Vlagyimir Iljics Lenin ünnepélyesen bejelenti a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének, a Szovjetuniónak megalakulását.Tovább
A Szent Korona átadás-átvétele 1978-ban
„Leltár
amely felvétetett Budapesten, az országház épületében 1978. január 5-én a magyar korona és a koronázási ékszerek szakértői szemléje és azonosítása alkalmából:
1./ Egy darab aranyból készült korona, 19 zománcképpel, drágakövekkel, igaz-gyöngyökkel díszítve, zárt, csúcs- és csüngő díszekkel. Átmérője: 21,3, ill. 20,3 cm.”
Források
Tervezet a korona átadási ünnepségén résztvevő országgyűlési képviselőkre
Tervezet a korona átadási ünnepségén résztvevő országgyűlési képviselőkre
külügyminiszterhelyettes
Apró Antal elvtársnak,
az Országgyűlés elnökének,
Budapest.
Kedves Apró Elvtárs!
A korona átadásával kapcsolatos eseményekre az Országgyűlés tagjai közül - más minőségben is - a következő 21 személy kap meghívást:
| Lázár György, | a Minisztertanács elnöke, |
| Aczél György, | a Minisztertanács elnök-helyettese, |
| dr. Trautmann Rezső, | az Elnöki Tanács helyettes elnöke, |
| Kállai Gyula, az Elnöki Tanács tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, | |
| Péter János, | az Országgyűlés alelnöke, |
| Puja Frigyes | külügyminiszter, |
| Szépvölgyi Zoltán, | a Fővárosi Tanács elnöke, |
dr. Bartha Tibor, Györe Sándor tsz. elnök, dr. Horváth Richárd, dr. Ortutay Gyula, Borbély Gábor, dr. Petri Gábor és Pióker Ignác, az Elnöki Tanács tagjai,
| Pethő Tibor, | az Országos Béketanács elnökhelyettese, |
| Erdei Lászlóné, | a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke, |
| dr. Várkonyi Imre, | a Katolikus Püspöki Kar Külügyi Bizottságának elnöke, |
| dr. D. Káldy Zoltán, | evangélikus elnökpüspök, |
Mándics Mihály, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének főtitkára
Réger Antal, a Magyarországi Német Dolgozók Demokratikus Szövetségének főtitkára
| Barcs Sándor | újságíró |
Javaslom továbbá, hogy kapjon meghívást:
| dr. Prieszol Olga, | az Országgyűlés jegyzője, |
| Nagy Miklós, | a Külügyi Bizottság titkára, |
| dr. Orbán László és Vida Miklós, | a Budapesti képviselő Csoport vezetője. |
Egyben kérem Apró elvtársat, hogy szíveskedjék további 6 országgyűlési képviselőt kijelölni, akiket szintén meghívnánk az ünnepségre. Így - Apró elvtárssal együtt - az Országgyűlés 32 tagja venne részt.
A fentiekhez kérem Apró elvtárs jóváhagyását vagy módosításra irányuló utasítását.
Budapest, 1977. december 22.
Elvtársi üdvözlettel:
/Nagy János/
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 30.
1922
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
szerzőnk közül három is foglalkozik a korszakkal, igaz, különböző eseményeket vizsgáltak. Ugyanakkor másként is csoportosíthatók hatodik számunk írásai: három szerző esetében ugyanis az idő mint jelenség bír fontossággal. Két írás ugyanis retrospektív, míg a harmadik pedig egy olyan gazdaságpolitikai szabályozást-lehetőséget mutat be, amely igazán csak a forrásismertetésben szereplő évtizedet követő évtizedekben teljesedett ki – és ebben a formájában közismert napjainkban is.
Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) két irat segítségével mutatja be, hogyan jelent meg 1944 őszén a szovjet hadsereg Szatmárban, és mit tapasztaltak a helyiek az ottani harcok, a kezdeti megszállás során, illetve miként viselkedtek a szovjet csapatok a rekvirálás és a beszállásolás alkalmával."
Rendhagyó írást közlünk, amelyet Károlyi Mária (nyugalmazott régész, Savaria Múzeum) jegyez. Lapunk 2013. évi 5. számában Szécsényi András mutatta be Handler László munkaszolgálatos naplóját, amelyet korábban Károlyi Mária bocsátott a rendelkezésére. A napló ismertetése kapcsán, bő tíz évvel a megjelenés után, néhány személyes adalékot kívánt hozzáfűzni Károlyi Mária Handler László és családja történetéhez visszaemlékezés formájában.
A háztáji gazdálkodás említése sokak számára valószínűleg a Kádár-korszak gazdaságirányítását idézi fel. A Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) által ismertetett dokumentumok azonban azt mutatják be, hogy a Rákosi-korszakban miként próbálta az állami vezetés bevezetni és szabályozni a háztáji gazdálkodást.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre.
Az idei hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. december 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő