy ítélte meg, hogy az most éppen lényeges változáson megy keresztül a „sokszínűség" irányába, és az erősödő eltérő érdekek magyarázzák a megjelenő konfliktusokat (pl. Magyarország és Románia között).
4. Grósz úr hangsúlyozta a nyugati nyitásra vonatkozó magyar szándékokat, és a hangsúlyt arra helyezte, hogy Magyarország fejleszteni kívánja a kapcsolatait az Európai Közösséggel (Grósz úr örömét fejezte ki az országa és a Közösség között nemrég megkötött szerződés kapcsán).
A Köztársaság elnöke válaszolt a magyar pártfőtitkár által a Közösség reformjára vonatkozóan kifejtett aggodalmakra:
- A Közösség 1992 után, mint ahogy korábban sem, nem lesz protekcionista, és megerősítettük azon szándékunkat, hogy fejlesszük a kapcsolatainkat a kelet- és közép-európai országokkal.
- A közeledés az Európa Tanácshoz praktikus okokból a kezdeti lépést jelentheti, miközben nem zárja ki a kapcsolatok szorosabbra fűzését.
- Támogatjuk a magyar aktivitást a nemzetközi gazdasági szervezetekben.
5. A fegyverzetcsökkentési/leszerelési problémákat is hosszasan tárgyalták. Ebben a kérdésben a Köztársaság elnöke kifejtette pozíciónkat: 1. a leszerelési folyamat támogatása, 2. a teljes leszerelés támogatása, 3. a leszerelés ellenőrzés mellett folyjon, 4. a leszerelés kölcsönös és arányos legyen.
Grósz úr támogatóan nyilatkozott a párizsi vegyi fegyverek csökkentését tárgyaló konferenciáról és a hagyományos fegyverzet csökkentésére vonatkozóan. Magyarország az elsők között kívánja a leszerelést, és Grósz ú kifejtette, hogy Budapesten gondolkodnak azon, hogy bizonyos egyoldalú lépésekkel támogatják ezt a folyamatot.
6. A bilaterális kapcsolatokról Grósz úr megerősítette, hogy a két ország politikai együttműködése kitűnő, rendszeresek a magas szintű látogatások (Kádár úr 1978-as és 1984-es franciaországi látogatása és Mitterrand úr 1982-es magyarországi látogatása), és a Köztársaság elnökét magyarországi látogatásra hívta meg.
A kulturális kapcsolatok területén Grósz úr kérte, hogy tegyünk erőfeszítéseket a francia nyelv tanulásának támogatására. A gazdaságiban új együttműködési forma jelent meg (pl. nukleáris téren), és Grósz úr támogatást kért a hitelezésekben.
Belenet
Jelzet: AMAE (Archives de Ministère des Affaires Etrangères) Série Europe, Sous série Hongrie, Politique étrangère (1986-1990), Carton 6340. Télégramme au départ, le 29 novembre 1988. 1-3.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt január 20.
Moszkvában a magyar delegáció aláírta a fegyverszüneti szerződést. Ennek 15. pontja értelmében az ideiglenes nemzeti kormány 2529/1945. M....Tovább
A Nemzeti Múzeum kertjében a 17 éves Bauer Sándor tanuló benzinnel lelocsolta magát és két kezében nemzeti zászlókat lengetve, élő...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
ArchívNet 2024/5-6.
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet idén utoljára jelentkezik friss lapszámmal. Az idei utolsó, összevont lapszámunkban megjelent forrásismertetések országunk határain belülre és kívülre kalauzolják az olvasókat. A publikációk foglalkoznak az első világháború után évekig rendezetlenül maradt magyar-osztrák határkérdés utóéletével, a második világháború alatt Magyarország határaitól távol zajlott Don-kanyarbeli harcokkal, a Budapesten, azonban hivatalosan az Egyesült Államok területén tartózkodó Mindszenty József menedékével, valamint a kárpátaljai magyarság identitásának kérdésével.
Az idei harmadik számunkban jelent meg Fiziker Róbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Vármegye Soproni Levéltára) forrásismertetése, amelyben a szerző a nyugat-magyarországi kérdés rendezésének az utóéletéről mutatott be egy dokumentumot. Az ismertetés időközben kétrészesre bővült: mostani számunkban egy újabb irat kerül bemutatásra, amely a magyar felkelők okozta károk megtérítésének az ügyéhez szolgáltat további információkat.
Egy másik ismertetés folytatása is friss számunkban kapott helyet. Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) Tuba László hadnagy harctéri naplóját adja közre. A második rész a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a Don menti tevékenységét mutatja be 1942. június 28-tól szeptember 12-ig. Az eddig publikálatlan napló a zászlóalj történetének egyedülálló forrása, mivel mindezidáig kevés korabeli kútfő volt ismert a csáktornyai egység doni működésére vonatkozóan.
Mindszenty József bíboros menedékének ügyét Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy sajátos szempontból világítja meg. A szerző az Associated Press korabeli tudósítója, Anthony Pearce cikkei, megnyilvánulásai – illetve a magyar állambiztonságnak adott jelentések – alapján elemzi, hogy az újságíró milyen módon kezelte, adott hírt a budapesti amerikai követségen tartózkodó Mindszenty helyzetéről.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) egy, a kárpátaljai magyarságra vonatkozó sajátos elképzelést, valamint annak utóéletét mutatja be. Balla László az 1970-es évek közepén publikált cikksorozatában fejtette ki álláspontját a „szovjet magyarok” fogalmáról, a „szovjet magyarság” mibenlétéről. Balla elgondolása nem okozott osztatlan sikert, és mint a bemutatott külügyi dokumentumok is bizonyítják: a magyar-szovjet viszonyra is kihatással volt.
Az idei utolsó számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kézirataikat. Köszönjük továbbá a 2024. évben, a korábbi számainkba ismertetéseket küldő szerzőinknek is a bizalmát, amiért megtisztelték szerkesztőségünket írásaikkal. A jövőbe tekintve: az ArchívNet 2025-ben is várja a forrásismertetéseket a 20. század gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténetére vonatkozóan.
Budapest, 2024. december 18.
Miklós Dániel
főszerkesztő